Három Office egymás ellen

2006.06.14. 12:13

Eredetileg a fizetős StarOffice és az ingyenes OpenOffice közti különbségeket akartuk egy cikkben felvillantani az olvasók előtt, de tájékozatlannak bizonyultunk: a két program közt ugyanis gyakorlatilag semmi különbség nincs. De érdemes-e a Microsoft Office-ról átállni az olcsóbb vagy a teljesen ingyenes alternatívára?

A Microsoft Office-t használók (ebbe a programcsomagba tartozik például a Word, Excel, PowerPoint, de az Outlook is) számára évek óta elérhető alternatíva egy ingyenes irodai szoftvercsomag, az OpenOffice.org (a kicsit suta, webes névválasztás ne tévesszen meg senkit: hagyományos, telepíthető szoftverről van szó). Ezt a programot 2000 óta - tehát immár hat éve - fejleszti egy, a világ ráérősebb programozóiból verbuválódott közösség. Ahogy a programozók sem kapnak közvetlenül, úgy ők sem kérnek pénzt senkitől - így az OpenOffice ingyenes, akár magán, akár irodai felhasználásról van szó: tehát egy jogtiszta szoftvercsomag, amit bárki használhat.

Egyik épül a másikra

Tudni kell, hogy az OpenOffice 2000-es indulása előtt az amerikai Sun cég fejlesztette, s adta ki a programot StarOffice néven. Ez akkoriban fizetős program volt, tulajdonképpen a Microsoft Office egyik versenytársának tartották. Előnyeként emlegették, hogy a Microsoft irodai programjával szemben - amely csak Windows és Macintosh rendszerekre adnak ki - a StarOffice például a nyílt forráskódú Linux operációs rendszerhez, valamint az azóta nyugdíjba küldött OS/2-höz is elérhető volt.

A Sun 2000-ben döntött úgy, hogy a szoftver forráskódját kiadja, így más fejlesztők is bekapcsolódhatnak a munkába. Ezzel a StarOffice útja kettévált: egyrészt folytatódott  fizetős szoftvercsomag fejlesztése és kiadása (továbbra is StarOffice néven), emellett viszont elindult a kezdetektől ingyenes terjesztésű, nyílt forráskódú OpenOffice.orggal kapcsolatos munka is.

Harmincezer forintos különbség

Jelenleg a StarOffice a 8-as, az OpenOffice pedig a 2-es verziószámnál tart - ezek a legfrissebb kiadások a két programcsomagból. A különbség a kettő között tulajdonképpen 31 920 forint: ennyibe kerül ugyanis az StarOffice, ami az ingyenes OpenOffice-hoz képest sok. A két program ugyanis egy az egyben teljesen azonos: még a fordítási hibák is ugyanott jönnek elő (ez nem lopás: az OpenOffice nyílt forráskódú program, tehát változatait lehet értékesíteni pénzért is). A Sun nyilván nem véletlenül adta ki a forráskódot, hogy külsősök fejlesszék a programot: az elért eredményekre építve adta ki a StarOffice újabb verzióját.

Forrás: [origo]

Mint két tojás... Ha rákattint a képre, megnézheti nagyban!


Tehát a két program tulajdonképpen bitre megegyezik. Kürti László, a StarOffice hazai terjesztője, az Openskm Agency Kft. munkatársa arra a kérdésünkre, hogy miért fizetne bárki is harmincezer forintot egy ingyen is letölthető, és attól semmiben sem különböző programért, úgy válaszolt, hogy elsősorban a vállalati felhasználókra gondoltak, amikor a StarOffice 8 terjesztésébe vágtak. A szoftver - mely meglátása szerint összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint egy 80-90 ezer forintba kerülő dobozos Microsoft Office - ugyanis három hónapnyi ingyenes terméktámogatást is tartalmaz.

A StarOffice kicsivel több

A StarOffice-t megvásárlók továbbá egy olyan kiegészítő CD-t kapnak, ami az OpenOffice-os felhasználói tábornak nem jár: két okos program található rajta, melyek közül az egyik megvizsgálja a Microsoft szoftverrel készült dokumentumokat, hogy gond nélkül megnyithatók-e meg a StarOffice-ban (vagy OpenOffice-ban, mivel a kettő azonos). A másik alkalmazás a Microsoft-termékhez készített makrókat importálja át a StarOffice-ba. Míg az első hasznos lehet a magánfelhasználóknak, tapasztalataink szerint otthonra ritkán kell makrót írni, így a másik kiegészítő már tényleg csak a vállalati felhasználókat célozza.

A teljes sztori
A StarOffice-t eredetileg a StarDivision nevű német szoftvercég fejlesztette (figyeljünk a dátumra. még a Windows 95 sem jelent meg!). 1999-ben a Sun Microsystems megvásárolta a céget és a szoftver összes jogát is (73,5 millió dollárt adott érte). 2000-ben a Sun kiadta fejlesztőknek a StarOffice forráskódját, és rá egy évvel már megjelenhetett az első publikus változat az OpenOffice.org-ból.

Azt azért meg kell jegyezni, hogy a fájlmegnyitás - tulajdonképpen importálás - hibáit kiderítő programocska átlagfelhasználók számára mellőzhető - hiszen elég megnyitni a kérdéses fájlt, és rögvest kiderül, ven-e vele gond, vagy nincs. Egyébként kipróbálva az analizáló programot, meglehetősen bonyolultnak tűnt az eredményből kiolvasni a lényeget - nagyon sok lapon keresztül sorjáznak az esélylatolgatás eredményéül kiadott számok - bevallhatjuk, hogy nem is igazodtunk el rajta. Az ingyenes OpenOffice.org nem sokkal tud kevesebbet: nem jár hozzá ugyan analizáló program, sem makróimportáló, ám "nemhivatalos" support itt is van. Egy levelezőlistán ugyanis a régi felhasználók jó eséllyel megválaszolják a felmerült kérdéseket - noha itt garancia nincs a válaszra, hiszen mindenki önként van a listán, e sorok írójának korábbi tapasztalata szerint minden kérdésre jön megoldás.

Összességében a Star- és az OpenOffice között kevés a különbség, átlagos felhasználóként nem éri meg a harmincezer forintot a három hónapos garantált support és a két kiegészítő rogram. Nézzük meg, mi a helyzet, ha a két programot összeeresztjük a Microsoft Office-szal!

Microsoft, vagy nem Microsoft

Akik nem ismerik az Office-ok világát, talán nem is tudják: a Microsoft saját dokumentumfájljai az xls, doc, ppt végződést kapják - ezek az ismertebbek. A két alternatív program egész más formátumot használ, ráadásul az OpenOffice 1-es és 2-es verziója eltérő formátumot preferált: az előbbi például sxw fájlba mentette a szöveges dokumentumokat, az utóbbi már a nyílt odt állományokat használja. Szerencsére a kettes verzióval az egyesben készült fájlokat is meg lehet nyitni, fordítva azonban nem.Ugyanakkor míg a StarOffice-t vagy OpenOffice-t használó meg tud nyitni és el tud menteni dokumentumokat a Microsoft fájlformátumaiban, a Microsoft Office nem képes versenytársai fájljaival megbirkózni.

Forrás: [origo]
Bemutatókészítés OpenOffice-szal

Mielőtt elhamarkodottan azt gondolnánk, hogy a redmondi cég Office-ának használók vannak emiatt hátrányban, gyorsan kiigazítjuk az elképzelést: mivel az elterjedtebb formátum, a Microsofté, a felhasználók döntő többsége csak doc és xls formátumban menti el és küldözgeti szövegeit és táblázatait. Ezért a Microsoft termékét használók általában nem is tapasztalnak problémákat, a küldött dokumentumokat gond nélkül meg tudják nyitni - hiszen a saját szoftverük fájljairól van szó.

Pedig nem rosszak az alternatív programcsomagok formátumai sem sem: a két program bármelyikével elmentett fájlok nagysága sokszor töredéke a microsoftosénak. Az adatmennyiségtől függően akár egyhuszada is lehet egy OpenOffice-szal mentett fájl a Microsoft Office-énak.

Azért még nem száz százalék

Visszatérve a Microsoft Office-ban lementett fájlok Office-os használatára: a kompatibilitás nem száz százalékos, például a lenti képen az Excelben készített diagramon nagyon látszik, hogy az Office eltérően jeleníti meg az ábrákat mint riválisai. Azonban az adatokat, esetleg a számítási műveleteket tapasztalataink szerint az OpenOffice és a StarOffice is hibátlanul kezeli, legfeljebb nem olyan szépen jelennek meg.

Forrás: [origo]

Ugyanaz a diagram a három programban, kattintson a nagy képért!


Összességében: otthoni felhasználóknak egyértelműen jó választás az OpenOffice: az ingyenessége és a Microsofthoz közelítő profizmusa révén egy majdnem teljes körű irodai programcsomagot használhatnak. Az egyetlen kényelmetlenség, hogy mindig oda kell figyelni arra, hogy milyen formátumban menti, és küldi tovább az ember a fájlokat - hiszen a microsoftos címzetteknek nem mindegy.

Az irodában dolgozóknak már érdemes elgondolkozniuk a fizetős változatokon. Hogy mit éri meg választani, nyilván függ attól is, hogy mire használják majd a szoftvert. Egy csak leveleket író, esetleg a dolgozói névsorral bíbelődő titkárnőnek bőségesen elég az ingyenes OpenOffice. Ha valaki sűrűn kap Microsoftot dokumentumokat, amelyek bonyolultabbak az átlagosnál, érdemes elgondolkodnia a Microsoft és a StarOffice beszerzésén. Komoly érv az árkülönbség, de az is, hogy a StarOffice a grafikai megjelenítésben gyengébb, mint a szoftveróriás terméke.

Olcsóbbat vagy újat?

Megújul az MS-Office
Első benyomásaink a Microsoft Office 2007-ről, amelynek kezelőfelülete teljesen megújult.Office 2007: rá sem lehet ismerni

Különösen azért lehet érdemes megfontolni - sőt, inkább megismerni - az OpenOffice-StarOffice kettőst, mert várhatóan jövőre megjelenik a Microsoft új irodai programcsomagja, az Office 2007. Ez a licencelés miatt nem kevés kiadással jár majd a vállalatoknak, így érdemes egy ingyenes, illetve egy olcsóbb változattal is megpróbálkozni. A redmondi szoftvercég terméke viszont teljesen felújított, ergonomikus kezelőfelületet kapott, amely eddigi tapasztalataink szerint jóval átláthatóbb és könnyebben kezelhető, mint amivel elődei és az itt bemutatott két vetélytársa rendelkezik. Kérdés, hogy az OpenOffice és a StarOffice átesik-e majd hasonló radikális ráncfelvarráson a közeljövőben, mivel ennek hiánya nagyban csökkentheti vonzerejüket, ha nem csak a költséghatékonyság számít.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK