Bálványozott és megvetett tévés apák

Magyarországon június harmadik vasárnapján ünneplik az apák napját. Mi tévés karakterek közt kerestünk rendes, becsületes, bálványként is tisztelt apákat - és mutatunk párat, akik nem élnek-éltek épp példaértékű életet.

A régebbi sorozatok közt nézelődve sokkal gyakrabban találunk a hagyományos apaszerepnek megfelelő, mindenkinek kellő biztonságot nyújtó, féltő, óvó családfőt, mint manapság, mikor legalább egy defektes, hibbant, szexmániás vagy alkoholista tag van minden családban - és sokszor éppen az apa az, aki nem megfelelő módon viselkedik a templomban, eljár éjszakázni s rúzsfoltos nyakkal tér haza, vagy épp elveri kaszinóban a gyerekek egyetemi képzésére félretett pénzt. Apák napjára nézzünk néhány katasztrofálisan rossz és pár idolnak való apát.

Egy igazi bálvány: Charles Ingalls



Michael Landon 1974 és 1983 közt alakította ezt az érzelmes, de mégis kemény, segítőkész és megbízható, családi problémák megoldásától és durva, fizikai melóktól sem visszariadó apát A farm, ahol élünk-ben - 181 epizód alatt erősen hozzánőtt a szerep. A jó Charles természetesen rendesen járt templomba, ahogy az illett is a XIX. században, az amerikai vadnyugaton, méltósággal viselte a csapásokat: unokája elvesztését, lánya vakságát. Egy erős bástya, egy biztos támasz.

----------------------------------------------------------------------------------------------

Akitől halálra rémülünk: Nathaniel Fisher

Richard Jenkins alakította a figurát az HBO egyik legemlékezetesebb sorozatában, a Sírhant művek-ben, 2001 és 2005 között. Ahhoz képest, hogy nyomban az első részben meghalt egy borzalmas autóbalesetben, egészen szép teljesítmény az a 19 rész, melyben feltűnik később. És miért állna le a szívünk egy ilyen apa láttán? Mert a derék temetkezési vállalkozó csak családtagjait látogatja újra, egyfajta kísértetként: nem ritka jelenet a sorozatban, hogy a balzsamozásra váró, hiányos holttest mellett ácsorgó fiú az apa szellemének cinikus beszólásai hallgatja.

----------------------------------------------------------------------------------------------

Kamaszként kedvelnénk: Hank Moody

Tizenéves srácként biztosan nagyon bírnánk, kisgyerekként félve néznénk, döbbenten szemlélnénk a David Duchovny alakította figurát, akinek amúgy egy lánya van a sorozatban. A Kaliforgia (jó a magyar fordítás - Californication az eredeti) már címében is jelzi, hogy itt a társadalmi kérdésekben konzervatívabb nézők nem sok jóra számíthatnak, sok a pia, van drog és szex is bőven. Az X-Akták rendes Mulderje itt egészen más fickó, Golden Globe-ot is nyert a szereppel. Duchovny szerint amúgy más idők járnak, vadság kell a nézőnek - úgy véli, hogy egy 2009-ben forgatott X-Akták-ban Mulder és Scully már az első részben ágyba bújt volna.

----------------------------------------------------------------------------------------------

Lúzer balféknek tartanánk: Al Bundy

Semmi pénzért nem élnénk abban a bolondokházában, melyben Peg az anya és Al az apa, hiszen aki látott legalább egy-két részt az Egy rém rendes család-ból (márpedig a televízióval rendelkező magyarok 99 százaléka látott), az tudja, hogy a gyerek náluk vicc tárgya, lehet rajtuk gúnyolódni, kifigurázni őket - más kérdés, hogy az együgyű Kelly vagy a sokszor szerencsétlen Bud néha meg is érdemlik, amit kapnak. 11 évad, 261 rész: Ed O'Neillnek sem volt könnyű ledobni magáról a karaktert.

----------------------------------------------------------------------------------------------

Komálnánk: Tom Scavo

Gyerekként nem lenne rossz felnőni a Lila Akác közben, hiszen kulturált a környék, jómód, gazdagság sugárzik a kertvárosból - arról pedig megpróbálnánk nem tudomást szerezni, hogy egyes pincék halottakat, másik pincék pedig leláncolt, gyengeelméjű, megtagadott gyerekeket rejtenek. Minden sötét titok ellenére a Született feleségek-ben feltűnő Tom Scavo gyerekeivel igen jó fej, korrekt, gyakran megengedő apa, zenél is egy bandában. Doug Savant alakítja, 107 részben szerepelt, korábban például a 24-ben láttuk, riadt hoteligazgatóként.

----------------------------------------------------------------------------------------------

Kikészülnénk tőle: "Junior" Soprano

Corrado "Junior" Soprano (csalunk picit, nagybácsi volt) a New Jersey-i szervezett alvilág feje volt egy darabig a Maffiózók-ban, ez gyerekként igencsak imponált volna nekünk, gond nélkül elvehettük volna bármely kiskölyök matchboxát vagy kislapátját a homokozóban, nem mert volna szólni az agresszió miatt (omertá). Felnőttként már nehezebben viseltük volna Juniort, főleg akkor, mikor Alzheimer-kóros lett, lelőtte saját unokaöccsét, majd szuszogva elbújt egy szekrényben. Nem ilyen nagybácsiról álmodik az ember. A figurát a 31-es születésű Dominic Chianese hozta zseniálisan, 78 részen át.