Vágólapra másolva!
A VIS Entertainment akcióprogramjában a fejlesztők elgondolása szerint egy gonosz megacéggel kellett volna megküzdenie a játékosnak, de elsődleges ellenfélként sajnos a csapnivaló irányítással kell összecsapnia.
Vágólapra másolva!

Vágjunk is mindjárt a dolgok közepébe, nézzük, mit is tud a State of Emergency. Vagyis csak néznénk, ha látnánk is valamit a hajmeresztő kamera-beállítások miatt. Igen, sajnos ez a játék is azt a kategóriát gyarapítja, melyben túl sűrűn fordul elő, hogy mondjuk egy zárt folyosón emberünket nem látjuk a faltól, plafontól, vagy valamilyen tereptárgytól, és csak azt vesszük észre, hogy már halomra is lőtte az ellenség. A kamerát persze állíthatjuk manuálisan is, de igencsak sokat vesz el egy akciójáték élvezhetőségéből, hogyha a legkeményebb ellenfél a beállításra váró kamera.

A következő pont, ami kapcsolódik az előzőhöz is, az irányítás. Az Angel of Darknesst kipróbálva mindenkinek az jutott eszébe, hogy ilyen kezelhetetlen irányítással még nem találkozott. Na találkozhat, hogyha megvásárolja a State of Emergencyt. Most is az egérrel és a billentyűzettel egyszerre kell főhősünket vezérelnünk, melynek hatalmas leesések, mellélépések, és az ellenfelek által történő legyilkolások lesznek az eredményei. Akinek van gamepadja, annak némileg jobb a helyzete, nade könyörgöm…

Szerencsére a felhasználható fegyverek tárháza meglehetősen dagályos, már ha egyáltalán megszokjuk valaha is az irányítást. Az arzenál elemeit két csoportba oszthatjuk: közelharci, és távolsági, vagyis lőfegyverek. A közelharci fegyverek közt helyet kaptak kardok, kések, de ha a szükség úgy hozza, akár egy park padját is kikaphatjuk a szerelmespár alól, hogy elnáspángoljuk ellenfelünket. A lőfegyvereket illetően beszerezhetünk 45-öst, UZI-t, shotgunt, minigunt, de még akár lángszórót is. A fent említett varázslatos irányítás mellett gondolom nem kell ecsetelnem, hogy mekkora pusztítást tudunk véghezvinni egy lángszóróval, csak éppen nem abban és azokban, amiben és akikben szeretnénk.

A fő játékmód elnevezése Chaos, ami jól mutatja, hogy mi is lesz a feladatunk: káoszt teremteni a városban. Konkrétan arról van szó, hogy meghatározott időn belül kell meghatározott mennyiségű pontot összegyűjtenünk. Pontokat kaphatunk az ellenfelek legyilkolásáért, de a rongálásért is, mint például az ablakok betörése, vagy a már említett padrongálás. Találhatunk különféle bonuszokat is a pályákon, melyeket használva sokkal több pontot kapunk egy akciónkért, vagy éppen időt nyerhetünk. Mindig tartsuk szem előtt, hogy az ártatlan civilek legyilkolásáért nem ját pont.

Eleddig nem sok szót ejtettünk a játék háttértörténetéről, ami nem nagy mulasztás, mivel a fő játékmódban sem találkozunk túl sok sztori elemmel. A teljesség kedvéért azért nézzük dióhéjban, miért is verjük szét a várost. Adva van egy cég, mely átvette a kormány felett az uralmat, és teljesen terrorizálni kezdte a lakosságot, mindenféle running man és hasonló játékokkal, adókkal és egyéb kellemetlenségekkel. A lakosok idővel fellázadtak, és szervezetekbe tömörültek, melyek tagjai, mint például a játékos, ott próbálnak keresztbe tenni a kormánynak, ahol csak tudnak. Igazán eredeti sztori, nem igaz?

A másik játékmód, melyben a fenti, csodálatosan eredeti sztori kitárulkozik, a revolution mód. Ebben nem időre kell törnünk-zúznunk, hanem küldetéseket kell teljesítenünk. Ezekből a missziókból akad bőven, és még elég változatosak is, de abszolválásuk közben legalább annyira meg fogunk küzdeni az irányítással, mint a misszió célját akadályozó ellenségekkel.

A játék grafikája átlagosnak nevezhető, de azt mindenképpen a javára kell írnunk, hogy akkor sem szaggat be különösebben egy, ma már régebbinek számító konfiguráción sem, hogyha egyszerre sok ember rohangál az utcákon. Ezt a rohangálást nem túl életszerű mozdulatokkal teszik, és nem is épülnek fel túl sok poligonból, de hát ára van a sebességnek is.

A State of Emergency nem egy rossz ötlet, és még a megjelenítés is a helyén van, úgyhogy Lady Lara legújabb kalandjaihoz hasonlóan most is értetlenül áll az ember az előtt, hogy miért kell egy jónak ígérkező gamét elrontani a szörnyű irányítással és csapnivaló kameramozgatással. Azért akiknek nagyon bejönnek az akciójátékok, feltétlen nézzék meg, a többiek pedig merítsenek valahonnan egy nagy veder türelmet, míg meg nem szokták az irányítást.

Rendszerkövetelmény:

RAM64 Mbyte RAM
HDD500 MB
VGA16 MB VRAM
DirectX verzióDirectx 8.1