Porsche, szemetek, száguldás

Az alvilág sofőrjévé válhat a játékos a Need For Speed sorozat legújabb, Undercover alcímű epizódjában: sajnos ezzel a sztoribeli csavarral csak a konkrét újítások hiányát leplezték a készítők.

Az Electronic Arts pár hónapja nyilvánosan is elismerte, hogy a megvásárolt jogokra épülő játékok évente, minimális újdonsággal felruházott változatainak megjelentetése elhibázott lépés volt, nem szolgálta sem a cég, sem a játékipar érdekeit. A Dead Space-szel vagy a Mirror's Edge-dzsel a fenti gyakorlat ellen dolgoztak, cikkünkben pedig azt vizsgáljuk meg, hogy autós sikerszériájuk legújabb darabjába, a Need For Speed Undercover-be sikerült-e a fejlesztőknek friss vért pumpálniuk.

Még több kép az új Need for Speedből

A deja vu-hiba a mátrixban

A Need for Speed Undercover első, második, de harmadik pillantásra is szinte minden elemében megegyezik az elmúlt években megjelent részekkel; az Undercover 1-2-höz, illetve a Most Wantedhez hasonlóan egy szabadon bejárható város utcáin kell száguldoznunk, a legfőbb különbség, hogy most mindezt a helyi alvilágba beépülő fiatal ügynök bőrébe bújva kell megtennünk.

A játék helyszínéül szolgáló Tri-Cityben ugyanis az utóbbi években egyre komolyabb méreteket öltött a bűnözés, és a drogügyleteket csak a tuningolt járgányokkal száguldozó nyikhajok bizalmába férkőzve lehet felderíteni. Már a játékot felvezető, interaktív mozinak is felfogható jelenetekből kiderül, hogy mi is várja a játékost a folytatásban: szirénázó rendőrautók, áttörhetetlennek tűnő kordonok, melyeken csak padlógázzal és jószerencsével lehet átjutni. A történetet felvezető képsorok után megkezdhetjük az amúgy kifejezetten méretesnek mondható város felderítését, a gondjainkra bízott Nissan 240SX persze csak egy lesz a játék során megszerezhető, és tuningolható járgányok sorában.

Még több kép az új Need for Speedből

Mielőtt újabb, a történetet előmozdító verseny következne, megismerünk néhány versenymódot, hiszen bármi is legyen egy Need for Speed-játék sztorija, a hangsúly továbbra is száguldozáson és versenyzésen van. Sok újdonság nem vár ránk, a sprint során megadott pályaszakaszon kell legyőzni ellenfeleinket, a körversenyeken megadott számú kört kell elsőként teljesítenünk, a szökés nevű módban pedig a nyomunkba eredő rendőröket kell minél gyorsabban leráznunk. Az említettekhez hasonló típusú versenyek során legtöbbször pénzt nyerünk, melyet a járgányunk feldíszítésére, és tuningolására költhetünk, és ha kiemelkedően jól teljesítünk a versenyek során, a képességeink is fejlődnek. Néhány, általában a történethez kapcsolódó verseny után egy-egy autóval is gazdagabbak lehetünk, nem árt, ha garázsunkban több verdát tárolunk, ha ugyanis a rendőrök háromszor elkapnak minket ugyanazzal az autóval, akkor azt elkobozzák, és ha olyan szerencsétlenül jártunk, hogy éppen pénzünk sincsen, akkor rosszabb esetben újra is kell kezdenünk a játékot.

Száguldás az alvilág mélyére

Míg az utóbbi néhány Need for Speed-játék szimplán a - leginkább a velük egy időben megjelent hollywoodi filmek által keltett - divathullámot lovagolta meg, és az illegális versenyzés világába vezette el játékosait, addig az új rész, hát, nagyjából ugyanezt teszi, csak megpróbálja a beépített ügynök történetével megfűszerezni a nem túl egyedi alapsztorit, amely a versenyek közt élő szereplőkkel felvett átvezető filmek formájában jelenik meg. Az egyik első, történetet előremozdító küldetés során "el kell hitessük a bűnözőkkel, hogy nem csupán beépülésre készülő ügynök vagyunk", ehhez meg kell lógnunk a nyomunkba szegődő számtalan rendőr elől. A hasonló, kevésbé életszerű feladatok elhagyása talán sokat segített volna a játékon, bár maga a száguldozás, a versenyzés hozza az elmúlt években megszokott színvonalat, a szájbarágós, felesleges sztori csak hátráltatja a beleélést.

Még több kép az új Need for Speedből

A sofőr képességeinek fejlődése mellett másik újítás, hogy a versenyek elindításához, a garázsban álló járgányaink megtekintéséhez, tuningolásához nem kell kötelezően különböző boltokba, és egyéb helyszínekre eljutnunk, a játékot egy felesleges méter megtétele nélkül is teljesíthetjük, szimplán egy-egy gomb lenyomásával, a GPS-es térkép és egyéb menük használatával rögtön az adott helyre ugrunk. Ez egyébként teljesen feleslegessé teszi a szabadon száguldozás lehetőségét, nagy eséllyel csak a megszállott rajongók fogják a várost járni úgy, hogy a felfedezés öröme mellett túl sok hasznuk nem lesz a benzin pazarlásból.

A grafikával egyébként sikerült a megszokott szintet elérni, az Xbox 360 vagy PlayStation 3 változat természetesen a legnagyobb felbontáson is az elvárható gyors sebességet produkál, a Wii-re és PlayStation 2-re, illetve a Nintendo DS és Sony PSP-re készült változat valószínűleg kevésbé penge grafikailag, bár ezeket nem próbáltuk. A nagy kérdés az volt, milyen PC-s konfigurációból tudunk hasonló sebességet kicsikarni, a konzolos verziókban látható részletesség mellett. Egy Nvidia 8800-as, vagy annak megfelelő kártyával szerelt gép sajnos nem elég ehhez, 1024x768-as felbontáson is lejjebb kellett adnunk az igényeinkből, ami a megjelenítés részletességét illeti. Egy Radeon 9800-as, vagy hasonló kategóriájú videokártyával már kellemes sebességet érhetünk el, persze nem árt mellé egy kétmagos processzor, és legalább két gigabájt memória sem.

 

Száguldás a Need for Speed Undercoverben

 

Az áttörés várat magára

A magyar feliratos PC-s és Xbox 360-as verziójának kipróbálása után úgy véljük, a Need for Speed Undercover csak egy kevésbé figyelemreméltó epizód az EA autóverseny-sorozatának láncolatában, az fejlesztők adósak maradtak az idén hangoztatott ígéretek második részének beváltásával. Szerencsére már látszik az alagút vége: a Need for Speed sorozat esetében azt a megoldást választoták, hogy két, egymástól teljesen független csapatot állítottak rá a fejlesztésre, hogy míg az egyik kétévente új ötletekkel, új technológiával áll elő, addig a másik, az előző csapat által megteremtett elemekre épít egy újabb, kevésbé újszerű epizódot. A Need for Speed Undercover le sem tagadhatná, hogy az utóbbi csapat munkája, ugyan tisztes iparosmunka, de még a Hubble-teleszkópot használva sem sikerülne bármilyen újítást, innovációt nyakon csípni benne.

Tóth Tibor