Ingyenjáték: feszültségoldó lövöldözés a haverokkal

Várkastélyok udvarán lehet rakétavetővel, golyószóróval vadászni a haverokra a Sauerbraten című FPS játékban. Klassz ingyenes játékprogramokat felvonultató cikksorozatunk első részéből kiderül, hogy nem kell feltétlenül több százezer forintos PC ahhoz, hogy egy jót játsszunk.

Régen nem igaz, hogy a videojátékokat kedvelő emberek magunknak való, szomorú, magányos lények lennének. Korunk fejlesztői tudják, hogy egymás ellen játszani jóval szórakoztatóbb, mint a gép által irányított közepesen buta robotok felett győzedelmeskedni. Jelen cikkel induló sorozatunkban hetente egy ingyenes több játékost fogadni képes szoftver ajánlunk hétvégi LAN-partira vagy a következő heti üresjáratok kitöltésére. A programokhoz, játékokhoz nem kell drága és erős hardver, az átlagos irodai PC-ken is élvezhető sebességgel futó szoftverekel kezdünk, amelyeket saját bőrünkön is tesztelünk.

Sauerbraten: önfeledt gyilkolászás

A rajnai marhasült nevét kölcsönvevő Sauerbraten FPS nem egy bonyolult játék. Alkotója, a Far Cry megalkotásán is munkálkodó Wouter van Oortmerssen sem próbálja komoly dolgonak beállítani a művét. A programozó a WikiQuotes szerint a következőképpen foglalta össze játékát: "Még több dolgot ölsz meg. Vége." És itt a még több csupán arra utal, hogy már a Cube nevet viselő előző részben sem volt az élmény holmi történetnek alárendelve.

A program a Quake stílusú lövöldözős játékok hagyományát folytatja. A játékosok avatárjai csak távolról emlékeztetnek az emberre - alapból egy kibernetikus tuninggal ellátott ogréval vagyunk - a sebesülés és a halál nem jár vérrel, a feltámadásra pedig csak másodperceket kell várni. Még a fegyverek felvétele is stilizált, különböző logójú dobozokat kell összegyűjteni a lőszerhez jutáshoz, a stukker pedig automatikusan jár hozzájuk. A fegyverválaszték klasszikus: pisztoly, sörétes, géppuska, rakétavető és valami íjpuskára hasonlító lassan töltő szerkezet, ami iszonyatosan nagyot üt. Egyedül a bujkálós játékosok kedvence, a távcsöves puska hiányzik, ennek a beszerzéséhez ingyenes mod-csomagokat kell telepíteni. A játék iszonyatosan pörgős, könnyű zsigerből, reflexekre hagyatkozva játszani, ráadásul az a vád sem érheti, hogy igazából erőszakos lenne, kibersport ez a szó legnemesebb értelmében.

Gyengébb PC-n is elfut, jobb konfiguráción pedig még szép is a Sauerbraten

Partijáték hálózatra

Otthoni hálózaton is remekül lehet játszani a Sauerbratent, nem szükséges nyilvános szerverhez csatlakozni. A kiszolgálót a játék könyvtárában található server.bat fájllal lehet elindítani, ezután már csak a klienseknek kell megmondani a Server browserben, hogy a helyi hálózaton is keressenek szervert. A rendszer beindításához két percre sincs szükség, és máris kezdetét veheti a baráti gyilkolászás.

A szokásos mindenki mindenki ellen (free for all) és az ellenfél zászlajának megszerzéséről szóló capture the flag játékmód kínál néhány érdekességet a Sauerbraten. Vannak olyan módok, ahol nem az ellenfél lelövéséért jár a pont, hanem egyes bázisok megszerzését és megtartását díjazza a játék. Az orgyilkos játékfajtában pedig a csak a kijelölt játékos leterítéséért jár a pont. Mindegyik típusnak létezik olyan verziója is, ahol a játékosnak különösen kell figyelnie a bőrére, mert a kidobós játék szabályaihoz hasonlóan egy lövésbe is bele lehet halni.

Nagy nyitott terek

Az aréna játékok ugrálós őrülete ugyan jórészt hiányzik a játékból, a meccsek többsége ennek ellenére sem kazamatákban, egymásba futó pincerendszerekben játszik. A Sauerbratennel érkező pályák szerkesztői jó ízléssel bánnak a nyílt terekkel, hagyják a játékost várárokban úszni vagy a szabad digitális ég alatt szaladgálni sörétes puskával a kezében. Egyedül a felhasználók realitásérzékét nem szolgálják ki, a legnagyobb esések sem vonnak le az életerőből, erre csakis a többi játékos jól irányzott lövései képesek.

Leshet az ellenfél, hogy ki lövi fentről

A szépen kidolgozott terek és a játék közben szóló tempós rockzene hamar karneválhangulatot teremt bármely társaságban. A program pedig hagyja, hogy egymás hajóját a zászló megszerzéséért megtámadó kalózzá vagy a kastély folyosóit feldúló várvédő harcosokká váljunk egy-két órára.

Játékgép sem kell hozzá

A Sauerbraten nem kivételez, minden elterjedtebb platformon és operációs rendszeren hajlandó elindulni a powerPC-s Macintoshtól a windowsos PC-kig. A játék erőforrásigénye sem nevezhető hatalmasnak, egy ötéves PowerBookon és a szabvány irodai gépeken ugyanolyan jól futott. A szépen csillogó víz és a hangulatos árnyékok élvezetéhez azonban már szükség lehet erősebb videókártyára.

Csendélet támadás előtt

Nem kell azoknak sem elkeseredniük, akiknek nincs telepítési jogosultságuk az irodai gépükre. Az internetről ingyenesen letölthető linuxos játékos DVD-k megoldást jelenthetnek a problémára. Természetesen az IT részleg meggyőzése arról, hogy a Sauerbraten nélkülözhetetlen program, még mindig könnyebb útnak számít.

Nem minden hardvernek barátja a Linux

A Linux-Gamers.net-ről letölhető lemezzel tettünk egy rögtönzött LAN-parti keretében próbát, ám az újabb számítógépekkel folymatosan problémákba ütköztünk. Az első meglepetést a wifi okozta, illetve a wifi támogatás teljes hiánya. Drótos hálózaton példásan teljesít a rendszer, azonban a vezeték nélküli kártyákról tudomást sem vesz. Aki arra számít, hogy a barátaival minden kényelmetlenség nélkül össze tud szervezni egy kellemes fél órás lövöldözést az otthoni wifin, nagyot fog csalódni.

A live DVD minden további nélkül remekül elindult a szerkesztőség átlagosnak mondható irodai gépein, szóba állni sem volt hajlandó a fiatalnak a legjobb indulattal sem mondható 3 gigahertzes Pentium D processzort és Radeon X1600-as kártyát tartalmazó tesztgépünkkel, és erős akadásokkal, képregény üzemmódban működött csak a tesztben résztvevő Penryn processzoros X3100-as videokártyával szerelt laptopon.

A hardvergyártó a bűnös?

A rossz eredményeket valószínűleg az elégtelen vagy egyáltalán nem létező driverek okozták. Azokon a gépeken, ahol a rendszer felismerte a videokártyát, majd némi Richard Stallmann-t idéző fenyegetőzés után telepítette a zárt forrású meghajtóprogramokat, sokkal jobban mentek a játékok. Az instant játékot ígérő lemezeket csak a korosabb gépekkel és jól bekábelezett hálózattal felszerelt irodákban dolgozóknak ajánljuk. A parti beharangozása és a lemezek nagybani sokszorosítása előtt érdemes egy gépen kipróbálni, hogy működnek-e elfogadható sebességgel a játékok.

Cikksorozatunk következő részében is maradunk a lövöldözős játékoknál, jövő pénteken egy képregények világát idéző, rendkívül pörgő ritmusú, ugyancsak ingyenes játékprogramot mutatunk majd be.