Hajléktalan tévé menni Digitália

Pénteken egész napos MTV-EBU-konferencia zajlott Budapesten a Titkosszolgálattól a közszolgálatig címmel. Témája a magyar és európai közszolgálati tévéadók jövője volt, amit a jelennel együtt elég homályosnak láttak a résztvevők. Az ebéd ízlett a CEU diákjainak is.

Az utóbbi években az MTV menedzselése felpörögni látszik, Rudi Zoltán ezen a téren életet hozott a médium hétköznapjaiba. Újra és újra téma az intézmény költségvetése, nemzetközi szakértő jelent meg, aki javaslataival támogatja az elnököt, az új arculat markáns és megjegyezhető. Más területeken semmi nem változott, sőt romlott a helyzet: az MTV már csak bérlő a Szabadság téri székházban (tehát hajléktalan, észrevételezte a konferencia egyik résztvevője), finanszírozása maradt az éppen hatalmon lévő kormány kezében, feladatainak egy részét nem képes ellátni. Rudi korábban felvetette, hogy politikának, szakértőknek és tévéseknek mind megvan a maga véleménye az intézményről, itt az idő a nézőket megkérdezni, társadalmi párbeszédet kezdeményezni a témáról.

Az ötletelésnek, politika, gazdaság, médiatörvény szabta kötelékek alól szabadulásnak egyik eleme volt a pénteki konferencia. A résztvevők listája illusztris volt, magas szinten képviselte magát a magyar politikai élet (egyik oldala), a társszervező EBU (European Broadcasting Union), az EBESZ és az Európai Bizottság, és jöttek más médiumoktól, civil egyesülettől is. Az egynapos konferencia délelőttjén elsősorban a közszolgáltatás volt a téma, délután inkább az, hogy az eljövendő digitális világban mi lesz a helye a közszolgálati adóknak. Öt év múlva ugyanis az internet és a kábel mellé rengeteg új konkurenciát kapnak a tévécsatornák, a digitális sugárzással megsokszorozódó földi adókat.

Szili Katalin nyitotta meg a konferenciát, az Országgyűlés elnöke vagy nem értette, vagy nem akarta érteni, hogy mi a konferencia talán legfontosabb, ki nem mondott célja, ezért most eláruljuk neki. Résztvevői szerettek volna a politikára nyomást gyakorolni, és deklarálni, hogy csak akkor lesz független közszolgálati televíziónk, ha hosszú távon, kiszámítható módon, megfelelő mennyiségű (értsd, a mainál sokkal több) pénzt kap. Jelenleg ugyanis állandó likviditási gondokkal küzd, ha rossz a helyzet, akkor pedig a kormány olyan kamu pénzekkel egészíti ki hiányos költségvetését, mint például az archívum digitalizálásáért kifizetett milliárdok. Az a tévé aligha tekinthető függetlennek, melyet bankókból sodort pórázon tart gazdája, attól függetlenül, hogy megrántja-e azt a pórázt.

Szili e téma helyett olyan egetverő újdonságokról beszélt, hogy a média immár a negyedik hatalmi ág, és hogy globálissá vált világunkban milyen fontosak a lokális televíziók, konkrétabb felvetései között szerepelt, hogy véleménye szerint reformok idején a közmédium eszköz a célok népszerűsítésében. A jelenlévők udvariasak voltak, senki nem mondta, hogy a független média majd eldönti, hogy mit népszerűsít, és mit nem.