Uniós döntés a szoftverek szabadalmáról

Heves viták közepette és rengeteg módosítással fogadta el az Európai Parlament a számítástechnikai, így a szoftvereket illető szabadalmi jogokról szóló szabályozást szerdán. A javaslat az elmúlt hónapokban számos vitát váltott ki.

A 364:153 arányban megszavazott jogszabály hivatalosan "számítógéphez kapcsolódó találmányok szabadalmazhatóságára" vonatkozik. Célja, hogy - az Európai Bizottság javaslata értelmében - egyfelől tisztább viszonyokat teremtsen a szoftverek gyártói számára, másfelől pedig jogi alapot hivatott teremteni a jövőbeni európai szabadalmi döntésekhez.

Hosszas szakértői vita után az Európai Parlament jogi bizottsága számos módosítást javasolt a jogszabály tervezetében. Ezek elsősorban a lehetséges szabadalmak számának korlátozását és a kisebb vállalatok védelmét célozzák. A jogszabály parlamenti előterjesztője, a brit Arlene McCarthy védelmébe vette az átdolgozott szöveget. Mint kifejtette, az európai szoftverfejlesztőket és a területtel foglalkozó akadémiai szférát csak a módosított jogszabály védheti meg az amerikai vetélytársakkal szemben.

A javaslat korábban számos tiltakozást váltott ki. Az ellenzők szerint a szoftverszabadalmak bevezetése ellehetetlenítené a kisebb szoftverfejlesztő vállalkozások működését, hiszen a fejlesztésben használt elemekért borsos licencdíjat kellene fizetniük a szabadalmak birtokosainak. - A szabadalmak nem magukra a szoftverekre, hanem azok elemeire vonatkoznának, így például levédethető lenne a böngészőkben és számos egyéb alkalmazásban használatos letöltésjelző sáv, s ez nonszensznek tekinthető - vélik az ellenzők. A tiltakozók között számos civil és szakma szervezet - hazánkból többek közt Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete és a Magyar Free Software Foundation Alapítvány -, valamint számos gazdasági szakember vesz részt. Augusztusban mintegy 600 honlap szüntette be ideiglenesen működését, Brüsszelben pedig utcai tiltakozást szerveztek az ellenzők.

Éppen ezekkel is kapcsolatban az Európai Néppárt (EPP) frakciójának szónokaként Joachim Würmeling irracionális dramatizálást vetett a Linux és az Open Source Lobby szemére. Szavai szerint ezek változatlanul azt a hamis benyomást igyekeznek kelteni, mintha az új jogszabály révén bármely szoftver szabadalmaztatható lenne a jövőben. - Ennek éppen az ellenkezője igaz: csak a harmonizálás nyomán lehet megakadályozni az európai szabadalmi hivatalok helyenként zabolátlanná vált engedélyezési gyakorlatát - hangoztatta a német képviselő a ZDF televízióban.

Korábban Stefan Pollmeier mérnök, szoftvertechnikus szintén a ZDF-ben elmondta: a szoftverkódokat szabadalmaztatni egyszerűen nonszensz. - E szerint akár egy blues-zenei motívum is szabadalmaztatható volna. Így az első bluesdallam "kitalálója" levédethette volna a zenét, megtiltva mindenki másnak a blues-sémájú dallamok komponálását és bemutatását, vagy pedig 25 éven át jogdíjat követelhetett volna a bluest szerző és játszó zenészektől - érvelt Pollmeier.