Nyílt szoftverek is lesznek a közigazgatásban

Vágólapra másolva!
Magyarország is csatlakozott a COSPA-projekthez, melynek célja a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztése a közigazgatásban. Nyárra magyar nyelvű tudásbázis készül, ahol a bevezetéssel kapcsolatos tudnivalók és maguk a szoftverek is elérhetők lesznek.
Vágólapra másolva!

Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) az év végéig megfigyelői státuszt kapott a kezdeményezésben. A 2005 végéig tartó projektnek tizenöt rendes, és körülbelül harminc megfigyelői státusszal rendelkező tagja van, költségvetése 4 millió euró, amelyből 2,4 milliót az Unió, 1,6 milliót pedig tagjai állnak. A megfigyelői státuszú tagoknak nem kell hozzájárulniuk a költségekhez - írja a Magyarország.hu. A megfigyelői státusznak köszönhetően az EKK részt vehet különböző kísérleti projektekben, és hozzáférhet a COSPA dokumentumaihoz, amelyek a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásának dán, angol, ír, német, belga és olasz tapasztalatairól szólnak, felmérések és hatástanulmányok eredményeit mutatják be.

Magyar nyelvű tudásbázis készül

Május végére az EKK magyar nyelvű elektronikus kompetencia-központot hoz létre, amelyet a kormányzati gerinchálózatra (EKG) csatlakozott szervezetek és intézmények érhetnek el. Az adatbázisban minden, a nyílt forráskódú szoftverek bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos hazai tapasztalat felkerül, a szakértők fórumon is értekezhetnek egymással. Az internetes adatbázisból a nylt forráskódú szoftverek is letölthetők lesznek.

Linuxos szakértők is segítenek

Az EKK már korábban letette voksát a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztése mellett, tavaly áprilisban a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületével állapodott meg abban, hogy az egyesület egy éven át szakmai tapasztalataival segíti a központ munkáját - mondta el Dedinszky Ferenc. Az EKK főigazgató-helyettese szerint a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztése a közszférában jelentős előrelépés, mivel az állampolgároknak nem kell szabadalmaztatott szoftvert vásárolniuk, hogy elérjék az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat.

Magyarországon még nem készült felmérés arról, hogy a közigazgatásban milyen arányban használnak szabad forráskódú szoftvereket. Becsléseink szerint a munkaállomásokon elenyésző az arányuk, szerveroldalon viszont akár a 45-50 százalékot is elérheti, főleg a webszervereknek és a tűzfalaknak köszönhetően. A levelezők, FTP-kliensek és címtárak még jórészt szabadalmaztatott szoftverekkel működnek.