Mp3-ak otthonról és az internetről

Van már mp3 lejátszó, van számítógép, de hogy is lehet zenékhez jutni? Gyakori kérdés kezdő internetezőknél. Alábbi összeállításunkban a jogtiszta lehetőségeket tekintjük át.

Van otthon számítógép, van lejátszó, de egyáltalán mi az az mp3, és hogy jutok hozzá...? Klasszikus kérdés a kezdő internetezőknél. Számos lehetőség - talán túl sok is - áll rendelkezésre ahhoz, hogy jogtiszta zenékhez jusson az érdeklődő. Akár az internetről, akár saját lakásából is szervírozhat valaki magának mp3-as formátumú zenéket. Érdemes először otthon körbenézni: milyen zenei CD-k gyűltek össze az évek alatt? Ezeket ugyanis át lehet írni a számítógépre - vagy ahogy a guruk mondják: begrabbelni.

Grabbelni kell...

Ha egy zenei CD-t beteszünk a számítógép lemezmeghajtójába, egy csomó 1 kilobájtos, track nevű, cda formátumú fájlt látunk. Ezekkel nincs mit tenni, nem lehet őket áthúzkodni a számítógépre, mivel csak a zenei lemez tartalmának adatai vannak bennük - maga a hang nincs. Úgynevezett grabbelőprogramra van szükség ahhoz, hogy zenei albumot hallgatható, hordozható mp3 számokká alakítsunk. Az [origo] Szoftverbázisában több ingyenes grabbelőprogram is található, érdemes ezek közül kipróbálni valamelyiket.

Jó tudni, hogy az mp3 egy tömörített változata a gyári CD-n tárolt zeneszámoknak, ami - a tömörítés miatt - némi minőségromlástis jelent. A különbséget azonban csak az igen érzékeny fülűek érzékelhetik, a legtöbb zenebarát számára teljesen megfelelő az mp3-ak hangzása (részletesen az mp3-ról lásd a dobozunkat). Az mp3-ak begrabbeléséhez tárhelyre is szükség van: a számítógép merevlemezén egy-egy átlagos hosszúságú zeneszám mp3 formátumban 3-4 megabájtot foglal el, egy egész album tehát 30-50 megányi helyet igényel.

Mi az az mp3?

Az mp3 egy egy hangtömörítési algoritmus, melyet előőször 1995-ben publikált a német Fraunhofer intézet. Az eljárás lényege, hogy az egyébként számos adatot tartalmazó hangokat a lehető legoptimálisabban tömörítve digitalizálják. A 128 kbps bitsűrűségű tömörítés például azt jelenti, hogy másodpercenként hány bináris számjegy tárolódik a hangból. Általában a 128 kbps tömörítés (ami az eredeti 1/11-edére sűríti a hanganyagot) általában elfogadható minőségromlást eredményez. Átlagos hallású ember is megtanulhatja miképp hallhatja ki a különbséget a CD és az mp3 között, de normál használat esetén nem tűnik fel a hangromlás. forrás: Wikipédia

Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy az eredeti (tehát boltban vásárolt) CD-kről magáncélú másolat jogszerűen készíthető, s feltételezve, hogy e dalokat nem osztjuk meg idegenekkel (nem tesszük elérhetővé az interneten), akár az egész otthoni zenetár átalakítható mp3-akká, amiket aztán lejátszóra másolva akár magával is vihet a polgár. A magnókazetták, illetve bakelitlemezek digitalizálásához már komolyabb felszerelés kell (például erősítő), ezért ezt most nem részletezzük.

Szórványban az interneten

Zeneszámok találhatók az interneten is, itt azonban már érdemes kicsit óvatosabbnak lenni. A törvény nem bünteti a jóhiszemű letöltéseket, de ha nyilvánvaló, hogy nem legális helyről származnak a dalok, már jóhiszeműségről nemigen lehet beszélni (a jóhiszeműséget pedig nem lehet naivitással álcázni). Azonban az interneten nincs olyan hely, ahol össze lennének gyűjtve a világhálón elhelyezett, jogszerűen terjesztett mp3-ak elérhetőségei, így ki-ki a maga ügyességére, találékonyságára van utalva, amikor nekilát megkeresni egy számot vagy albumot.

Vannak együttesek, amelyek hisznek abban, hogy egy album internetes közzététele jó hírverés a vásárláshoz. Ezek a zenekarok zömmel a maguk hivatalos honlapján teszik elérhetővé számaikat, ezért érdemes mindig felkeresni a kedvenc együttesek szájtját. Sok helyen letölteni nem, csak meghallgatni lehet a számokat: ezek a bemutatóként elhelyezett anyagok azonban nem mp3 formátumú dalok, és - mivel letölteni sem lehet -, hordozható lejátszóra sem másolhatók. Szintén érdemes körülnézni a zenekiadók weboldalán: itt is elérhető néha egy-egy mp3-as szám.

Nagy segítséget jelent a jogtiszta zeneletöltéshez a Creative Commons (CC) licenc. Ez megengedőbb felhasználási feltételt jelent a copyrightnál, az így közzétett dalok például letölthetők grátisz, de nem adhatók el. Ritka, de ilyenre is találni példát: van kiadó, amelyik CC alatt közzéteszi a dalokat. Sőt, van olyan kereső, amelyik kifejezetten a CC-s licenc alatt közzétett tartalmak - így az mp3-ak közt is - keres.

Vásárolni is lehet

Lapzárta után

Cikkünk megjelenése után kaptunk hírt, hogy az MP3music.hu Kft. is üzemeltet oldalt, ahonnan számok vásárolhatók.

De mi van, ha a fentieket már végignéztük, és még mindig nincs meg a hőn áhított dal? Marad a vásárlás. Magyarországon jelenleg két internetes zenebolt működik: a dalok.hu, amit a zenészek szakszervezete üzemeltet és a lapunk kiadója, a T-Online által fenntartott Zeneáruház. A dalok.hu-n a magyar zenei élet képviselőinek számaiból lehet válogatni, a Zeneáruházban nemzetközi a választék. Egy-egy dal ára általában 110 és 350 forint között van. Ezek a dalok sem mp3 formátumúak - a digitális szerzői jogvédelmi rendszer miatt wma kiterjesztésű fájlokat lehet letölteni, ám ezeket ugyanúgy használhatjuk mint az mp3-akat, leszámítva, hogy míg az mp3 egy rendszerfüggetlen formátum, a wma-t csak windowsos környezetben lehet lejátszani.

Érdemes visszatérni kicsit a jogtisztaság kérdésére. Az alapelv az, hogy amikor valaki vásárol egy dalt, vagy albumot, akkor azzal annak a zenének a felhasználási jogát veszi meg. Ebbe belefér a korlátlan meghallgatás, és a másolás joga is, de a terjesztésé már nem. A fájlcserélő hálózatokon való zenekeresgélés önmagában nem jogsértő, mint ahogy a letöltés sem az, azonban ezek a hálózatok úgy működnek, hogy a letöltésért cserébe a csatlakozóknak a saját merevlemezükön összegyűjtött dalokat kell elérhetővé tenniük mások számára. Ez viszont már jogsértő.

Hazánkban még nem jellemző, hogy dalok terjesztéséért valakit felelősségre vonjanak, de amerikai zeneműkiadók már indítottak próbapereket felhasználók ellen, melyek során komoly kértérítést hajtottak be a fájlcserélőkön keresztül letöltött számok után (néhány esetben azonban bebizonyosodott, hogy a jogvédők pontatlan adatok alapján hurcoltak meg felhasználókat).

Idehaza sem maradt mindig megtorlatlanul az illegális letöltögetés: a külföldi kiadók megkeresik a hazai internetszolgáltatókat, melyek eltérően reagálnak: van, amelyik figyelmezteti felhasználóját, van azonban, amelyik felfüggesztette előfizetője hozzáférését. Azt tudni kell persze, hogy milyen jogai vannak a számítógéphasználóknak a digitális formátumú zenék felhasználása kapcsán - de azt sem érdemes elfelejteni, hogy milyen kötelezettségek járnak ezzel.