Akiknek nem játék a színészet

Vágólapra másolva!
Egyre többet nézzük a tévében az amerikai sorozatokat, azonban nem feltétlenül van fogalmunk arról, hogy miképpen is készülnek ezek, hogyan is alakulnak ki az egyes epizódok, hogy hány kézen is kell végigmennie egy rész kazettájának, hogy az a képernyőre kerülhessen. Most - a még befogadható terjedelem miatt hevenyészett formában - azonban mégis megpróbálkozunk azzal, hogy összefoglaljuk a sorozatkészítési folyamatokat.
Vágólapra másolva!

A sorozatszínészek mögött hatalmas stáb dolgozik, akik közül sokak funkcióját teljes homály fedi a tévéző számára: nekik nem játék a színészkedés, ők feszülten figyelik, hogy a sztár milyen arccal dörmögi el az egész epizód legfontosabb mondatát, hogy a mellékszereplő nem dadog-e idegesen, mikor hallatlanul lazának kéne látszania.

A tévénéző, ha valamennyire kíváncsi is arra, hogy ki a gonosz kopasz ember a sorozatban, ki a ragyogó nő a bárból, vagy a drámai zene szerzője, akkor rápillant a stáblista felirataira is. Minden egyes sorozatepizód kezdetén rengeteg nevet kiírnak, melyeknek egy része ismerős lehet, hiszen a rendező vagy a forgatókönyvíró posztja és feladata magától értetődőnek tűnik, az operatőrről, zeneszerzőről és a vágóról nem is beszélve. Ezek közül (míg a zeneszerző általában állandó pozíciót jelent) az írók, rendező, operatőrök és vágók a munka bonyolultsága és a részek egymásba csúszó felvétele miatt általában rotálni szokták egymást.

Viszont az ismert "tisztségeken" kívül láthatunk jó pár producert is kiírva, olyan hangzatos titulusokkal, mint executive producer, co-executive producer, supervising producer, consulting producer, sőt, még akad "csak" producer is. És van egy kiemelt pozíció is a sok producer között, ez pedig a creator, vagyis a sorozat készítője.

Ki a sorozat készítője? Az ekképpen listázott személy találta ki a széria koncepcióját, ő volt az, aki a pársoros szinopszist előadta a csatorna illetékeseinek, az ő fejében fogalmazódott meg a sorozat víziója, neki vannak elképzelései, hogy merre és hogyan bontakozna ki a sorozat. Tehát az ő ötletei alapján bólintottak rá a tévéadók fejesei a koncepcióra, és döntötték el, hogy az elképzelések megérik, hogy pénzt fektessenek egy pilot, vagyis egy bemutató epizód leforgatásába.

Ilyenkor a készítőnek a feladata, hogy stábot, leginkább írói stábot verbuváljon maga köré, hogy aztán a csatorna illetékeseivel karöltve elkezdődjön a színészek kiválasztása. A leforgatott pilot után már csak a tévétársaság zöld zászlóját kell megvárni, és kezdődhet is a sorozat tényleges készítése.

A készítő, vagyis a creator szerepe nem feltétlenül ér véget egy sorozat elkészítésével, ilyenkor három lehetőség mutatkozik előtte. Leggyakrabban ő lesz az úgynevezett showrunner, a sorozat mindenes felügyelője, az ember, aki egy személyben felel a szériáért. Másodszor, ha olyan típus, akkor felmarkolja a pénzt, erőfeszítései jutalmát, és egyszerűen továbbáll, hogy újabb ötletet dolgozzon ki a következő tévés évadra, vagyis kvázi magára hagyja a sorozatot. Harmadszor pedig, ha úgy dönt a tévétársaság, marad, de nem lesz showrunner, hanem a tisztséget egy tapasztaltabb kollega veszi át.

Egy showrunner feladatkörébe szinte minden beletartozik. Mint említettük ő a sorozat mindenese, ő szab irányt a történéseknek, mondhatni megvétózhat minden javaslatot, mégis, ennek ellenére egy sorozat készítésének folyamata közel sem egyszemélyes meló, sokkalta inkább csapatmunka az írói stábbal, az úgynevezett executive producerekkel.

Egy darabka Hősök:


A kreatív feladatok mellett természetesen a technikai oldalt is felügyelni kényszerül egy showrunner, hiszen az ő feladatkörébe tartozik az anyacsatorna ezzel megbízott embereivel történő kapcsolattartás, a küzdelem a sorozat érdekeiért - hiszen a csatornának is meglehetősen nagy beleszólása lehet abba, hogy milyen események történjenek, hiszen egy sorozat egy tévéadó arculatának kialakításába is beleszólhat. Emellett a showrunnerre hárulnak az apró-cseprő, mikromenedzselési ügyek, így nem csoda, ha azt mondják, hogy showrunnernek lenni az egyik leghúzósabb, legidőrablóbb tevékenység az amerikai tévés bizniszben - és az egyik legjövedelmezőbb is, hiszen a 14-16 órás munkanap mellett, egy sikeres sorozat főemberének lenni - a presztízs mellett - idővel hétszámjegyű összeggel rendelkező exkluzív szerződést is jelenthet a csatornával.

Született feleségek, 3. évad:


A fent említett kreatív munka nagyjából hasonlóképpen folyik, mint tíz, húsz netán harminc éve, leegyszerűsítve úgy, hogy pár ember beül egy szobába, egy asztal köré és elkezdenek ötletelni, szép szóval "brainstormingolni", vadabbnál vadabb elképzeléseket lövöldözni egymás felé, hogy kiválogassák azon használható ötletmorzsákat, melyek a sorozat szempontjából életképesek lehetnek.