Háború azért nem lesz Senorita Szöszi miatt

Valóban kapott a magyar Külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket a TV2 valóságshow-ja miatt, melyben Rosso José Serrano Magyarországra is akkreditált bécsi kolumbiai nagykövet fejezi ki elégedetlenségét. Ennek kapcsán utánajártunk, mit gondol az ügyről a TV2, mit a kolumbiai internetező. Pár rossz arcú fickó és néhány szegény prostituált mellett szép emberek és gyönyörű villák is feltűnnek a realityben, azaz a show nem csak és kizárólag az ország negatív oldalát mutatja be.

A kolumbiai Cambio című újság novemberben foglalkozott a Senorita Szöszi című "fikciós alapokon nyugvó reality"-vel, mely a névtelen szerző szerint az országból csak a legrosszabbat mutatja be, így lejáratja a népet, a nemzetet. A cikkben arról is van szó, hogy a kolumbiai kormány hivatalosan is protestált a negatív, torz kép miatt.

Az [origo] kérdésére a Külügyminisztérium szóvivői irodája jelezte, hogy valóban kapott levelet a bécsi kolumbiai nagykövettől, aki Magyarországon is akkreditálva van. "A műsorral kapcsolatos kifogásokat október 22-én illetékességből továbbítottuk a TV2 vezérigazgatójának, egyben felhívtuk a figyelmét arra, hogy bizonyos esetekben nem kívánatos kedvezőtlen hatásokat válthat ki egy más országról nálunk bemutatott kép, ráadásul az ilyen ügyek a kétoldalú kapcsolatoknak is árthatnak. Azt is kezdeményeztük, hogy a válasz másolatát a Külügyminisztériumnak is juttassák el, de válasz idáig nem érkezett" - közölte a Külügyminisztérium. Az esetben a legérdekesebb az, hogy a jelek szerint már október 22-én "ügy" volt, de a magyar lapok november 13-ig vagy 14-ig nem tudtak arról, hogy a dél-amerikaiak diplomáciai úton is jelezték elégedetlenségüket. A panasz Magyarországon élő kolumbiaiaktól érkezett, a levelet pedig Rosso José Serrano nagykövet fogalmazta meg Bécsből, ugyanakkor a bogotái Külügyminisztérium informálta a bogotái magyar tiszteletbeli konzult az esetről.

A TV2 az [origo] kérdésére azt a választ adta, hogy a készítő szándéka semmiképpen nem az volt, hogy megsértse a kolumbiai emberek érzékenységét. Megígérték, hogy mivel felvételről megy a műsor, a jövőben jobban odafigyelnek arra, hogy kifejezetten bántó elemek ne kerüljenek be a show-ba, ugyanakkor hozzátették, hogy a csatorna szerint nem csupán negatív a kép, amit az országról lát a tévéző - azaz túlzásnak érzik a panaszt.

"Itt még a gyerekek is veszélyesek"

A cambio.com hosszú cikke különben úgy ír Hargitay Beáról, mint aki mindössze azt tudja felmutatni, hogy ő első magyar nő, aki meztelenül pózolt a Playboynak, és mindezt azért tette, hogy szappanopera-hősnő legyen. Megjegyzik, hogy a modell első útja előtt csak a Betty, a csúnya lány-t ismerte mint kolumbiai terméket, de beleszeretett Alejandro Martínezbe, akit 1996-ban Kolumbia legszexibb férfijának választottak, ezt a sztorit pedig alkalmasnak ítélték egy valóságshow-ra.

Sérelmezi a cikk, hogy a realityben a világ legveszélyesebb helyeként aposztrofálják az országot, a kétségkívül beszervezett taxist állatnak és idiótának hívják, hogy Bogotából csak káoszt és koszt mutat, hogy egy lerobbant szállóban helyezik el a színésznőt (azaz a színészi kvalitásokkal meglepő módon tényleg rendelkező modellt), ahol el kell torlaszolnia az ajtót, hogy be ne törjön valaki éjjel. Zokon veszik, hogy olyan mondatokat hallani, mint "itt még a gyerekek is veszélyesek", vagy "nagyon néznek. Itt nem láttak még szőke nőt?"

Kolumbiát általában negatívan ábrázolják, mert a helyiek hiába gondolják, hogy a salsa, a kávé és a banán a fő exportcikkük, ha a nagyvilág menten a kábítószerre, a medellíni, a cali kartellre, a gerillákra és a fegyverkereskedelemre gondol, ha az ország nevét meghallja. 2000-ben még 3700 emberrablást regisztráltak az országban, és hiába javult a helyzet sokat az elmúlt években, még mindig sok ezer kormányellenes gerilla bujkál a hegyekben, esőerdőkben. Továbbra is három nagy, illegális fegyveres szervezet jelen van több régióban, és bár sokat javult a helyzet, nem szabad elfelejteni, hogy egyfajta polgárháború jellemezte az országot, olyan belső zűrzavar, mely 50 év alatt 200 ezer halottat követelt.

A jelzett cikk közzéteszi Dago García kolumbiai rendező véleményét is, mely szerint részben Kolumbia felel azért, milyen kép él róla külföldön. Megjegyzik azt is, hogy a magyarok eddig jóformán csak a telenovellákból kaptak képet az országról, de Enrique Parejo Gonzalez budapesti kolumbiai nagykövet (korábbi kolumbiai igazságügy-miniszter) ellen a magyar fővárosban 1987-ben merényletet kíséreltek meg - és a magyarok 21 évvel ezelőtt nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy fegyverrel lövöldözzön bárki Pesten, hogy kolumbiai leszámolás legyen a hét híre. A Time szerint az volt a meglepő, hogy a diplomata túlélte a négy golyót, az nem, hogy célpontja volt a támadásnak: 1984 és 1986 közt miniszterként a drogkartellek ellen harcolt, életveszélyes fenyegetéseket kapott, és pont azért küldték a vasfüggönyön túlra, mert úgy vélték az akkori vezetők, hogy Budapestig nem követik őt a lázadók.

Visszatérve a Senorita Szöszi-re, maga a "latin szerető", Alejandro Martínez sem látja olyan tragikusnak a tévében látott országimázst. "Nem lehet arra gondolni, hogy ez az ország képe. Ezek olyan személyes tapasztalatok, kalandok, melyeket bármely külföldi átélhet. Ez egy vicces műsor, melyben ő szórakoztató élményeket él át egy olyan nagyvárosban, mint Bogotá" - nyilatkozta a Cambiónak, amely azt is megjegyzi, hogy egyes vélemények szerint a Magyarországon élő kolumbiaiak felháborodása túlzott.