Hakapeszi Maki, Süsü és a többiek

2008.10.24. 18:04

Vitéz Lászlót október 19-én láthattuk utoljára a Bárka Színházban: a 83 éves Kemény Henrik mintegy 77 éve mozgatja a híres figurát, most pedig ismét vándorszínésznek akar állni. A művész nemcsak hogy a vásári bábozás utolsó hiteles képviselője Magyarországon, de a tévében is többször megszólította a gyerekeket - neki köszönhetjük például a Zsebtévé bábjait vagy Süsü bumfordi mozgását.

Kemény Henrik a Népliget közepén nőtt fel, abban az időben, amikor még létezett a Mutatványosok tere. A bábozással családi hagyományt folytat: első szerepét már hatévesen megkapta az édesapja által írt, Pótvizsga című darabban, úgy tízévesen pedig a Mark Twain-féle Koldus és királyfi kettős szerepét magolta. Ekkortájt már saját figurákat is faragott, tíz évvel később pedig kénytelen volt teljes egészében átvenni a családi vállalkozást.             

A Mutatványos teret azonban 1952-ben államosították, de szerencsére először a mechanikus szerkezeteket vették leltárba, így a Kemény család bábjait sikerült időben kimenekíteni. Talán ennek is köszönhető, hogy az ötvenes évektől a kilencvenesekig Kemény Henrik volt az egyetlen, aki a vásári mutatványozás műfaját művelte Magyarországon - a hetvenes években egy Trabanttal járta az országot, de az ő nevéhez fűződik többek között az első vidéki, jelesül a győri bábszínház megalapítása is.

Miután Kemény már 1931 óta szerepelt Vitéz Lászlóval a színpadon (illetve a paraván mögött), csak idő kérdése volt, hogy előbb-utóbb a tévé is felfedezze történetét: 1972-ben a Magyar Televízió rögzített is négy előadást (Az elátkozott malom, Az elásott kincs, A csodaláda, Itt nem szabad énekelni), ami összességében a Vitéz László és a többiek címet kapta. A műsor szerkesztője Takács Vera volt, aki pár évvel később a Süsü, a sárkány kalandjai dramaturgjaként is dolgozott együtt Keménnyel, egyébként pedig a Kölyökidő író-rendezőjeként és a Klipperek főrendezőjeként is ismerhetjük.

A Süsü előtt Kemény nagyobb szerepet kapott még a Zsebtévé-ben, ahol Hakapeszi Maki és Furfangos Frigyes mester figuráját alkotta és mozgatta. Hakapeszi falánkságáról volt híres (ha kap, eszi), Furfangos Frigyes pedig találós kérdésekkel szórakoztatta a gyerekeket - ők ketten minden adásban megjelentek, tekintve, hogy a Zsebtévé visszatérő blokkokkal operált. A műsor így talán az első magazinjellegű gyerekműsor volt idehaza, és abban is újító volt, hogy stúdióban először alkalmazott trükköket - igaz, ehhez mérten egyszerűeket, gondoljunk csak a táncoló gyufaszálakra Móka Miki kezében.

1976 karácsonyán aztán bemutatták a Süsü, a sárkány kalandjai-t, amelynél Kemény a "címszereplő" fő irányítója volt - a báb olyan nagy volt, hogy egyébként három ember kellett a megmozdításához. A bábművész jelentős mértékben hozzájárult Süsü mozgatási mechanizmusának kidolgozásához is, a felvételek során pedig ő adta a sárkány munkahangját, Bodrogi Gyulának ezt kellett lekövetnie az utószinkronnál. Magát a bábot és a hozzá illő díszleteket jórészt Lévai Sándor tervezte, aki a Futrinka utca figuráit is megalkotta.

Forrás: MTI

Kemény a hetvenes években más neves bábtervezővel is dolgozott együtt: közreműködött például a Casanova kontra Kékszakáll című tévéfilmben, melynek bábjait Foky Ottó álmodta meg - Fokynak olyan közismert mesefigurákat köszönhetünk, mint Misi Mókus, Makk Marci, a Legkisebb Ugrifüles vagy éppen a tévémaci. Kemény ezután játszott még a Kunkori és a Kandúrvarázsló című mesében is, ahol a gonosz varázslót, Bogumilt jelenítette meg.

Bár a Bárka úgy kommunikálta, hogy az október 19-i lesz Kemény Henrik utolsó előadása, a művész az RTL Klubnak elárulta, tovább folytatná a vándorbábozást: most éppen Kanadába készül, hogy az ottani magyaroknak is bemutassa Vitéz Lászlót. "Amíg a karom emelni tudom, addig játszani akarok. Mást én nem tudok a közönségnek nyújtani, mint élvezetet, de ezt életem végéig csinálni akarom" - mondta az RTL riporterének.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK