Rovarirtás gépágyúval

A premiert követő hétvégén kétmillió példányban kelt el a Gears of Wars 2. A játékos Marcus Fenixet és kommandós barátait vezetve mentheti meg a világot a föld alá rejtőző sáskák ármányától. A minden másodpercében pörgős, filmszerű akciót kínáló csúcsjátékot teszteltük.

A Gears of War és folytatása bebizonyította, hogy a kevesebb a játékvilágban is több lehet, hogy nem kell többtucatnyi játékóra, a nyílt, szabadon bejárható világ és a többi manapság divatos elem ahhoz, hogy egy játék izgalmas, szórakoztató és persze sikeres legyen. A sci-fi sablonokra épülő akciósorozat története nagyon egyszerű: a főhős négyévnyi börtönléttel a háta mögött, az idegenek inváziójának megindulása után visszakerül korábbi katonai egységéhez harcolni. Attól a perctől kezdve, hogy átvesszük felette az irányítást, csupán annyi a dolgunk, hogy fedezéktől fedezékig haladva, a ránk támadó ellenfeleket megölve eljussunk a pálya kezdetétől a legvégéig.

Sáskajárás a közeli jövőben

A folytatás az előző rész történései után hat hónappal veszi fel a történet fonalát, a játékmenetben nem tapasztalunk semmi különösebb újítást, a feladatunk ugyanaz, mint az előzmény végigjátszása során. A teljesen lineáris pályákon nem tévedhetünk el, nem kell semmilyen logikai feladványt megoldani a továbbjutáshoz, nincs szükség semmilyen akrobatikus képesség elsajátítására sem, marad csupán az ellenfelek aprítása és a folyamatos, kíméletlen előrenyomulás. Ahhoz azonban, hogy a játék az egyszerűsége ellenére élvezetes legyen, a leküzdendő pályák legmagasabb szintű kivitelezésére, izgalmas külsejű szörnyek és igazi, akciófilmekbe illő hősök megalkotására volt szükség.

Ez mind maximálisan megvalósult, a játékos folyamatosan vészhelyzetben érzi magát, sokszor nem tudni, honnan érkezik a soron következő ellenfél, és az előrehaladás során a legkülönfélébb helyzetekből kell élve és győztesen kikerülni. Anélkül, hogy az első résszel még csak mostanában ismerkedők élményét elrontanánk, a folytatás történetéből annyit árulnánk csak el, hogy a földönkívüli locust- - azaz sáska- - horda támadása tovább folytatódik, és újabb fegyverrel bővítették repertoárjukat, mellyel egész városokat tudnak a föld alá süllyeszteni. Ez azért jelent nagy problémát, mert így az emberiség utolsó mentsvára, a Jacinto-fennsík is veszélybe kerül.

Megkezdődik hát a versenyfutás az idegen megszállókkal, egyetlen lehetőség marad csupán, saját otthonukban kell megelőző csapást intézni ellenük. Az új fegyvernek köszönhetően bejutunk a föld alá, hogy ott is megküzdjük ellenfeleinkkel. Többek közt az is előfordul, hogy egy monumentális méretű szörnyet kell, belülről kifelé haladva, legyűrni. A lehető legváltozatosabb tájakon, pályákon járunk, ráadásul nem csupán gyalogszerrel közlekedve, előfordul, hogy egy hatalmas csapatszállító járművekből álló konvoj tagjaként aprítjuk a szemérmetlen mennyiségű sáskahadat.

Ugyanaz, de mégis más

A Gears of War fejlesztői sok klasszikussá vált játékból merítettek ihletet, de az átvett ötleteket nagyon jól hasznosították, és ezáltal sikerült egyedi játékélményt létrehozniuk. Az egyediség másik forrása nem más, mint a játék mögött álló technológia, illetve annak megfelelő alkalmazása. Mivel a játékon dolgozó csapat ugyanaz, mint amelyik a grafikus motort létrehozta, a fejlesztők pontosan tudták, hogy hol vannak a technológia erős és gyenge pontjai.

Tucatnyi kivégzéssel érhet véget a harc

Nem készítettek hatalmas, szabadon bejárható pályákat, ennek eredményeképpen nehéz eltévedni, cserébe viszont valóban úgy érezzük, hogy egy kilátástalan, véres háború kellős közepébe csöppentünk, ahol ráadásul nem is mi diktáljuk a feszes tempót. A képernyőn sokszor több tucat ellenfél is megjelenik, ha úgy alakul, akár ötven, a pályán szétszórt ellenséges egység tüzel felénk. Persze mi is végezhetünk mindannyiukkal, ha ügyesen kezeljük fegyvereinket és ügyesen használjuk a fedezékeket. A Gears of War játékok esetében kiemelt szerephez jutott a többes szám, a játék legnagyobb erősségét a kooperatív mód bevezetése jelentette.

Hálózatban az igazi

A bevezetőben már szóba került, hogy az új rész a pénzügyi siker mellett különféle rekordokat is megdöntött. Az egyik az online játszható módozatokhoz kapcsolódik, valóban megdöbbentő, a kétmillió játékos közül másfél milliónyian már az első hétvégén kipróbálták a többjátékos lehetőségeket, és nem csupán szempillantásnyi időre, átlagban tíz órát töltöttek el a kooperatív és egyéb jellegű küzdelmekkel. Ez annak köszönhető, hogy magát a játék történetét is végigjátszhatjuk egy barátunk játékához csatlakozva, legyen az ország másik felén vagy akár ugyanazon a konzolon, osztott képernyővel. Kevés olyan játék van, ahol a kooperatív mód ennyire élvezetes lenne, egymást segítve, fej fej mellett haladva, a fedezékeket maximálisan kihasználva kell előrehaladnunk, miközben az akciófilmek legkeményebb hőseire emlékeztető főszereplőknek minden helyzetre van egy humorosabb vagy dögösebb beszólása.

Véres kivégzések tucatjai állnak a játékos rendelkezésére

Ha végeztünk a történettel, öt további játékmód áll rendelkezésünkre, melyekben a világ bármely részéről érkező játékosok ellen próbálhatjuk ki képességeinket. A véresebb jelenetek és a kivégzések bemutatásának lehetősége miatt csakis a fiatal felnőtt, illetve az annál idősebb korosztálynak ajánlhatjuk a játékot, de nekik nagyon, bár az idei karácsonyi szezonban sok jó játék jelent meg, de sodró lendülete, a mutatós grafika és a többjátékos mód lehetősége mind messze az átlag fölé emeli a Gears of War 2-t.

Póruljárnak a PC-sek

Az első rész 2006 novemberében jelent meg, elsőként csak Xbox 360 konzolra, majd pontosan egy évvel később PC-re is. A Microsoft a második epizód megjelenése előtt úgy döntött, a konzolos változat után jóval később sem jelenteti meg a PC-s verziót, ugyanis - szerintük - az előző rész PC-s megjelenésekor elterjedt kalózverziók lerontották a konzolos változat eladásait is. Ez - illetve a PC-s játékpiac problémáit a szoftverkalózkodás számlájára író összes hasonló - megnyilatkozás furcsán hat annak a ténynek a fényében, hogy tavaly év vége óta az összes sikeresebb Xbox 360-játék jobb esetben egy héttel, rosszabb esetben akár egy hónappal a hivatalos megjelenés előtt elérhető volt kalózváltozatban.