Ronda lányból bomba nőt

A Címlapsztori egyelőre nem hozza az elvárt nézőszámot, holott az RTL Klub a legvégsőkig titkolta a sztorit és a főszereplő fizimiskáját. Miért nem rögtön kevésbé vonzó asszonykákkal forgatják a ronda nők hátrányos pozíciójáról szóló sorozatokat, miért kell csinos színésznőket elcsúfítani? Minek köszönhető, hogy számos szappanopera ezzel az átlátszó trükkel próbál sikert elérni?

Ugyanaz a nő a három képen: Ana María Orozco, 73-as születésű, kolumbiai színésznő, sokan Bettyként ismerik

Szombat este látható a Címlapsztori az RTL Klubon, ami valójában csak hasonlít a látszólag ronda nőkkel operáló szappanoperákra, valójában annak valamivel igényesebb, gazdagabb, amerikai rokona. A csatorna egyértelműen azon fáradozott a promóció heteiben, hogy úgy futtassa fel a sorozatot, mint egy jó, vicces, igényes alkotást: hátha a nézők nem asszociálnak a fogszabályzóval, SZTK-keretes szemüveggel és béna frizurával elcsúfított nőkkel jelentkező szappanoperákra. Ennek érdekében a képek többségén az összes főszereplőt mutatták, kicsiben, ahelyett, hogy az amúgy csinos America Ferrera lett volna egy közelin. A cím, az Ugly Betty átvétele sem lett volna szerencsés, mivel volt már Lety, a csúnyalány (most is fut a Viasaton), Betty, a csúnya lány (itt külön írva, helyesen) vagy éppen Lisa csak egy van (Verliebt in Berlin), ami épp a rivális TV2-n ment.

Az első két estéjén buktát hozó, de a múlt szombaton erősödni látszó Betty Suarez (America Ferrera) a leírás szerint nem az a fajta lány, akire a divattervezők gondolnak, amikor ruhát terveznek, és különösen nem a férfiak álma. Betty külsejének szépsége fordított arányban áll az eszével: óriási fogszabályzó, vastag keretes szemüveg és furcsa frizura rontja az összképet. De ez is lehet előny, különösen, ha egy nagy befolyású kiadó idős tulajdonosa asszisztenst, nem pedig szexpartnert keres csapodár fia, Daniel (Eric Mabius) mellé, akinek át szeretné adni a világ legolvasottabb divatmagazinjának a vezetését. Dióhéjban ennyi.

A sztori egyik üzenete nagyjából az, hogy csúnya nőként is lehetsz sikeres, akkor is befuthatsz, lehet impozáns karriered, ha csak egyszer néznek rád a férfiak, utána pedig inkább az ablakon bámulnak ki zavartan, miközben veled csevegnek. De miért nem csúnya nőkkel veszik fel a csúnya nőkről szóló sorozatokat, szappanoperákat? Miért kell ide is szép színésznőt szerződtetni, hogy vele játszassunk egy nem túl esztétikus, cseppet sem vonzó külsejű karaktert? Az, hogy a csúnya nőt is szép, rondává maszkírozott nő alakít, nem okoz újabb frusztrációt az önmagával, külsejével elégedetlen magyar családanyának, korosodó asszonyoknak?

Naszály Németh Rita pszichológus szerint elfogadott, hogy szívesebben nézünk olyat, ami tetszik, legyen az épület, tárgy vagy ember, azaz érthető a producerek-rendezők azon igyekezete, hogy esztétikus, vonzó színészekkel népesítsék be a képernyőt, filmvásznat. "Arról a tudatos vagy tudattalan vágyról sem szabad megfeledkezni, miszerint mindenki igyekszik megfelelni a társadalmi elvárásoknak, igyekszik jól, elfogadhatóan kinézni" - véli.

Szerinte a Lisa csak egy van főszereplőjén nyomban látszik, hogy pár perc alatt igazán szép nőt lehetne varázsolni belőle. "Ezt egy hétköznapi ember is látja, ami segít neki abban, hogy elhiggye, hogy ő maga is megszépülhet viszonylag egyszerűen" - teszi hozzá. A csúnyává maszkírozott, de valójában szép nő a tévén át megadja azt az illúziót, hogy a (jobbára női) néző is lehet vonzó teremetés, nem csak egy szakadt harisnyás, kócos, elhanyagolt, nyúzott asszony. A pszichológus szerint is egyértelmű az üzenet: "csúnyán is lehetsz sikeres és boldog" - bár kétségtelen, hogy egy jó kiállású, stramm férfi, egy szemrevaló teremtés, egy csinos nő jobb esélyekkel indul egy új munkahelyen, mint egy ápolatlan, netán nem épp előnyös géneket örökölt férfi vagy nő.

America Ferrera a Címlapsztori-ból

Valahol egy olyan üzenet is megbújik ezekben a szappanoperákban, hogy az önmagát nem túl vonzónak tartó női tévéző - akárcsak a főhős - lehet bombázó, ha jobban kihasználja a szépségipar kenceficéit, ilyen-olyan krémjeit, illetve ha akad valaki, aki segít megszépülni. "Egyértelműen nőknek szólnak ezek a műsorok, a nem átlagos munkahelyek, a nem átlagos emberek pedig érdekesek lehetnek számukra. Nyilvánvaló csúsztatás, hogy a rondának maszkírozott lányokat jóképű pasik veszik körbe, de ez nem baj, a sármos férfiakat szeretik nézni a célcsoportba tartozó nők" - véli Naszály Németh Rita, aki szerint naiv reményt adnak a szappanoperák. Nem tartja bajnak, hogy nem a valóságot adják, mert a tévéző legalább arra az időre kikapcsol.

Sztereotípiák

A szappanoperák stylistjai nemigen törték össze magukat akkor, mikor el kellett csúfítani az alapvetően jó adottságokkal rendelkező főszereplőket, mindig ugyanazon sablonnal dolgoztak, ugyanazon trükköket dobták be, majd siettek vígan kávézni a büfébe. A szerencsétlen színésznők meg ott találták magukat a kamera előtt, idétlen, előnytelen hajjal, vastag keretes szemüveggel, soha nem diszkrét méretű fogszabályzóval, divatból régen kiment (vagy divatba soha nem is jött) kötött kardigánokban, szörnyű szoknyákban, béna cipőkkel.

A vége nyilvánvaló: a ronda nő eszével, briliáns logikájával, kedvességével, talpraesettségével meggyőzi a jóképű, általában gazdag fickót, hogy ő az igazi, majd a természete, jelleme miatt belészerető lovag nagyot néz a végén, mikor hirtelen megszépül a rút kiskacsa. Látszólag könnyebb rondává maszkírozott nőből újra jó nőt csinálni, mint csúnyácska lányból bomba nőt faragni.