Globális összeesküvések a tévében

Vágólapra másolva!
A kétezres évek amerikai drámai sorozatai jóformán minden bokorban világszintű konspirációkat látnak, így összeesküvés-elméletek tucatjaival találkozunk a Lost-ban, A szökés-ben, a 24-ben. A jelenség természetesen szorosan összefügg azzal, hogy a szerializált sorozatok lehetőséget adnak arra, hogy a kreatívok jobban kibontsanak egy-egy szálat.
Vágólapra másolva!

Egyes felmérések szerint a Kennedy-merénylet kapcsán az amerikaiak több mint fele veti el a hivatalos álláspontot, a "magányos tettes"-teóriát és hiszi azt, hogy Lee Harvey Oswald nem egyedül adta le a végzetes lövéseket a Dealey Plazán Dallasban. Az amerikai lakosság több mint tíz százaléka abban sem hisz, hogy járt ember a Holdon, és úgy véli, hogy az emblematikus képsorokat, melyeken Neil Armstrong a Hold felszínén kifeszíti az amerikai zászlót, valójában egy jól felszerelt stúdióban rögzítették, itt a Földön.

Ha csak a közelmúlt eseményeit nézzük: az internet valósággal hemzseg a szeptember 11-i merénylet hátterét vizslató dokumentumoktól és YouTube-videóktól, melyek az amerikai kormányzat esetleges szerepvállalását, a Pentagonba csapódó gép rejtélyét vagy a tornyok összeomlásának mikéntjét taglalják. Ennyiből is tisztán látszik: az összeesküvés-alapú gondolkodás napjainkban épp annyira népszerű, mint korábban.

A szórakoztatóipar mindig is jól működött a globális folyamatok, az aktuális politikai-társadalmi tendenciák lakmuszpapírjaként, elég csak visszakanyarodni a hatvanas, hetvenes évekhez, amikor a vészterhes közhangulat, az állami hatóságok iránt megrendült bizalom (a Kennedy-merényletek, a Watergate-botrány, a vietnámi háború évei ezek) paranoid konspirációs thrillerekben csapódott le a filmvásznakon: ekkor született A keselyű három napja, Az elnök emberei vagy A mandzsúriai jelölt, hogy csak a legjobbaknál maradjunk. Valami kísértetiesen hasonló játszódik le napjainkban is, amikor a vadabbnál vadabb összeesküvés-elméletek szabadon terjednek az interneten, a globalizáció összekuszálta a biztonságosnak hitt viszonyokat és a jövőt illetően senkinek nem lehetnek illúziói - mindezek fényében talán nem véletlen, hogy az évezred elején új erőre kapó tévés szórakoztatóipar valósággal ontja magából az alternatív világmagyarázatokat és globális összeesküvésekkel, világuralomra törő titkos társaságokkal és idegen-invázióval riogatja a publikumot.

Kiderül minden

Az újkori amerikai sorozatok lényegében minden bokorban világszintű konspirációkat látnak, és a jelenség természetesen szorosan összefügg egy újfajta narrációs stratégia térhódításával. Konkrétan a részeken, esetenként évadonként átívelő történetszálakkal dolgozó szerializált drámák, folytatásos sorozatok (Lost, 24, A szökés) felfutásával az évtized elején-közepén, melyek már pusztán szerializált jellegükből adódóan is előszeretettel nyúlnak az összeesküvés-tematikához. A továbbiakban a tévében fellelhető legsikerültebb fiktív konspirációkból válogattunk, az összeállítás a nyugalom megzavarására alkalmas spoilereket és gátlástalanul lelőtt poénokat tartalmaz, de csak az adott sorozatok itthon adásba kerülő évadjaiból.

Forrás: [origo]

24: az igazságos Jack Bauernek sok dolga akad

Mi mással is kezdődhetne a felsorolás, mint a Bush-éra emblematikus sorozatával, amiben az Egyesült Államokat, annak vezetőit, lakosságát, városait, érdekeltségeit lényegében konstans terrorveszély fenyegeti: a 24 első szezonjában még "csak" egy fekete elnökjelölt ellen készül merénylet, a későbbi évadokban már atom- és vegyifegyver-támadás van kilátásban. A fenyegetés többnyire kívülről érkezik (koszovói háborús bűnösök, arab fundamentalisták), de a háttérben a mezei terroristáknál rendszerint sokkal nagyobb erők mozgatják a szálakat: példának okáért a második szezonban egy titokzatos nyugati olajkonzorcium arab terroristákat bérel fel, hogy azok atombombát robbantsanak Los Angeles kellős közepén és a gyanút három fiktív közel-keleti országra tereljék. A cél: hamisított bizonyítékok alapján háborúba kényszeríteni az Egyesült Államokat és kiprovokálni egy közel-keleti konfliktust, ami a későbbiekben felverné az olajárakat - mindez a szeptember 11-i merényletek után két esztendővel és az iraki háború megkezdésének évében került adásba.

A 24 alkotói a későbbiekben még tovább mennek, az ötödik évadban a fenyegetés már egyértelműen belföldről jön, az összeesküvés a legbelsőbb politikai körökig elér: az Egyesült Államok kormányzata és elnöke lényegében egy közép-ázsiai vegyifegyver-támadást rendel meg, amikor a hadsereg által kifejlesztett Sentox-ideggázt orosz terroristák kezébe juttatja. Mindezt annak érdekében, hogy az USA megtorló akciója során a kormányzat antiterrorista politikája igazolást nyerjen, és hogy a térség olajkészletei felett kontrollt gyakorolhassanak - az események feltűnően rezonálnak a Bush-adminisztrációval kapcsolatos legvadabb feltételezésekkel és a hétköznapok emberének általános paranoiáját fogalmazzák meg a felette álló folyamatokkal kapcsolatban.