Iszapbirkózás egy szabvány miatt

Mindent elkövetnek a világ szabad szoftveresei, hogy ellehetetlenítsék a Microsoft egyik szabványkérelmét. Igaz, a szoftveróriást sem kell félteni: "erős befolyással" próbál érvényt szerezni akaratának a nagyvilágban.

OpenOffice

Egy szabványos dokumentumformátum elfogadtatásán megy a vita, ráadásul úgy, hogy már létezik ilyen nemzetközi szabvány. 2006-ban kivételesen a szabad szoftverek hívei voltak gyorsabbak, az úgynevezett ODF-et (Open Document Format) nemzetközi szabvánnyá tették, vagyis megkapta az ISO minősítést. A Microsoftnak később esett le a tantusz, az ő dokumentumformátumukat, az OOXML-t most próbálja szabvánnyá tenni az ISO-n keresztül.

Az Open Document Format egy olyan fájlformátum szabvány, amelyet bármelyik irodai programcsomag használhat: szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő, illetve prezentációkészítő alkalmazásaik számára. Aki használja az OpenOffice.org programot - tudja, vagy sem -, az ODF-et is igénybe veszi. A Microsoft OOXML-formátuma ugyanezt tudja, csak persze teljesen más alapokon nyugszik. Ezt a formátumot használhatja a jövőben az Excel, A Word, az Access és a PowerPoint is.

Már mindenki szavazott, aki számít

Miközben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) tagjainak a zöme már leadta voksát egy Microsoft-szabvány bevezetése kapcsán, Magyarországnak szavazati joga sincs. Ennek ellenére, hol csöndes, hol hangos módszerekkel fúrják egymást a hazai szabványügyi testület egyik műszaki bizottságában a nyílt és a zárt szoftverek hívei és mindazok, akik az egyik, vagy másik formációtól üzletileg függnek - nyáron már a gazdasági miniszter is beavatkozott a csetepatéba. Az ISO-szavazáson egyébként 66 százalékos többség támogatta a microsoftos szabványt - bár ez még nem jelenti, hogy meg is kapja az ISO-minősítést, mivel az elfogadáshoz a résztvevők háromnegyedének a támogatása szükséges.

A tét nem kicsi - legalábbis a Microsoft számára -, ugyanis a világ kormányzati szervei a szabványos formátumú, megismerhető technikai leírású eljárásokat és szoftvereket szeretik. A szoftverbeszerzések, fejlesztési pályázatok kiírása során egyre inkább szempont az, hogy szabványos hátterű megoldásokat kapjanak, ugyanis ez a garancia arra, hogy évekkel később is megnyithatók, olvashatók legyenek a korábbi dokumentumok, működjenek a nyilvántartások. Tehát a Microsoftnak érdeke, hogy elő tudjon rukkolni egy olyan formátummal, amire rámondhatja, hogy szabványos. Ez azért fontos nekik, mivel a hazánkban 50 ezer forintba kerülő Microsoft Office programcsomagot nehezebb értékesíteni kormányzati, közigazgatási beszerzések esetén, ha nem tudják igazolni, hogy szabványos dokumentumformátumra épül a program - miközben a teljesen ingyenes OpenOffice.org programcsomag által használt ODF ma már szabványos és ingyenes is.

Nagy biznisz lehet

Komoly üzleti érdek húzódik meg tehát a szabványvita mögött (és a másik oldal sem érintetlen, hiszen például az IBM is olyan szoftvereket ad ki, melyek alapja gyakorta nyílt forráskódú). A nemzetközi porondon már-már eldőlni látszó vita nálunk a szokásos magyar módi és virtus szerint alakul. Az ISO magyar tagja a Magyar Szabványügyi Testület az, amelyik szavazhatna arról, hogy egyetért-e, hogy nemzetközi szabvány legyen a microsoftos OOXML-ből. De csak szavazhatna, mert a hazai testületen belüli műszaki bizottságnak csak megfigyelői, nem pedig résztvevői tagsága van. Egy lényeges forduló már szeptemberben lezajlott a nemzetközi porondon (itt nyert a Microsoft), a következő etap februárban lesz Genfben, ahol a szeptemberi voksolás során a szavazásra jogosult nemzetközi tagszervezetektől beérkezett észrevételeket beszéli meg az ISO illetékes bizottsága. Erre a magyar fél nem sok befolyást gyakorolhat már, hiszen hazánk szeptemberben nem szavazott - a megfigyelői tagsága révén nem is tehette volna.

Szemre kicsi a különbség, a háttérben azonban nagy

Ennek ellenére a hazai szabadszoftveres társadalom nagy jelentőséget tulajdonít a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) illetékes műszaki bizottságában való részvételnek. Az MSZT-nek bármely hazai vállalkozás a tagja lehet, ha az éves díjat (melynek nagysága az árbevételtől függ, egy egészen kis cég például évi 40 ezer forintból megúszhatja) befizeti. Minden cég részt vehet a bizottsági ülésen és szavazhat is, sőt, az érvényes szavazáshoz szükséges létszám elérése miatt muszáj is résztvenniük a vállalkozásoknak a gyűléseken. Nem meglepő tehát, hogy az MSZT tagsága az év közbeni 350-ről év végére 400 közelire duzzadt fel. Az újonnan jelentkezők egy része minden valószínűség szerint a Microsoft, más része pedig a szabad szoftverek világából érkező kisvállalkozás volt.

Előbb összehívta, majd megtámadta

Nyáron - épp a szeptemberi ISO-szavazásra készülve - nagy csaták zajlottak. A HWSW értesülése szerint például az IBM kezdeményezett egy szavazást a formátummal kapcsolatosan, majd mikor a jelenlévők 70 százaléka elfogadta az OOXML-t, mint szabványt - azaz nem az IBM szája íze szerinti eredmény született - szintén az IBM tett panaszt az összehívás szabálytalanságáról. Ennek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyt is adott, és új szavazásra szólította fel a műszaki bizottságot. A következő, augusztus végi összecsapásra már nem került sor, mert a GKM ismét figyelmeztette a testületet, hogy érvényteleníteni fogja a szavazást formai hibák miatt.

A Microsoft sem tétlenkedett: az ominózus nyári szavazáson egy személyes hangvételű beszámoló szerint eleve leosztott kártyák voltak : a szoftvercég által "megkért" vállalkozások voltak többségben, így sikerült megnyerti - az utóbb érvénytelenített - voksolást.

Primitív hibák a leírásban

Magyarországon - mint a Hungarian Unix Portal fórumán egy résztvevő beszámolójából kiderül - a mai napig nem történt meg a microsoftos szabványtervezet  szakmai vitája. Ez azonban nem csak a kispályás birkózások miatt van így, hanem azért is, mert a Microsoft - az ellenoldal véleménye szerint - szándékosan felduzzasztotta a szabvány leírását: a dokumentum hatezer oldalas - holott a lényegi rész alig 800 oldalban összefogható lenne. Az anyag áttanulmányozására és kiérlelt szakmai állásfoglalás kialakítására az érintetteknek 30 napjuk állt rendelkezésre, ám zömük csak odáig jutott, hogy rájöttek: a leírást igencsak sietősen állították össze a microsoftos szakemberek, mert hemzseg a hibáktól - köztük olyan primitív bakiktól is, mint légből kapott mértékegységek, össze-vissza használt fogalmak és összegek, felcserélt definíciók.

Bár hazánkban a meccs még mindig folyik, gyakorlatilag értelmetlenül, hiszen a világ legtöbb országában már túlvannak a szavazáson, mi pedig nemcsak a voksolást késtük le, hanem az MSZT úgynevezett "O" (observer - megfigyelői) tagsága miatt nem is kíváncsi senki, hogy mi a véleményünk.

Mint Tomka Gergely, a hazai szabad szoftveres közösség tagja elmondta: lehetne ugyan kétféle dokumentumformátum a világban, de ez ellentétes az ISO szellemiségével, hiszen épp arról van szó, hogy egyetlen olyan normát teremtsenek meg, amit az egész világon használhatnak.

Arra a kérdésünkre, hogy a világ szabad szoftveres közössége most miért éppen olyan kiszorító politikát próbál folytatni a Microsofttal szemben, mint ami miatt a szoftveróriást más esetekben rendszeresen kárhoztatják, Tomka úgy reagált: azért közel sem egyenlő fajsúlyú szereplőről van szó. Míg a Microsoft milliárdok felett diszponál, és egy jó üzletet szimatol a dokumentumformátum szabványosításában, a szabad szoftveresek (akiknek az ODF-je már egy éve szabvány) arra törekszenek, hogy egy olyan szabványt adjanak a világnak, amit bárki használhat az elkövetkező években, ne kerüljön pénzbe egy esetleges későbbi konverzió.