Jolicloud: a Windowstól nyögő netbookok felszabadítója

Nem kell már lassú Windows-szal kínozni a netbookokat, megszületett az operációs rendszer, ami a legtöbb apró laptoppal remekül működik, elegáns, mint egy iPhone, és még ingyenes is. Kipróbáltuk a felhő-alapú Jolicloud operációs rendszert.

Az okostelefonok, netbookok, táblagépek elterjedésével meg kell szoknunk a gondolatot, hogy nem minden számítógép képes ellátni az összes feladatot, amit megszoktunk az asztali PC-ktől. A számítógép szó elveszetette korábbi egyértelmű jelentését: ma már egyaránt értünk alatta netezésre szánt, kis kijelzős netbookot, nehéz, de közel mindentudó laptopot, vagy épp az egész napot egy feltöltéssel túlélő, de főleg olvasgatásra, webezésre tervezett táblagépet.

Az eltérő felhasználási területek végül oda vezettek, hogy a gépeken másfajta operációs rendszer is dolgozik. A tableten például iOS vagy Android fut, a laptopra pedig nyugodtan telepítjük a Windows 7-et. A legtovább a netbookok álltak ellen a változásnak, sokáig asztali gépre és nagy monitorra tervezett szoftverekkel használták az apró, szerényebb teljesítményű gépeket is. Ma már létezik kifejezetten erre a kategóriára kihegyezett alapszoftver: teszteltük a Jolicloud netbook-operációs rendszer 1.0-s verzióját.

Laptopnak indult, szoftver lett

A Jolicloud története pont ugyanúgy kezdődik, ahogy a százdolláros laptopé pár évvel ezelőtt. Tariq Krim, a Netvibes hírolvasós kezdőoldal atyja először egy olcsó notebookot szeretett volna tervezni, ám végül beérte egy netbookokra szánt operációs rendszerel. Krim olyan szoftvert szeretett volna, ami az internetezőket, az online szolgáltatások használóit célozza meg, hiszen a netbookokat is erre szánták a gyártók. A célcsoport tehát azokból áll, akik az interneten tartják fotóikat, dokumentumaikat, levelezésüket. Az ötlethez nem volt nehéz támogatókat találnia a francia üzletembernek, a Skype-ból és Kazaa-ból meggazdagodott Niklas Zennström és Janus Friis az elsők közt fektettek be az új operációs rendszerbe.

Egy kattintással juthatunk új "programokhoz"

A Jolicloud fejlesztése 2008-ban indult el, alapjául az Ubuntu Linux aktuális verziója szolgált. A most letölthető, 1.0-s variáns jelentősen eltér a korábbi próbálkozásoktól: a felület fontosabb elemeit a Google Chromium böngészője jeleníti meg, az elérhető merevlemezterület mellett a Box.net-re és a Dropboxra is felmásolhatjuk fájljainkat, a szoftver nagy ikonokkal díszített egyszerű felülete pedig leginkább a tavasszal bemutatott iPadre hasonlít.

Hol vannak a fájljaim?

A Jolicloud jobban bízik a felhasználóban, mint az Apple iOS-e, nem tünteti el teljesen a szeme elől a fájlrendszert. A mindennapi használathoz ugyan semmi szükség arra, hogy a könyvtárak között turkáljunk, de megvan rá a lehetőség. A fájlböngésző legfeltűnőbb elemét a netes tárhelyek ikonjai adják. A Box.net-et vagy Dropboxot használók a felhasználónevük és jelszavuk megadása után ezeket a szolgáltatásokat is használhatják háttértárnak.

A rendszer teljes egészében a cloud computingnak, azaz felhő alapú számítástechnikának a jegyében fogant. Ez az irányzat arra épít, hogy az olcsó és nagy méretű internetes tárhelyek, valamint a szélessáv korában egyre kevesebb dolgot kell a számítógépünkön tárolni, tehát az adatok a kiszerelhető, megfogható merevlemez helyett az internetre csatlakoztatott szerverek felhőjében vannak. A leveleink a Gmailben vagy a Freemailen laknak, a képek a Flickr-re vagy a Picasára kerülnek fel, videóinkat a Videától a YouTube-ig ezer különböző helyre tölthetjük fel. A szolgáltatásokat többnyire arra is felhasználhatjuk, hogy az adatokon alakítsunk, módosítsunk. Ingyenesen férhetünk hozzá böngészőben futó irodai csomaghoz, hangszerkesztő, videovágó vagy éppen Photoshop-klón programokhoz az interneten.

 

Jobban hasonlít a rendszer az iOS-re, mint a Windowsra

 

Ezek a webalkalmazások külön ikonként telepíthetőek a Jolicloudon. A felhasználó egy szinte végtelen listából választhat magának alkalmazásokat, amelyek nagy része csak egy ikonból és egy webcímből áll. Bejelentkezés után pedig jórészt ugyanazok a funkciók várnak, amiket az asztai PC-hez vagy a munkahelyen használt laptophoz leülve kapunk.

Ennek a felépítésnek egy hatalmas előnye van: könnyű számítógépet váltani. Csak egy böngészőre - és a jelszavak miatt remek memóriára - van szükségünk, hogy egy idegen gépen boldoguljunk. Sőt, kis szerencsével már egy mobilnetes kapcsolattal rendelkező okostelefonon is hozzáférünk a dokumentumainkhoz, prezentációinkhoz, ha a szolgáltatás gazdái gondoltak a honlap mobil verziójával. Ráadásul a PC-sek nagy terhének számító rendszeres biztonsági mentés készítéstől is elbúcsúzhatunk. Rendkívül valószínűtlen, hogy egy webes szolgáltatásból eltűnjenek az adataink.

Néhol botlik a rendszer

A felhő alapú operációs rendszer többnyire remekül működik. A hardver kezelésével nincs gond: nem igényelt állítgatást a tesztre használt netbookunk wifije, elsőre jól találta el a telepítő a képernyőfelbontást. Egyedül a tapipad vacak, össze-vissza ugráló drivere miatt éreztük túlzásnak az 1.0-s verziószámot. Az apró hibákat azonban meg lehet szokni: a webet böngészni, levelezni, chatelni és rövidebb írásműveket összehozni a Jolicloud a legjobb választás a netbook tulajdonosoknak - ráadásul a gyakori hibajavító új kiadások miatt abban is bízhatunk, hogy a kezdeti botlásoknak hamar vége szakad.

Elvesznek az asztali alkalmazások a webes szolgáltatások ikonjai között

Könnyű megszokni, hogy a legtöbb elérhető program csak egy szép ikon, ami valamelyik webalkalmazást nyitja meg. Az viszont zavaró, hogy néhány feladatra emiatt egyelőre nincs jó megoldás. A fejlesztőknek nem igazán sikerült megoldani a linuxokra elérhető ezerfajta telepíthető szoftver és a webalkalmazások listájának összefésülését. Több online szövegszerkesztőből - plusz a kötelező elemnek tűnő OpenOffice csomag programjaiból - válogathatunk, ha írni szeretnénk, viszont zenelejátszáshoz egy jó Winamp-klónt, vagy iTunes alternatívát sem találtunk.

Időre van még szüksége

A Jolicloud már most is jobb, mint a netbookokra telepíthető operációs rendszerek többsége. Lényegesen gyorsabb, mint a lassabb hardveren borzasztóan teljesítő Windows 7, és csinosabb, mint a programozósan célszerű linuxos ablakkezelők. Tulajdonképpen nem más, mint egy okos tolmács a gép hardverelemei és egy jó böngészőprogram között.

A rendszer jövője mégis bizonytalan, két oldalról is szorongatják a trónkövetelők. A netbookok piacát lassan elkezdték megenni a táblagépek: bizonytalan, hogy egy-két év múlva lesz-e még olyan hardver a piacon, amire érdemes lenne felrakni a Jolicloudot. Ha ez nem lenne elég, akkor idén ősszel érkezik a Google saját felhő alapú operációs rendszere a Chrome OS, ami biztosan kemény versenyársa lesz a francia fejlesztésű Jolicloudnak. Addig azonban, a következő években a Jolicloud elegáns alternatívája lehet a jelenlegi félmegoldásoknak. Mivel a Windows mellé is telepíthető, azaz nem kell törölni használatához a netbookhoz kapott eredeti operációs rendszert (ilyenkor a bekapcsolás után dönthetjük el, melyik rendszerrel indítjuk a gépet), a Jolicloud egy próbát biztos megér.