Pornófüggő katonák, irány Bagdad!

Az HBO új mini-sorozata, a Generation Kill azt mutatja be, mivel ütik el a tengerészgyalogosok az idejüket Bagdad felé menet az iraki háború első heteiben, amikor épp nem puhatestű Humveejukból ölik az ellent. A Rolling Stone magazin újságírójának könyvéből készült sorozat emellett sztárrá avat egy svéd szexszimbólumot.

A Generation Kill nem az első film vagy sorozat az iraki háborúról, és persze nem is az utolsó, de erről végre elmondható, hogy nem egy olyan élvezhetetlen propagandafilm, mint például a Home of the Brave, amiben hiába szerepelt Samuel J. Jackson, Chad Michael Murray és Jessical Biel is, a forgatókönyvet valahogy elfelejtették megírni. A Generation Kill viszont nem is egy politikai film, nem próbál a háború ellen vagy mellett szónokolni, sőt akciófilm sem próbál lenni. Az HBO Amerikában idén nyáron debütáló minisorozata Evan Wright, a Rolling Stone magazin riporterének Irakban készített jegyzeteiből készült Generation Kill című könyvön alapul.

A sorozat készítői arra törekedtek, hogy amennyire lehet, a nézőnek az az érzése legyen, mintha 2003 tavaszán a Bagdad felé tartó amerikai tengerészgyalogosok között ülne a Humvee-kban. A realista ábrázolásnak persze vannak hátrányai. A katonák társalgásának nyelve messze van az irodalmitól, és az életük sem csupa akció és kaland, hanem legfőképpen várakozás. 'Hurry up and wait' - foglalják össze a katonák az életüket, vagyis fölsorakoznak, aztán órákat várnak valamire - egy parancsra, a sötétségre, a homokvihar végére. Ebből adódóan viszont rengeteg elütni való szabadidejük van. Járműveiket javítgatják, szidják a spórolós tengerészgyalogságot, amiért az eBayről kell saját pénzükből alkatrészeket rendelniük, pornóújságok szakértő elemzőivé válnak, vagy épp bajusznövesztő-versenyt szerveznek.

A sorozat első részében az első felderítő zászlóalj tengerészgyalogosai Kuvait sivatagjában unatkoznak, miközben arra várnak, hogy végre elkezdődjön a háború. Legfőbb problémájuk azonban nem katonai: az a pletyka kering a táborban, hogy Jennifer Lopez meghalt, és sehogysem tudnak információt szerezni arról, hogy valóban így volt-e. Ekkor érkezik hozzájuk Evan Wright, a Rolling Stone riportere, akit Lee Tergesen játszik. Wrightot hozzájuk osztotta be a Pentagon, ahol úgy döntöttek, hogy az iraki háborúban az invázióban részt vevő egységekbe beágyazzák a riportereket, így Wright a tengerészgyalogosokkal tart Bagdadig. A főleg zenével foglalkozó magazin újságíróját először lenézik, de mikor közli, hogy korábban a Hustlernek dolgozott, megnő a presztízse.

Evan Wright csendesen jegyzetelő írnokként utazik a Humvee hátsó ülésén, hallgatja a soha nem alvó, stimulánsokon élő sofőr elemzését arról, hogy a háború megelőzhető lett volna, ha Szaddám és serege több szexhez jutott volna. Wright útközben összebarátkozik Brag Colbert őrmesterrel, aki a Vergiliusa lesz a sivatag poklában. Az őrmestert Alexander Skarsgard alakítja, és ha a neve ismerősnek tűnik, az nem a véletlen műve. A 193 centis színész Stellan Skarsgard (Karib-tenger kalózai, Ronin, Good Will Hunting, Mamma Mia!) fia, aki gyerekként már sztárszínész volt Svédországban, aztán beleunt a hírnévbe és abba, hogy minden évben őt választják a legszexisebb svédnek. Egyetemre ment, hazájában még a kötelező katonai szolgálaton is részt vett tengerészgyalogosként, és csak pár éve kezdett újra komolyan forgatni. Idén nagyon elfoglalt lesz, mert a Generation Kill mellett ő kapta az HBO idén ősszel talán legjobban várt új sorozatának, a True Bloodnak (Valódi vér) egyik főszerepét is, amiben egy ezeréves viking vámpírt alakít majd, így anyanyelvén is hallhatjuk majd időnként beszélni.

A svéd szexszimbólum mellett a Generation Kill európai vonalát erősíti a brit Susanna White, vagyis a minisorozat négy részét egy brit nő jegyzi, aki eddig főleg Bronte-regény-adaptációkról volt híres. A Evan Wright könyvét a lehető leghűebben követő forgatókönyvet a baltimore-i kabítószernyomozásról szóló Drót (The Wire) sorozat két forgatókönyvíró-producere, David Simon és Ed Burns írta. A végeredmény egy sokszor vicces, néha megdöbbentő jelentekkel teli valósághű beszámoló lett az iraki háború első negyven napjáról.

Az HBO és múlt

Az HBO az utóbbi években számos nagyszabású történelmi sorozatot forgatott. Elég a Rómá-ra vagy a Tudorok-ra gondolni. Ezt a vonalat folytatja a Generation Kill, sőt, a BBC-vel közösen július végén Nagy-Britanniában bemutattak egy újabb minisorozatot az Iraki háborúról és annak hátteréről - de ezúttal a másik oldalról. A Szaddám háza (House of Saddam) egy négyrészes minisorozat keretein belül Szaddám Huszein életére, politikai karrierjére koncentrál. A komoly kutatómunkával megírt dokudráma egyetlen furcsasága első hallásra, hogy az irakiak angolul beszélnek benne, arab akcentussal. Nyilván a készítők úgy gondolták, hogy egy végig felirattal futó sorozatot nehezebb lenne Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban eladni.