Dread Lords - a világegyetem urai

2005.02.01. 10:23

Elég vegyes fogadtatásban részesült megjelenésekor a Galactic Civilizations című sci-fi stratégia. A fejlesztés igen korai szakaszaiban járó folytatásban a 3D-s grafika megjelenése, valamint az egyszerűsített kezelőfelület határozottabb sikert garantálhat a Dread Lordsnak.

Nem túlzás a bevezetőben olvasható állítás az első rész vegyes fogadtatásáról, hiszen többen nagyon megkedvelték a programot, viszont legalább ennyi játékos csalódott benne, mondván túlságosan is bonyolult és nem tartalmaz igazi újdonságokat. Az elégedetlenkedő kategória csalódottságát azonban valószínűleg az korbácsolta fel igazán, hogy a játék időben meglehetősen közel jelent meg a bukásként aposztrofált Master of Orion III-hoz képest, és mindenki ettől a programtól várta, hogy meghozza mindazon csodákat, amit az Orion sorozat harmadik részétől vártak a sci-fi stratégiák kedvelői.

A folytatásban szinte minden lecserélésre került, és új elemekről is bőven akad hír, annak ellenére, hogy a program kiadása még igencsak távol van - a legfrissebb információk szerint egy esztendő múlva játszhatunk ezzel a stratégiával. Az egyik legkomolyabb változás a játékmenetben, hogy végre bekerült a programba egy történeten alapuló, egyjátékos küldetéssorozat. Ebben a galaxis ifjú fajai, köztük az emberiséggel, szállhatnak szembe az ősökkel, a tét pedig nemcsak a világegyetem feletti uralom, hanem maga a fennmaradás. Ráadásul a kampány küldetései nem lineárisan épülnek egymásra, hanem a következő misszió helyszíne és célja attól függ, hogy megnyertük, vagy elvesztettük-e az előző csatát.

Az is komoly előrelépés, hogy ebben a játékban már nemcsak az emberekkel vághatunk neki az űrnek. Több, különféle karakterisztikákkal rendelkező faj közül választhatunk, de ha egyikük sem szimpatikus, akkor saját nemzetet is tervezhetünk, beleértve a faj előnyeit, hátrányait, valamint külsejét is. Azért nemcsak a kampány feladatait oldhatjuk meg, hanem egyedi csatákat is vívhatunk, és persze a többjátékos lehetőség sem marad ki a játékból, habár az, hogy ez utóbbiban mire számíthatunk, még erősen kérdéses.

A játékmenetbeli változásoknál is szembeszökőbb lesz azonban a grafika fejlődése, hiszen a fejlesztők egy teljesen új, háromdimenziós motort készítettek a Galactic Civilizations II: Dread Lordshoz. Ennek köszönhetően tetszésünk szerint távolíthatunk, vagy közelíthetünk a kiszemelt objektumokra, és bármely irányba elforgathatjuk a galaxis térképét. A 3D a hajómodellek megjelenítésén is nagyot dobott, sőt, a mellékelt szerkesztővel saját hajókat is tervezhetünk. Ha mindez nem lenne elég, akkor egyes háromdimenziós tervezőprogramok birtokában önálló alkatrészeket, vagy teljes hajótesteket is készíthetünk, melyeket könnyen beimportálhatunk majd a játékba.

Az egyedi külső nemcsak a hajókra, hanem a bolygókra is jellemző, köszönhetően a 3D-s motor azon képességének, hogy véletlenszerűen feszít textúrákat az egyes bolygókra, és ezt ráadásul minden egyes új játékban ismételten megteszi. Amiatt sem kell feltétlen aggódniuk a játékosoknak, hogy a program nagyon lassan fut majd gyengébb gépeken, mivel az ígéretek szerint a grafika minősége automatikusan a számítógép teljesítményéhez igazodik majd.
 
Sokkal érdekesebben kezeli a második rész a bolygókat, mint tette azt elődje. A Gal Civ I-ben olyan bolygókon építkezhettünk, ahol gyakorlatilag minden felépíthettünk és legyárthattunk. Ez egészen másként lesz a folytatásban, ahol minden egyes planéta önálló kapacitással rendelkezik, ami meghatározza, hogy mire használhatjuk - egy erős mezőgazdaságú bolygó pénzt termelhet, egy nyersanyagokban gazdag a csatahatókat termelheti, megint máshol pedig a kutatásoké lehet a főszerep. Persze terraformálással, és más módszerekkel minden bolygót fejleszthetünk, de az alapvető arculatot nem változtathatjuk meg.

A hajók megtervezésénél figyelembe kell majd vennünk, hogy egy flottába csak adott mennyiségű és méretű hajó kerülhet - ezt talán valamilyen pontszámban mérik majd a játék írói. Feltehetően nem lesz célszerű olyan hajókat gyártani, amiken minden van, mert könnyen úgy járhatunk, mint a németek a rendkívül erős, de igen lassú és méregdrága Tigris tankokkal. Sokkal jobb ötlet kombinálni a gyors, könnyűfegyverzetű űrbárkákat olyan egységekkel, melyeket komoly páncélzat véd, és inkább rakétákat és aknákat hordoznak az ágyúkkal szemben.

Még sok idejük van a Stardock programozóinak, hogy újabb elemeket tegyenek a Galactic Civilizations II: Dread Lordsba, valamint polírozzák a már meglévőket, de az már az eddig biztosnak tekinthető elemek alapján is egyértelmű, hogy a Galactic Civilizations folytatása sokkal jobb, és sikeresebb program lesz elődjénél.

KAPCSOLÓDÓ CIKK