Temetik a floppylemezt a britek

Egy emblematikus számítógépes tárolóeszköz története ér véget a szigetországban azzal, hogy a legnagyobb brit számítástechnikai áruházlánc úgy döntött: kivonja a forgalomból a floppyt.

A brit PC World áruházlánc vezetése úgy határozott, hogy a meglévő készletek kiárusítása után már nem tesz többé floppylemezt a polcokra - adta hírül a BBC. A műanyag tokos mágneslemez felett, legalábbis a fejlett országok piacain, eljárt az idő: az 1,44 megabájtos tárolókapactiás manapság már alig elég valamire. Az adatok hordozásához a memóriakártyák, USB-s pendrive-ok ennek a kapacitásnak a sokszorosát - akár több ezerszeresét, több gigabájtot - kínálják, megfizethető áron, az adatok hosszú távú megőrzésére pedig ott a CD vagy DVD.

Már csak a gépek töredékén használható

A számítógépgyártók már egy ideje leírták az eszközt: az elmúlt években mind az irodai, mind az otthoni gépekből fokozatosan eltűnt a 3 és fél hüvelykes lemezmeghajtó. Elsőként az Apple dobott piacra floppy nélküli gépet 1998-ban, majd 2003-ban a Dell is úgy döntött, nagyobb kapacitású modelljein nélkülözi azt. Napjainkban már csak az új számítógépek 2 százaléka rendelkezik hajlékonylemezes meghajtóval, és ennek köszönhetően a diszkek forgalma is visszaesett: 1998-ban még kétmilliárd darab fogyott belőlük, 2006-ban viszont már csak ennek harmada.

A floppy első, 8 hüvelykes változatát 1971-ben mutatta be az IBM, ami akkor forradalmi újításnak számított a szalagos, de főleg a lyukkártyás adattárolás mellett. Az eszközt Alan Shugart és csapata alkotta meg, akik 1976-ra zsugorították a lemezt 5,25 hüvelykes méretűre - ez a formátum nagyjából a kilencvenes évek közepén halt ki.

A kis floppy magyar fejlesztés volt

Magyar virtus

Egy éve, hogy megkérdeztük olvasóinkat: használnak-e még merevlemezt? A beérkezett 17274 voks 48 százaléka igen volt: tehát nálunk még kár lenne temetni... Szavazzon most is! Kíváncsiak vagyunk, egy év elteltével vajon mennyivel csökkent a ploppyhasználók aránya?

A legutóbbi időkig használt, 3,5 hüvelykes lemezt a Sony mutatta be, viszont nem japán fejlesztés: a kemény kazettás tárolóeszközt Jánosi Marcell fejlesztette ki Budapesten, még 1974-ben. Az eszköz viszont túl későn lassan kapott szabadalmi védelmet, nemzetközi forgalmazására pedig nem volt lehetőség, a külföldi fejlesztők ezért egyszerűen lemásolták.

A Jánosi-féle találmány elkótyavetyélése a szakemberek szerint még a Rubik kockánál is nagyobb veszteség az ország számára, nem is beszélve az anyagi és szellemi megbecsüléstől eleső feltalálóról. (Magyar mérnökök egyébként már a 8 hüvelykes változat megjelenése előtt is dolgoztak hasonló adattárolón, őket azonban az IBM önállóan körözte le.)

Ikon lett belőle

A hajlékonylemezek tárolókapacitása szabványról szabványra változott, viszont az 1,44 megabájtosnál nagyobb verzió nem terjedt el, már csak azért sem, mert egy ilyen megoldás túl drága lett volna. A floppyt így az egyre olcsóbbá váló CD váltotta le a piacon a kilencvenes évek közepén.

Bryan Magrath, a PC World kereskedelmi igazgatója is úgy nyilatkozott a BBC-nek: a floppymeghajtó kerregő-zizegő hangja ugyanúgy a 20. századi számítástechnika meghatározó emléke lesz, mint a modemmel betárcsázó PC ciripelése. Sőt, az eszköz ikon formájában túl is éli önmagát: sok alkalmazásban - például az Office 2007-ben - még mindig a hagyományos, floppyt formázó ikon jelzi a "mentés" opciót.