Embert próbáló természet

Vágólapra másolva!
Az embernek örök vágya, hogy - kényszerből, virtusból vagy puszta szórakozásból - legyőzze a természetet, helyt álljon a legcudarabb időkben is. Vannak köztünk szép számmal alpinisták, búvárok és más kalandorok, akik erre teszik fel az életüket, és persze a természetfilmesek is szívesen foglalkoznak a témával.
Vágólapra másolva!

Legutóbb a Discovery Channel küldött egy csapat hegymászót a Mount Everestre, nem mindennapi hírveréssel vezetve be az akciót: hogy az expedícióról készült tévésorozatot és magát, a különleges életformát közelebb hozzák a városlakókhoz, két alpinista (Mészáros Csaba és Szegvári Zsolt) tizenkét napot töltött egy, a József körút fölé szerelt, mindössze kétszer három méteres állványon.

Április 4-én elindult maga a sorozat is, Everest: A lehetetlen megkísértése címmel. A profi és amatőr alpinistákat egy hatalmas stáb kísérte az úton, hogy a nézőknek is bemutathassák a csúcs meghódítását - más kérdés, hogy az operatőrök közül csak ketten jutottak fel a 8848 méteres magasságba, a többieknek ilyen-olyan okok miatt idő előtt vissza kellett fordulniuk.

A forgatás során számos esetben szorult ugyanis orvosi segítségre a stáb: egy operatőrt hordágyon kellett elszállítani súlyos gyomorpanaszokkal, egy másik stábtag pedig a saját köhögésétől szenvedett bordatörést, ami viszonylag gyakori jelenség az Everesten. Még az egyik helyszíni rendező is visszafordult mellkasproblémái miatt, annak ellenére, hogy ő már ez előtt is nyolcszor járt a világ legmagasabb hegyén.

Természetesen komoly teljesítménytúráról van szó, amit a legjobb fizikumú ember sem visel könnyen: a csapatnak hét éjszakát kellett eltölteni az Everest lábánál, csak ahhoz, hogy szervezetük hozzászokjon a szintemelkedéshez - és akkor a húsbavágó hidegről még nem is beszéltünk, a csúcson az átlaghőmérséklet ugyanis mínusz 36 fok körül van. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a csapat tagjai nagyon sokat fogytak, volt például olyan mászó, aki testsúlyának 18 százalékát adta le.

A Mount Everest csúcsát egyébként 1953-ban hódították meg először, legalábbis ez volt az első dokumentált eset: a sikeres mászás az új-zélandi Edmund Hillary és a nepáli serpa, Tenzing (más források szerint Tensing) Norgay nevéhez kötődik. Hozzá kell tennünk, hogy Hillary idejében az Everest egyik felét még a Kína által ellenőrzés alatt tartott Tibet vágta el a máshonnan származó hegymászóktól, Nepál pedig mindössze egyetlen expedíciót engedélyezett évente.

Majdnem szabadesés, extrém snowboard:


Everest két percben:


Everest hat percben:

Lábak nélkül az Everesten:


Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott: már több ezren feljutottak a csúcsra, ma pedig már bevett szokás, hogy kalandvágyó milliomosok is csatlakozhatnak egy-egy expedícióhoz. A legidősebb ember, aki odafent járt, egy akkor hetvenéves japán hegymászó, bizonyos Yuichiro Miura volt, legfiatalabbként pedig a tizenöt éves Mingkipa, egy serpa lány mászta meg az Everestet.