Autósatlasz, zenelejátszó és könyv is lehet a táblagép

2010.11.16. 22:06

Digitális szakácskönyv, alvósfilmhez kitalált lejátszó, drót nélküli zeneközpont, mindig naprakész tévéműsor, a polcra felrakható Wikipédia és kis táskában is elférő világatlasz, ez mind a táblagép. Végigvettük, hogyan változtathatják meg az emberek életét az iPad és követői.

Az Apple ismét feltalált egy új szórakoztató elektronikai kategóriát, legalábbis az eladási rekordok és a többi piaci szereplő kapkodó felzárkózási kisérletei ezt bizonyítják. Háromnegyed évvel az iPad kiadása után az összes gyártó azon igyekszik, hogy az Apple táblagépéhez hasonló készülékekkel töltse meg a karácsonyi piacot.

A táblagép (avagy tablet, slate) egy egyetlen érintőképernyőből álló, billentyűzet nélküli laptop, amit egér helyett a kijelzőn mozgatott ujjainkkal vezérelhetünk, akárcsak egy nagyra nőtt okostelefont. A koncepció igen komoly múlttal rendelkezik, az első működő tabletet, amely felismerte a kézírást, 1956-ban mutatták be, az első kereskedelmi forgalomban is elérhető, a mai tabletekre hasonlító rendszer, a GRiDPad pedig 1989-ben került a boltokba. Az iPaddel idén robbantó Apple sem most először próbálkozott meg a formátummal, 1991-ben a Newton nevű PDA-juk eredetileg szintén tabletnek indult. Egy évvel később a Microsoft is jelentkezett egy Windows for Pen Computing nevű operációs rendszervariánssal, amelyet szintén táblaszámítógépekbe szántak, s azóta minden Windows tartalmazza a tollal vagy ujjal vezérelhető érintőképernyők támogatását.

Forrás: [origo]
Kabátzsebbe, oldalzsebbe is elférnek napjaink táblagépei

A táblagépek - egyelőre - nem tudják mindenben átvenni a hagyományos elrendezésű PC-k helyét, de számtalan területen már ma is kényelmesebbek, mint a laptopok vagy netbookok. Legfontosabb tulajdonságaik egyike, hogy bekapcsolásukkor nem kell arra várni, hogy az operációs rendszer betöltsön, a bekapcsológomb megnyomása után másdpercekkel már használhatóak is - akárcsak egy mobiltelefon.

A netbooknál is hordozhatóbb

Már a netbookokat is egyszerűen össze lehetett hajtani és magunkkal vinni, a táblagépek azonban még hordozhatóbbak. Ráadásul kényelmetlenül apró billentyűzet és tapipad vagy egér helyett teljesen természetes hatású érintőképernyőn lehet dolgozni. Nem az egérrel mutatunk rá az ikonra, hanem az ujjunkkal, a nagyítás mértékét nem egy csúszkán állítjuk be, hanem kézzel "húzzuk jobban szét" a képet. A felület sok mindenre alkalmasabb, mint a hagyományos eszközök: térképet böngészni, fotókat nézegetni-mutogatni vagy akár rajzolni jobb ujjal, úgy, hogy az ember és a számítógép közt nincs egy annyira elvont kapcsolat, mint amit az egér jelent. A laptopokhoz szokott felhasználóknak csupán a kényelmét szolgálja ki jobban ez a módszer, a számítógéptől eddig idegenkedőkért viszont még többet tehet: megnyerheti őket az internetnek. A kisgyerekek számára is a tablet az igazi, hiszen az ujjal bökdösést azonnal értik, míg az egerezéshez kell némi gyakorlás, a korai motorikus képességeknek pedig a nagyobb képernyős érintős megoldás felel meg leginkább.

Forrás: [origo]
Asztal nélkül kényelmetlen a netbookozás

A tabletek formája jobb használhatóságot jelent szinte minden olyan élethelyzetben, ami nem egy íróasztal elé ülteti a felhasználót. Olyan helyekre juthat be a lakásba, ahol a notebook sosem érezte magát igazán otthonosan. A konyhában receptkönyvként működhet, a nappaliban átveheti a műsorújság helyét, a vécén olvasgatók is kényelmesnek találhatják, este pedig segíthet - az IMDb-vel, Rotten Tomatoeszal vagy Port.hu-val - eldönteni, hogy melyik filmet nézzük meg a kínálatból.

Rövid szövegekre jó a virtuális billentyűzet is

Az érintőképernyőt egyértelműen nem gépelésre találták ki - az ergonómusok szerint főleg az a baj vele, hogy nincs csuklótámasz az ölben tartott tábla esetén, így ujjaink helyett az egész kezünket kell mozgatni a leütésekhez - a gyártók mindent megtettek, hogy használhatóvá tegyék a szövegbevitelt. A képernyő alsó harmadát elfoglaló, rajzolt billentyűzet nagyobb, mint a legtöbb netbooké, az érintésekről pedig rezgő visszajelzést ad, így ujjunk sem marad teljesen tanácstalan. Egyelőre nem láttunk olyan tabletet, amelyen teljes magyar billentyűzet lenne, de erre biztos csak addig kell várni, míg a gyártók bizonyosságot nem szereznek, hogy érdemes elkészíteni a lokalizált verziókat, hiszen a szoftver átalakítása nem bonyolult. Addig pedig segít a prediktív szövegbevitelt nyújtó XT9 szótár, ami profin alakítja ékezetessé az ékezetek nélküli magyar szöveget, sőt befejezi helyettünk a szavakat, így igényesen levelezhetünk, chatelhetünk vagy facebookozhatunk a készüléken. Angol nyelvre pedig már léteznek olyan megoldások is (Swype, SlideIT, ShapeWriter), amelyek kifejezetten az érintőképernyős gépelést hivatottak megreformálni, egyúttal felgyorsítani. Hosszabb szövegek megírásához azért még át kell ülni a billentyűzet elé - de végső soron egy hordozható bluetooth billentyűzettel regényt írni sem okozhat praktikus problémát.

Forrás: [origo]
Természetesebb érzés az érintőképernyő a billentyűzetnél

Tanulótársnak is jó lehet a tablet, hiszen jóval tovább bírja egy feltöltéssel, mint egy laptop, ráadásul gyorsan ki- és be lehet kapcsolni, így még jobban lehet takarékoskodni az energiával. Emellett tökéletesen alkalmas jegyzetelésre, akár közvetlenül netes dokumentumba is (például Google Docsszal vagy Evernote-tal), ráadásul a könyvtári polcsorok között sétálva is használhatjuk a netes keresőket, nem kell az olvasóknak fenntartott gépeknél sorban állni.

A digitális képregények új otthona

A céleszközöket - jelen esetben e-könyv-olvasókat - kedvelők biztosan felszisszennek, de a táblagépen olvasni is remekül lehet. A fényerőt kényelmesen kicsire állítva az élmény hasonló egy Kindle-ön vagy Nookon tapasztalthoz, csak az akkuidő nem vetekedhet ma még a villanykönyvekével. Cserében nem kell dönteni a különböző formátumot használó külföldi és hazai kiadók között: békésen megférnek egymás mellett a több forrásból származó, így többféle olvasószoftvert is igénylő e-könyvek. Ráadásul a tabletek az eddig kitalált legjobb képregényolvasók, a színeik tökéletesek, és pont olyan kényelmes a lapozgatás, mintha egy füzet vagy egy album lenne a kezünkben.

Forrás: [origo]
Még a lapok hajtását is leutánozták a programozók (szerencsére többnyire kikapcsolható)

Több eszközről jelentettük már ki, hogy az éppen olyan, mint a Douglas Adams által kitalált Galaxis-útikalauz stopposoknak. Ebbe a sorba a tabletek is beállnak. A beépített 3G-s modem és GPS miatt alkalmasak a helymeghatározásra, navigációra, sőt még tippeket is tudnak adni, hol lehet a környéken egy jó kávét venni vagy egy finom ebédet elkölteni. A netkapcsolat miatt folyamatosan frissülő helyadatbázissal dolgozhatnak, így nem maradunk le a frissen felkapott szórakozóhelyekről sem. A netkapcsolatból ered az is, hogy a világ összes szótára, a kínos helyzetekből kisegítő Google Fordító és a mindentudó adatbázisok  is folyton nálunk lehetnek. Ez még akkor is remek funkció, ha a tabletet ki se visszük a nappaliból. Ismételgessék csak magukban: "És most leveszem a polcról a Wikipédiát."

Forrás: [origo]
A tévéműsor már a múlté, a szoftver azt is megondja, mennyi van hátra a filmből

Végül, de nem utolsósorban, médialejátszónak és játékgépnek is alkalmas a tablet. Egy dokkolóba berakva a nappali dísze, digitális képkerete lehet, felveheti a zene- és filmlejátszó vagy épp az ébresztőóra szerepét az éjjeliszekrényen. Internetrádiót hallgathatunk a kádban ülve, mosogatás közben, vagy berakhatjuk a kedvenc stílusunkat sugárzó Last.fm-et, hogy legyen háttérzene borotválkozáshoz. Minderre persze egy netbook is alkalmas, de a közvetlen, természetesebb, érintős interfész és a műszaki eszközre sokkal kevésbé emlékeztető forma miatt jobban illeszkedik az életterekbe egy letisztult tablet.

Forrás: [origo]
A mobilnettel felszerelt tablet autósatlasz a világhoz

Mibe kerül ez nekem?

Frissen kitalált kategóriáról lévén szó, a tabletek még nem igazán olcsók. Messze van még - egy-két évnyire legalább - az az idő, amikor ezeket a készülékeket már hirtelen felindulásból is megveszi az ember, annyira olcsók. A kategória legalja jelenleg hatvanezer forintnál található, ennyiért a legújabb Androidot futtató, ám ismeretlen gyártótól származó készüléket lehet beszerezni. A tabletek csúcsa az Apple mindentudó, 3G-vel és wifivel is felszerelt 64 gigabájtnyi memóriával rendelkező iPadje 250 ezer forintért.

Mivel a tablet az idei év slágerterméke, a piacon lévő készülékek még nem tökéletesek. Az androidos készülékeken az elsődlegesen mobiltelefonokra szánt 2.2-es rendszerszoftver fut, az igazán táblagépes élményt ígérő újabb verzió még várat magára. Az Apple készüléke lecsiszoltabb, ám mivel a cég háborút vív a Flash-t gyártó Adobe-val, így a mindennapi netezéshez szükséges kiegészítő nem található meg az iPaden. Jövőre várhatóan olcsóbbak és jobbak is lesznek a táblagépek, így aki nem akar most azonnal netbook pótlékot venni, jól jár a várakozással.