Az amerikai tévé háborúba megy

A média hatalma és az elszánt hazafiság kötelez: az amerikai  televíziós csatornákon megszaporodtak a harcias adások, és a mérsékeltebb hangok alig hallatszanak. Az MTI elemzése az amerikai tévé és az iraki konfliktus viszonyáról.

Mintha máris elkezdődött volna az Irak elleni háború. Az amerikai kábelcsatornák, a CNN, a Fox News Channel és az MSNBC hónapok óta ilyen és hasonló címekkel bombázzák a nézőt komor zenék és hangok kíséretében: "A célpont Irak". "A következő lépés: Irak" "Szemtől szembe Irakkal" "Visszaszámlálás: Irak". Visszatérő képsorok az induló katonákról, a sírva búcsúzkodó nőkről és gyerekekről.

A "haditelevízió" szünet nélkül folytatja az általa elkerülhetetlennek bemutatott konfliktus beharangozását. Minimális időt sem hagy arra, hogy vitatkozzanak a katonai intervenció megalapozottságáról. Nem is beszélve az ellenzőkről: Sean Penn nyilvános kifigurázás tárgya lett iraki útja és George Bush elnöknek írt levele miatt, és nem járt jobban Martin Sheen sem.

A háború növeli a nézőszámot. Ezt pontosan tudják a CNN-nél, amelynek nézettsége, beleértve 2001. szeptember 11-et, soha nem volt olyan magas, mint az 1991-es öbölháború idején. Az MSNBC tábora 20 százalékkal nőtt azóta, hogy este 19 órára tette a Visszaszámlálás: Irak című műsorát. Ők mertek élő vitát sugározni Scott Ritter, volt ENSZ-ellenőr, a háború ellenzője és egykori főnöke, Richard Butler között, de ez az eset a kivételekhez tartozik. A három csatorna 24 órán keresztül ontja a drámai híreket, ami jól mutatja: érdekük a háború kitörése. Még akkor is folytatódnak a csatakiáltások, amikor már-már valamilyen diplomáciai megoldás rajzolódik ki - mutat rá a párizsi Le Monde Los Angeles-i tudósítója.

Olyan ez, mint valami szőnyegbombázás - mondja Cinny Kennard, a CBS egykori, öbölháború-beli és jugoszláviai haditudósítója, aki ma kommunikációt tanít a dél-kaliforniai USC egyetemen. - A hadsereg és a kormány információi közvetlenül műsorba kerülnek, anélkül, hogy megvizsgálnák őket. Ez nem újságírás. A kormány és a média kéz a kézben vezeti ezeket a szegény hitetlenkedő amerikaiakat a harcmező felé.

Az újságírónő szerint a nézők csalogatásának legjobb eszköze a harciasság, "mintha a katonák és a tankok képe megnyugtatná az embereket és biztosítaná a kormány népszerűségét a választók körében". Martin Sheen, az Apokalipszis, most egykori főszereplője, aki az Elnök emberei című tv-sorozatban magát az elnököt játssza, támogatja az "Egyesült Művészek a Háború Ellen" szervezetet, de békeüzenetét nemigen tudja eljuttatni az emberekhez.

A média sokat nyerhet harciasságával. A kábeltévék gyakorlatilag a kormány előtapsolóivá váltak. Nem is várhatunk tőlük mást - fejtette ki a színész a párizsi lapnak. A hagyományos nagy tévécsatornák, az ABC, a CBS, az NBC kiegyensúlyozottabbak, de az ő hírműsoraik esténként legfeljebb húszpercesek. Dan Rather, a CBS Evening News híres kommentátora például a múlt héten Bagdadban járt, és megszólaltatott irakiakat, akik azt kérték Bush elnöktől, hogy "hagyja őket békén". De ők nem versenyképesek a kábeltársaságokkal szemben.

Tizenkét évvel az öbölháború után Ted Turner CNN-je elvesztette monopóliumát, sőt már le is körözte az 1996-ban Rupert Murdoch által alapított Fox News, amelynek hírigazgatója Roger Alies republikánus ideológus, Richard Nixon, Ronald Reagan és az idősebb George Bush egykori munkatársa. 2002-ben már napi 1,2 millió amerikai nézőt mondhatott magáénak főműsoridőben, szemben az atlantai csatorna 900 ezrével. És ha valóban kitör a háború, erősítheti pozícióját. Munkatársai máris ott vannak Jordániában, Izraelben, Irakban, Kuvaitban és Katarban.

A CNN nem adja fel. Eason Jordan hírigazgató szerint az ő háborús stábjuk a legtapasztaltabb. Az AOL Time Warner 35 millió dollárt szán a háború közvetítésére, legalább száz újságíró tevékenykedik a térségben - csak éppen azt az exkluzivitást vesztették el, amivel az öbölháború idején rendelkeztek, amikor elsőként nyithattak irodát Bagdadban. Bár a közelmúltban több munkatársukat kiutasították Irakból, a CNN a helyszínen lesz, és a Pentagon azt ígéri: jobban a front közelébe engedik az újságírókat, mint 1991-ben. És ha az új háborúról van szó, már Jordan sem feltételes módban, hanem jövő időben beszél.