Hétvégi sámánok és auralátók

2007.01.25. 16:01

Rengeteg természetfölöttivel foglalkozó műsor, sorozat megy a különböző csatornákon: épp szerda este indult egy újabb, ufós-emberablós széria, a 4400 a TV2-n. Megmentik a Földet a misztikus sorozatok, vagy nem? Egy filmtörténészt, egy asztrológust és egy pszichológust arról kérdeztünk, hogy miért van ennyi misztikus-paranormális sorozat, és jó-e így nekünk.

Odaát, A mélység fantomja, Bűbájos boszorkák,Y-Akták, A holtsáv, Médium, 4400. Csak néhány cím az aktuális sorozatok közül, amelyek okkult, misztikus, természetfeletti témákkal foglalkoznak: hol halottlátók, hol ufók által elrabolt földlakók a főszereplők, de jócskán akadnak szellemek, zombik, és óceán mélyén élő óriási szörnyek is. Szinte elárasztották az utóbbi néhány évben az amerikai képernyőket, onnan pedig egyenes út vezetett Magyarországra, mert a trendeket már követjük. Vagy legalábbis jó lenne a tévéknek, ha nézőik is követnék, akkor elég lenne mindig abból bevásárolni, ami siker volt a nagy vízen túl, és lehetne beszedni a pénzt a reklámozóktól.

A helyzet nem ilyen egyszerű, van, ami bejön nálunk is, némelyik sorozat jobban is, mint a gyártó országban (Rejtélyek városa), más pedig kevésbé (Surface). Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy a misztikum iránti igény Magyarországon is erős, és azzal sem, hogy ez nem jelenti azt, hogy ugyanaz lesz kasszasiker, mint máshol, ez a kórházsorozatokkal vagy szitkomokkal hasonlóan van.

Persze nem új keletű a misztikum a mozgóképen, a tévénél jóval idősebb moziban a kezdetektől újra és újra divathullám volt például a horror. Sokak szerint a húszas-harmincas évek nyomasztó német misztikus horrorjainak sikere a világháborútól és világgazdasági válságtól sújtott közönség fogékonyságának köszönhető. Vaskó Péter, a Filmvilág munkatársa szerint filmtörténeti szempontból ez az időszak inkább azért érdekes, mert a korabeli képzőművészethez kapcsolódik. A mozi- és tévéfilmekben most tapasztalható, a "titokzatos kelet"-hez fordulás szerinte a hatvanas évek alkotásaiban is tetten érhető, akkor és a következő évtizedben viszont a műfajfilmek még ideologikus, társadalomkritikai hátteret is hordoztak.

Ez az, ami a kilencvenes évek filmterméséből hiányzik, ahol a távol-keleti kultúra és harcművészet csak lebutítva, lényegétől megfosztva jelenik meg. És valami nagyon hasonlót lát Vaskó Péter a tévék mai kínálatában, amikor "hétvégi sámánok és auralátók" kerülnek képernyőre. Ez a leegyszerűsítő kulturális import jelenik meg abban is, hogy rengeteg távol-keleti alkotást dolgoz fel silány remake formájában az amerikai film és tévéipar.

Véleménye szerint nem érvényes már az a modernista felfogás, hogy a tévé a tudományt és rációt kell, hogy közvetítse. Az emberek csalódtak a természettudományos magyarázatokban, világképben, helyette feltámadt az (egyébként újra és újra felbukkanó) misztika iránti igény. A képlet egyszerű: ha a régi értékrend nem hat eléggé, kell helyette valami új. Mivel nem csak a tudomány, de a hagyományos vallások meggyőzőereje is csökkent, ezért az okkult, természetfeletti témák kerültek előtérbe, a filmes szakember csak azt sajnálja, hogy sok hagyományos, keleti értéket lefokoz a sorozatok és filmek megközelítése.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK