Mélyen matat az MTV

Új, ötvenrészes sorozat indult tegnap az m1-en. A Köztévé című műsor egy kicsit történelem és visszaemlékezés, egy kicsit politika és kultúra. Ritkán látható archív felvételek láttán sóhajtozhat az idős néző, sokat tanulhat a fiatal, hiszen ez nem más, mint már-már elfeledett kisfilmek, kopott felvételek rendszerezett bemutatása.

A március 19-én, hétfőtől indult, Köztévé című sorozat műsorvezető-szerkesztője, a Híradó egykori főszerkesztője, Aczél Endre szerint a műsora egyharmad televízió-történelem, egyharmad tévés környezet, a többi kultúra. "A műsor igazi csapatmunkában készül, mert nem elég megírni, felmondani gondolatainkat, autentikus képekkel is kell illusztrálni azokat. Közben azt sem lehet feledni, hogy az MTV indulása utáni első években a képrögzítés még hiányos volt" - mondja.

Kiderül például a műsorból, hogy a rendszerváltozás utáni választási műsorok és a Pulitzer-emlékdíjas hírháttérmagazin, Az este műsorvezetője, Baló György sportriporterként, a nemzeti ünnepeket közvetítő és a vidék Magyarországát a Főtér című műsor gazdájaként jól ismerő Nagy György pedig beatzenészként szerepelt először a képernyőn.

A Magyar Televízió családi fotóalbumnézésre várja a nézőket ötven estén át: a képek nagy része ismerős lesz, hiszen a közösen megélt félszáz év látható rajtuk. Az ötvenéves Magyar Televízió kameráinak, egykori műsorainak szemszögéből, esetenként ritkán látott archív felvételek segítségével is felidézhetjük ezt a két emberöltőt - Aczél Endrével, minden hétköznap este 20 percen keresztül, a Híradó után.

Lement az első

Az első adás egy LGT-dallal, a Szól a rádió-val nyitott ("Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító / És ott volt huszonháromban az első stúdió / És műsor gyanánt akkoriban az is megfelelt / Ha Marcal János segédtiszt egy nótát énekelt"), és ennek - a nosztalgikus alaphangulat megadásán túl - az volt a feladat, hogy átvezesse a nézőt a hazai tévézőt hőskorába. Harminc évvel később volt először próbaadás, pont arról a környékről: igaz, hogy 1953-ban még csak állóképeket adtak.

Megtudta az m1 hű követője, hogy az első élő adás (1957) idején még stúdió sem volt, de az indulás évében akadt már művészeti program és beszélgetős műsor is - ezekből viszont egyetlen kocka sem maradt meg. A Köztévé első adása nem is annyira televíziós technikáról szólt, nem főképp tévétörténetre ment rá, inkább az évet akarta bemutatni, Trabanttal, Lottóval, Szuezi válsággal, Hruscsovval, Lajka kutyával, szovjet rakétákkal. Rákosiéknak mindegy volt, Kádárék siettették a televíziózás elterjedését, tudta meg a múltba révedő fotellakó.

1957-ben az MTV-nek még nem voltak saját arcai, Tamási Eszter vagy Takács Marika csak később jöttek, így eleinte rádiósok közvetítettek a tévében is. Pályázatot írtak ki, az arra jelentkezők közül válogattak olyat, aki képernyőre kerülhetett - és persze nem volt műsor egész nap, képes hírműsor például csak heti egy darab készült, azaz nem kerülhetett adásba boldog-boldogtalan, mint manapság.

Az idén ötvenéves MTV a Vitray-műsorral és a Köztévé-vel ünnepel, többek közt - utóbbi nem rossz módszer arra, hogy év szerint rendszerezve tárják a nézők elé az archív, poros, elfeledettnek hitt anyagokat. Folytatás ma, este 19.40-kor azoknak, akik nem Jóban Rosszban-függők és nem a Fókusz-t lesik. Múltidézésből nem lesz hiány amúgy ma este az MTV-n: Aczél műsora után rögtön az Önök kérték jön.

Kalmár Csaba