A történelmi botlás és a Kisvakond-sztori

2005.09.06. 9:15

50 éves a 85 országba sikerrel exportált Kisvakond. Kitúrtuk, amit róla és papájáról, Zdenek Milerről tudni érdemes, A szerzőt 1954-ben megbízták, hogy készítsen oktató-nevelő célzatú filmeket a "nagy szocialista béketábor" gyermekei számára - és meglepően jó eredménnyel dolgozott.

1954 őszén a cseh Barrandov stúdió egyik munkatársa, bizonyos Zdenek Miler - aki első saját, máig is elismert filmjét 1948-ban készítette A milliomos, aki ellopta a Napot címmel - megbízást kapott, hogy készítsen oktató-nevelő célzatú filmeket a "nagy szocialista béketábor" gyermekei számára.

A lehetséges témák között épülő új világ csodái szerepeltek, mint például a textilipar és a ruhagyártás. "Micsoda ötlet, hát mit lehet egy ilyen rettentő unalmas témáról rajzolni?!" - gondolhatta az akkor 33 éves rajzoló-animátor. Miler nem akart olyan hagyományos propagandafilmet csinálni, amelyben a narrátor bácsi elmagyarázza a képen mutatott gyártási folyamatokat. Úgy gondolta, hogy egy érdekes és szeretetre méltó "igazi karakterre" van szükség, amelyik kalandjai során nem egyszerűen végigkalauzolja a gyerekeket a gyártási folyamatokon, hanem megtölti élettel a filmet.

Az ihlet nehezen jött, mivel Miler olyan karaktert akart találni, amely még nem szerepelt egyetlen rajzfilmben sem. Egér, kacsa, róka, farkas, kismadarak már kilőve... nem csoda, hogy bő két év és egy szerencsés botlás kellett ahhoz, hogy megszülessen a közép-európai rajzfilmgyártás egyik legnagyobb klasszikusa. A botlás szó szerint értendő: Miler egy alkonyi séta során átesett egy vakondtúráson. - Ez a jó ötlet - gondolta - egy hol itt, hol ott, a föld alól felbukkanó Kisvakond! - Hónapokon kísérletezett a figurával, hiszen a vakond csökevényes szemeivel és merev ujjú ásólábaival nem egy táncoskomikus-alkat. Krtek végül két lábra állt, szemeket és fogásra is alkalmas kezeket kapott "papájától".

A vakond nadrágja

A máig legismertebb darabot 1957-ben, a velencei filmfesztiválon mutatták be, ahol rögtön első díjat kapott. A Kisvakond - mint minden film elején - egy földkupac alól bukkan elő egy szöget, egy madzagdarabot és egy biztosítótűt szorongatva. Kicsit odébb talál egy labdát és egy tükörszilánkot, amelyeket már végképp nem tud birtokba venni. Ekkor lát meg a szárítón egy kék színű kantáros nadrágot - ettől kezdve mindent elkövet annak érdekében, hogy neki is legyen neki egy ilyen "nadrág nagy zsebekkel, hogy legyen hova tenni a kincseit". Tanácsot kér egérkétől, a pökhendi pillangótól, végül a tóban Rák bácsi és a nádirigó felajánlják, hogy megvarrják a nadrágot, ha hoz vásznat.

moleplace.com

A Kisvakond sírdogálva töri a fejét, hogy honnan szerezhetne ő ilyet. Meghallja a szipogást a len, és "életjáradék-szerződést" köt a Kisvakonddal: öntözésért, tetű- és kukachajkurászásért cserébe hajlandó "learattatni" magát és textilként feltámadni. Végül is a len számára ez az élet értelme. A sztori hőse becsülettel gondozza a lent, majd a béka segít neki beáztatni, a Napocska megszárítja, a gólya csőrével megtöri, majd a süni tüskéivel kifésüli a lenrostokat. A gondos szülők figyelmébe: a magyar fordításban kétszer is a süni hátán végzett rostfésülést hívják tilolásnak, pedig az a gerebenezés.

Persze A vakond nadrágja inkább szól a barátságról, kitartásról és összefogásról, mint a textiliparról, de azért mégis... Szóval a pókok megfonják a textilszálakat, a hangyák szövőgépet építenek és megszövik a vásznat. Közben a magasabb szinteken ücsörgő dongók és tücskök hegedülnek, nézik a melót az ág tetejéről - de ne erőltessünk párhuzamokat a termelőágazatok valós gyakorlatával. Végül elkészül a nadrág, a Kisvakond pedig egy csapásra Közép-Európa legismertebb rajzfilmsztárjává válik.

Futószalag helyett szív és lélek

A nadrág után jött az autó, rakéta, karácsonyfa, esernyő és a többi folytatás. A Kisvakond a csehszlovák filmgyártás legkelendőbb exportcikke lett, kalandjait 85 ország vásárolta meg. A színvonalas tartalomhoz illett a pantomim-rajzfilm forma is, amit csak könnyű levetíteni. A Kisvakond keveset beszél - tulajdonképpen csak az első filmben szól pár szót. A további 61 részben Miler két kislánya, Katerina és Barbora kuncogásaiból és egy-egy szavas felkiáltásaiból vágták össze a Kisvakond hangját.

moleplace.com

A Kisvakond hamarosan rendkívül népszerű lett egész Európában. Az akkori NSZK 10 plusz 12 folytatást rendelt, pár éve pedig Japán kereste meg Milert egy közlekedésbiztonsági sorozat ötletével. - Krtek azért is fontos figura volt, mert kemény valutát is termelt" - mondta Miler, aki a hetvenes évekre úgy érezte, hogy kifogy a színvonalasan feldolgozható ötletekből. Mégis, az adott körülmények között azt is megtehette, a "disszidens" Ivan Klimát is felkérte egy-egy epizód megírására.

Az alkotótársak közül kiemelésre érdemes Jaroslav Kricka és Milos Vacek - akik a rajzfilmek hangulatát remekül aláfestő zenéket szerezték, illetve Eduard Petiska, aki néhány forgatókönyv mellett a több mint 5 millió példányban eladott könyvváltozatok szövegét is írta.

A Kisvakond anélkül teremtett saját univerzumot, hogy elszakadt volna a valóságtól vagy épp politikai szócsővé vált volna. A feldolgozott problémák valóságosak voltak. Miler felemelte szavát az önzés, a bürokrácia, a környezetszennyezés és a helytelen életmód ellen. A vakond hol eldobott nyalókába ragad, hol Süni barátját próbálja megmenteni a preparátortól, de van, hogy egy az otthonát fenyegető buldózerrel kell szembeszállnia. A Kisvakond megmutatja a csodás technikai eszközök gyakorta helytelen használatát, mint amikor tranzisztoros rádiójának bömböltetésével elűzi az erdei állatokat. Sőt, Amerikába is eljut, ahol az ottani vakond csúcstechnológia segítségével ássa a földet.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK