hirdetés

Elhunyt Szakácsi Sándor színművész

2007.03.07. 10:54

Életének 55. évében elhunyt Szakácsi Sándor Jászai Mari-díjas színművész - tudatta a Pesti Magyar Színház.

Szakácsi Sándor 1952. május 20-án szültetett. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult 1970 és 1974 közt, majd a szolnoki Szigligeti Színház, a Vígszínház és a József Attila Színház tagja volt. 1989 és 1992 közt szabadúszóként dolgozott, 1992-től a Nemzeti Színház elismert, szeretett tagja volt. Jászai Mari-díjat kapott 1985-ben. Egy önálló rocknagylemezt készített.

Főbb színházi szerepeit felsorolni is nehéz, száznál több darabban lépett fel - nyolcvannál több főszerepe volt (Úri muri, Vízkereszt, Szentivánéji álom, Tévedések vígjátéka, Bánk bán). Musicalben volt Che (Lloyd Webber-Rice: Evita), Boldizsár (Szörényi-Bródy: Kőműves Kelemen), József (Déry-Presser-Adamis: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról). A La Mancha lovagjá-ban Don Quijotét, az Egri csillagok színpadi változatában Dobó István alakította. Jelmeztervezőként és dramaturgként is dolgozott.

Vendégművészként többek között játszott a Rock Színház, a Szabad Tér Színház, az Új Színház, a Gyulai Várszínház, az Esztergomi Várszínház, a Schütz Ila Színház produkcióiban.

Tévéfilmekben szerepelt (a Jóban Rosszban című, TV2-es szappanoperában is feltűnt), rengeteget szinkronizált, többek közt ő adta Bruce Willis, Steven Seagal vagy Kevin Costner hangját számos filmben. A Twin Peaks hívei Cooper ügynök hangját köszönhetik neki, ugyanakkor a Doktor House című sorozatban a főszereplőnek is Szakácsi kölcsönözte a magyar hangját.

Ismertebb filmjei az Illatos út a semmibe (1972), Amerikai cigaretta (1977), A kedves szomszéd (1979), Kojak Budapesten (1980), Haladék (1980), Hatásvadászok (1982), István, a király (1984), Redl ezredes (1984 magy.-NSZK), Julianus barát (1991), Az álommenedzser (1992), A vád (1996). 

"Én kissé különcnek számítok a szinkronszínészek között. Szeretek egyedül dolgozni. Soha nem nézem meg a filmet, nem olvasgatom előre a szöveget, adják a képet, mondom hozzá, amit kell. Azokat a színészeket, akiket sokat szinkronizálok, például Bruce Willist, jól ismerem, tudom a mozdulatait. Már csak bele kell bújnom a bőrébe. De hát ez a dolgom, nem? Színész vagyok" - válaszolta a Békés Megyei Hírlap kérdéseire a napokban.

A Magyar Nemzet 2005. május 30-án megjelentetett interjújában elmondta, hogy mint állampolgár és művész rettenetesen rosszul érzi magát. "A magánéletemről nem szívesen beszélek, de ez sajnos kihat a munkára is, mert más úgy dolgozni, ha az embernek van egy jól működő magánéleti háttere, ahova vissza tud vonulni. Ebben a pillanatban nekem nincs, egy ideje egyedül élek. Persze vannak barátaim, jó ismerőseim. Ami meg itt az életben zajlik, azt rettenetesen visszataszítónak, gusztustalannak, kiábrándítónak tartom. A politika nem azt teszi, amit kell, nem politizál, hanem az érdekeivel, a vagyonszerzéssel, az acsarkodással, miegyébbel foglalkozik. Hál' istennek, nekem módomban áll, hogy a kinti világból a szerepeimbe meneküljek, s ez szó szerint így van; már többször is mondtam, hogy én nem játszom, hanem megpróbálom élni mindazt, amit a színpadon pusztán játszanom kellene. Nem veszem el magamtól azt az örömet, hogy két-három órán át másfajta egyéniségként más világban létezzem. Csak onnan sokkal nehezebb visszatérni a valóságba" - vallotta.

Temetéséről később intézkednek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat