Mézga Aladártól az Űrgammákig

2007.04.16. 10:00

Simonyi Károly űrutazása ismét a sötét, éjszakai égbolt felé irányította a magyarok egy részének figyelmét: sokan úgy hiszik, hogy ő a második, hazai földön született ember az űrben. Holott sokan jártak már arra, elég Mézga Aladár 13 kozmikus utazására vagy a rossz emlékű Űrgammákra gondolni. Összeszedtünk pár magyar tévésorozatot, rajzfilmet, melyek a távoli galaxisokba repítették a gyerekeket és a sci-fit kedvelő felnőtteket.

Dexter, Sziniszter, Jocó, Juci 1996 vagy 1997 körül, péntek délutánonként próbáltak megfelelni a gyerekeknek, kisiskolásoknak, akik gyakran álmodoztak arról, hogy a rozoga pad az űrhajó, a homokozó az idegen bolygó sivatagos talaja, a fülcibálást kilátásba helyező tanítónő pedig maga a rém. A peticio.hu oldalon akadtak olyanok, akik visszasírták a sokakban rossz emléket hagyott Űrgammák-at. "Volt valamikor egy Űrgammák című ifjúsági sci-fi sorozat, melyből a fiatalok sokat tanulhattak. Már csak azért is, mert az általános iskolai reáltárgyakat játékosan, mesébe öltöztetve tanította a gyerekeket. Amikor még volt Űrgammák, nem volt szégyen tanulni!" - írták a követelők, valahol megható is a tudás utáni mohó vágy.

Nem mindenki volt elragadtatva a produkciótól, mert ugyanezen az oldalon egy őszintén elutasító ellenpetíciót is olvasni: "Az Űrgammák minden idők legrosszabb SF-sorozata volt. Ha újra sugároznák, csak ártatának vele a science fiction amúgy is halódó népszerűségének. Ne ilyenekből ítélje meg a közvélemény a sci-fit! Mert az Űrgammák eleve rossz konstrukció volt, mind a forgatókönyv (ez főképp), mind a színészek, mind a rendezés minősíthetetlen volt az egész sorozatban. Szóval, az istenért: le ne adják még egyszer!" - írja az ellenzék.

A Szombathy Gyulával, Haumann Péterrel, Sörös Sándorral, Nyertes Zsuzsával, Szulák Andreával, Tábori Nórával felálló, rémisztően szegényes látványvilággal operáló, 160 részes tévésorozat egy idő után szinte csak botrányok kapcsán szerepelt a lapokban: Pokorni Zoltán például 1996 decemberétől rendszeresen bírálta a Félixfilm által készített produkciót, illetve a sorozat nyomán létrejött gyermekszervezet, a 76 ezer tagot is számláló Xénia Láz Egyesület tevékenységét. Volt szó itt szocialista politikusokhoz köthető csoportról, törvénytelen adatgyűjtésről, többmilliós támogatásokról, Schmuck Andorról, lenyúlt MTV-s pénzekről, de a Xénia Láz szerencsésen kimúlt, halottakról pedig jót vagy semmit: itt pedig sok jót úgysem tudnánk. Dúdolgassuk, hogy "Mi ez a téboly, mi ez a frász? / Ma este ránk tör a Xénia láz / Irány a semmi, a fekete ég / Aki begyullad, mind odaég", de ne vágyjunk vissza semmiképp.

A németek is nézték

Tipikus fizikus

Űrrakétánkkal inkább száguldjunk békésebb galaxisokba, nézzük, mit művelt Aladár! Az Üzenet a jövőből című 13 részes sorozatot követte a Mézga Aladár különös kalandjai, nem éppen ma, 1969-ben - majd jött a kétségkívül kiváló, Hufnágel Pistit országos hírnévre emelő Vakáción a Mézga család. MZ/X már az első szériában feltűnt, az ő segítségével repkedett Aladár a végtelen kozmoszban a második "évadban", Blöki bíztató társaságában. Akárcsak a többi szériát, ezt is ismerték a németek.

A könyv (érdekesség, hogy a három Mézga-szériából csak ez jelent meg nyomtatásban) nem egészen azonos a sorozattal, viszont önmagában is vicces olvasmány, legalábbis gyerekkorban. Akadnak azonos fejezetek, így az őskori rész vagy a kétdimenziós bolygó, ahol kizárólag e-vel beszélnek a síkban létező lények, és ahol eretnekségnek számít, ha ó-t vagy á-t mond valaki, amúgy beszédes címeket kaptak az epizódok. A Mesebolygó után a Dilibolygóra látogat Aladár, Masinián persze gépek vannak, a Musicanta égitesten dalban mondják el, mint egykor Zámbó Jimmy, a Krimibolygón pedig senki nincs biztonságban, több a gengszter, mint Al Capone Chicagójában. A kalandok során a pereputty persze semmit sem sejt, Paula és Géza naivan azt hiszik, hogy a gyerek alszik - holott pár százmillió kilométerre keresi a bajt.

Gumicsizmában trappolni

A Filmmúzeum nemrég vetítette a a Pirx kalandjai című sci-fi sorozatot, mely a világhírű lengyel sci-fi író, Stanislaw Lem Pirx pilóta kalandjai című novellafüzére alapján íródott. Az ő kalandjai elevenednek meg az 1973-ban készült ötrészes sorozatban, amelyet Kazán István és Rajnai András - utóbbi a hazai kísérleti televíziózás úttörője - rendezett. A korabeli blue-box technikával felvett jelenetek, a különböző masinák és a technikai trükkök ma már erősen megmosolyogtatóak, sőt őszintén szólva, már a maguk idejében is azok voltak, de talán épp ezért válhatott kultfilmmé a Pirx. A régen várt sorozat főszereplői Papp János, Sunyovszky Szilvia, Bálint András és Somogyvári Rudolf.

A sztoriban Pirx (Papp János) pilótatanoncként érkezik az Űrhajós Akadémiára, ahol kezdetben ő tűnik talán a legnagyobb balféknek. Aztán persze folyamatosan bizonyítja rátermettségét, rögtön az első részben ő vállalkozik például egy űrsétára, és ezzel az egész legénységet megmenti. Közben, Sunyovszky Szilvia személyében, jelen van a csábító nő is, aki folyton eltereli Pirx figyelmét a hősködésről. De mégsem erre emlékeznek a nézők, sokkal inkább az űrben felismerhetően száguldó pattogatott kukoricákra és a hatalmas, kozmikus citromfacsaróra.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK