Öngyilkosok halálugrásairól készült dokumentumfilm

A Golden Gate nemcsak a világ több pontjáról érkező turisták egyik kedvelt helye - az öngyilkosságra készülő, megtört emberek is favorizálják. Egy halálugrásokat megörökítő, igen realista film keltett indulatokat a napokban.

Az Egyesült Államok nyugati partjára érkező turisták egyik kedvelt pontja a Golden Gate híd, de nem csak ők keresik fel: az öngyilkosok is nagy számban érkeznek ide. Sokak szerint ez az a hely, ahonnan a legtöbb ember veti le magát. 1937-es építése óta 1300 ugrásról van tudomása a hatóságoknak, de ezen felül még több olyan eset lehetett, melyet nem regisztrált - nem jelentett be - senki. A szakértők szerint például éjjel is sok a kísérlet, sok az ugrás - ilyenkor nincs szemtanú, és a mélység sem olyan félelmetes. Ismert személyiségek is rajta vannak a listán, Duane Garrett demokrata politikus, Al Gore elnökhelyettes barátja itt vetette le magát a mélybe.

Sokak szerint a híd szinte felkínálja magát az öngyilkosoknak, ugyanis a csábító magasság mellett rendelkezik egy külső szegéllyel, mely megkönnyíti az ugrást. Egy pszichológus a New York-i El Diariónak nyilatkozva azt mondta, hogy a híd olyan, "mintha egy megtöltött pisztolyt tartanál a konyhaasztalodon".

Most Eric Steel filmes alkotása kavart nagyobb vihart, ugyanis egy éven át több kamerával is vette a hidat, hogy rögzítse a szerencsétlen emberek kísérleteit. Sikerült felvennie 19 öngyilkosságot, több kísérlet, tétova próbálkozás mellett. A helyi hatóságok nem sejtettek semmit, ugyanis Steel arra kért engedélyt, hogy filmjében az emberi építmény és a természet közötti csodálatos összhangot rögzíthesse. A természetfilmnek füllentett alkotásból aztán egy morbid, kegyetlen dokumentumfilm született.

A filmes igazából akkor bukott le, mikor interjúkat készített a híd személyzetével, a karbantartásért felelős munkásokkal. Steel már felvett beszélgetéseket orvosokkal, pszichológusokkal, szemtanúkkal és az áldozatok családtagjaival.

A San Franciscó-i lapoknak nyilatkozva elmondta, hogy nem érzi kegyeletsértőnek az alkotást, szerinte az anyag "a krízisben lévő emberi lélek" filmje, és így próbált meg eljutni az "emberi agy legmegközelíthetetlenebb zugaiba". Célja az volt, hogy elgondolkodtassa a nézőket, hogy másképp vélekedjenek az öngyilkosságról, hogy megváltozzon az öngyilkosok általános megítélése.

Steel azt állítja, hogy gyakran pont az ő emberei szóltak sietve a rendőröknek, mikor egy vacilláló, hezitáló embert láttak. A rendőrség illetékesei nem adtak volna engedélyt a filmezésre, ha tudják, mi is készül valójában. A híd ügyeit intéző tanács pedig nem örül a filmnek, mert szerintük "minél többen beszélnek erről, annál többen másolják majd le az ötletet". Annyiban segített Steel munkája, hogy felgyorsíthatja a védőfal felépítését, amelyet már régóta terveznek és halogatnak - ugyanez történt az öngyilkosjelöltek másik két kedvelt helyén, a párizsi Eiffel-toronynál és a New York-i Empire State Building esetében, ezekről a helyekről már sokkal nehezebb leugrani a mélybe.

A biztonsági kamerák, tucatnyi telefon, autós és biciklis járőrök tavaly mintegy ötven esetben akadályozták meg az öngyilkosságot. Sokan azért választják a hidat, mert igen csekély a túlélés esélye, biztosra lehet menni: eddig mindössze 26 ember élte túl - persze nem teljesen épen és egészségesen. A nyolcvanas években egy közeli üzemben munkások még egy társaságot is alapítottak, a közös kasszában gyűlt a fogadásra feltett pénz - az összeget meg az vitte haza, aki eltalálta, melyik napon ugrik a következő áldozat.