Elutasították a szoftverszabadalmi irányelvet

2005.07.06. 14:09

Elutasították az Európai Parlament (EP) képviselői az Európai Unió úgynevezett szoftverszabadalmi irányelvének tervezetét a szerdai strasbourgi szavazáson.

Az Európai Parlament tagjai szerdán 648 szavazattal 14 ellenében, 18 tartózkodással vetették el az Európai Unió tagországait képvielő tanács közös álláspontját a jogszabályról, amely a számítógép felhasználásával is megvalósított találmányok szabadalmáról szól. Az irányelv így egy időre lekerült az uniós napirendről.

Minden marad a régiben

A szavazás előtt felszólalva Michel Rocard francia jelentéstevő azt mondta, a képviselőket felháborította, ahogy az Európai Bizottság és a tanács kezelte az irányelvet, ezért döntött úgy minden frakció, hogy nemmel szavaz. Hozzátette azt is: a jogszabály nem érett az elfogadásra. A bizottság képviseletében felszólaló Benita Ferrero-Waldner az elutasítás után azt mondta, nem fognak új tervezetet letenni az asztalra, hacsak a parlament kifejezetten nem kéri fel őket erre. Korábban nem volt példa arra, hogy az EP az együttdöntési eljárásban második olvasatban utasított volna el egy jogszabályt. A  jelenlegi helyzet azzal jár, hogy európai irányelv hiányában továbbra is a nemzeti hivatalok és az Európai Szabadalmi Hivatal adja ki a szabadalmakat - mondta Ferrero-Waldner. A biztos hozzátette, ez azt is jelenti, hogy a szabadalmaztatás harmonizáció nélkül, a szabályok eltérő értelmezésének lehetősége mellett folyik a továbbiakban.

Támogatók és ellenzők

Törésvonal húzódott az irányelv jogszabállyá léptetése mellett élénken lobbizó vállalati szektoron belül a kisebb és nagyobb vállalatok érdekei között is. Előbbiek -többek közt a Red Hat és a Sun- a nyílt forráskódú, mindenki által hozzáférhető szoftverek, s így a teljesen szabad verseny mellett érveltek, és attól is tartottak, hogy a szabadalmi védelem bejegyeztetése, illetve az ilyen termékek megszerzése további költségeket ró rájuk. A nagyobb technológiai cégek - köztük a Microsoft, a Siemens, a Nokia és a Philips - ezzel szemben úgy érveltek, hogy éppen akkor lesz érdemes befektetni a számítógépes innovációba, ha a szabadalmi védelem kiterjed a szoftverekre is, és ez jelent védelmet az amerikai versenytársakkal szemben is.

Az elképzelés ellenzői szerint a szoftverszabadalmak bevezetése ellehetetlenítené a kisebb szoftverfejlesztő vállalkozások működését, hiszen a fejlesztésben használt elemekért borsos licencdíjat kellene fizetniük a szabadalmak birtokosainak. - A szabadalmak nem magukra a szoftverekre, hanem azok elemeire vonatkoznának, így például levédethető lenne a böngészőkben és számos egyéb alkalmazásban használatos letöltésjelző sáv, s ez nonszensznek tekinthető - vélték az ellenzők. 

A magyar feltalálók nem örülnek a döntésnek...

Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára az MTI-nek szerdán úgy kommentálta a strasbourgi döntést, hogy az hátráltatni fogja az EU-országokban az innovációt. A számítógéppel megvalósított találmányok ugyanis új műfaját képezik a műszaki alkotásoknak, és a jogbiztonság ezek számára nagyon fontos lenne. Az eddigi szabályozatlan állapot nem szolgálja a tervezhetőséget, a kiszámíthatóságot, a szóban forgó oltalmi forma viszont a professzor szerint "egyformán szolgálta volna minden alkotó érdekeit, legyen az nemzetközi társaságnál, nagyvállalatnál működő csoport vagy egyedül alkotó ember".

...ellenben a magyar felhasználók igen

A feltalálókkal ellentétben a hazai felhasználók képviseleti szervei örültek a strasbourgi döntésnek. Mind a szabad szoftverek, mind a linuxosok, mind az internethasználók érdekvédelmi szervezetei korábban igen komoly kampányt folytattak a szoftverszabadalmak ellen. Érvelésük szerint a kisebb fejlesztőcégek ellehetetlenülnének, de valószínűleg a felhasználók - hétköznapi internet- és szoftverhasználók - is drágábban, vagy kedvezőtlenebb feltételekkel jutottak volna hozzá a szoftverekhez. A szoftverszabadalmak ellenzői már korábban jelezték: európában harmincezer olyan szabadalmat adtak már be, ami népszerű, hétköznapokban gyakran használt megoldásokat védtek volna le - így például a webáruházak számos elemét, a bankkártyás, internetes vásárlást.

A szabadalmi direktíva elutasításával elmúlt a fenyegetettség, hogy ezek az ötletek védettséget élveznek majd. A védettséggel együtt ugyanis a felhasználók például licencdíj fizetésére kötelezhetők lettek volna.

[origo]-MTI

KAPCSOLÓDÓ CIKK