A Ki mit tud?-tól a Csillagig

2008.01.03. 11:31

A versenyzők mellett nagy szerepe volt természetesen a zsűrinek is: Petrovics Emil arca például sokunk emlékezetében valószínűleg örökre összeforrt a vasúti forgalomirányító tárcsával, amelyet a döntőben tartott fel, hol a zöld, hol a piros felével, attól függően, hogy továbbjutásra érdemesnek ítélte-e az adott versenyzőt vagy sem.

Rajta kívül több más, jelentős értelmiségi (többek között Szinetár Miklós, Major Tamás, Jeszenszky Endre) is rendszeresen megosztotta véleményét a szereplőkkel és a nézőkkel egyaránt. A zsűri dominanciájának oka talán abban keresendő, hogy a Ki mit tud?-on, lévén az állami tehetségkutatás fő eszköze, fontos volt a hagyományőrzés, a minőség megtartása, amihez elengedhetetlen a szakmai segítség.

Forrás: MTI

Kovács Kati az 1965-ös Ki mit tud?-on

A Ki mit tud?-nak mintegy ellenpontjaként jött létre egyébként a Táncdalfesztivál, amely egyfajta kulturális lázadás volt: nevével ellentétben inkább adott teret a beatzenészeknek, mint a hagyományos táncdalénekeseknek. (Nem véletlen, hogy az első Táncdalfesztivál-t is Kovács Kati nyerte, olyanok ellenében, mint például Koós János vagy Szécsi Pál.)

Amíg a Táncdalfesztivál-ok közül már a másodikat is tizenegy ország televíziója közvetítette a miénken kívül, addig a Ki mit tud? inkább amolyan hazai jelenség maradt - ebben bizonyára az is közrejátszott, hogy a műsorban számos olyan kategória akadt, amely csak anyanyelven  élvezhető (például a versmondás vagy a paródia).

Mindenesetre a hazai tévénézők határozottan szerették a Ki mit tud?-ot: 1972-ben például 88%-os közönségaránnyal ez volt a legnézettebb hazai készítésű műsor. Más kérdés, hogy ekkor még csak két országos csatorna közül válogathattunk, de a Ki mit tud? így is maga mögé utasította például a Bors című filmsorozatot (82-84%) vagy a Híradó-t (71,4%).

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK