Újra előkerültek az elveszett ereklyék

Vágólapra másolva!
Újfent a képernyőn, tíz évvel a gyártása után Az elveszett ereklyék fosztogatói, rövidebben Relic Hunter. Miért szerethető a sorozat? Történt valami érdekes a főszereplőkkel, a sorozat utolsó kockájának felvétele óta?
Vágólapra másolva!

Ha a cudar időjárás, a szélfútta utcákon esőkabátban poroszkáló, nedves alakok nem jelzik is, a tévére pillantva mindenki azonnal meggyőződhet arról, hogy nyár van: a TV2 például elővette az egyszer már elhasalt Okosabb vagy, mint egy 5.-es? című vetélkedőt, hogy megbuktassa újra Tillát és iskolás növendékeit, majd ezt a vetélkedőt cserélte le Az elveszett ereklyék fosztogatói-ra, hogy hamarosan aztán le is vegye, hogy a Popdaráló-t tolja a helyére, mielőtt megszeretik a népek. Gyorsan álljunk meg néhány szóra, vessünk rá egy pillantást!

A kalandsorozat, mely számos elemében és történésében az Indiana Jones-filmeket koppintja (hol szemtelenül, hogy vicces kikacsintással), Tia Carrerét emelte a sztárok közé, ő alakította 66 epizódban Sydney Foxot, az egyetemi tanerőt, aki minden részben újabb relikviák után ered, kellő lendülettel és magabiztossággal. Az első részben Buddha edényét keresik és találják meg Nepálban, a másodikban Al Capone, 1930-ban hidegvérű gyilkosságra használt pisztolyát kutatják Chicagóban - és már ebből is látszik, hogy nem csak történelmi, középkori, ókori kincsek foglalkoztatják a szépséget, hanem modern, de pár év után legendássá lett tárgyak is, mint Elvis gitárja.

Honolulu egyik leghíresebb szülöttje mellé, akire jó volt ránézni férfiszemmel, illett betenni valakit, aki viszont a női nézőknek lesz rokonszenves, vonzó. A producerek az angol Christien Anholtban találták meg azt a csetlő-botló fickót, aki esetlenségével, gyermeki naivitásával, és persze jó külsejével meg tudta szerettetni magát. Ő alakítja Nigel Bailey-t a sorozatban, azt a karaktert, mely amúgy is Angliából jött, és nem csak a laza Amerikára (és az első részben többször is hiányos öltözetben pózoló főszereplőre) csodálkozik rá, hanem azt is zokon veszi, hogy munkába állása után egy nappal már a világ másik csücskébe kell utaznia. És ez még csak a kezdet volt, mondhatjuk - három évad, sok kaland várt még rá.

Ha valaki nem veszi túl komolyan a relikviavadászokat (és ezt akarta elérni a stáb, hiszen ötpercenként van vicces vagy annak szánt jelenet), akkor szerethető, kellemes, de a történelmi tényekhez csak nagyon lazán ragaszkodó sorozatot kap - illetve kapott, hiszen már jó ideje lezárták a sztorit, és ismétlésként is láthattuk már. A történelmi tévedések közt vannak nagyobbak, mint az inka főváros, Cuzco emlegetése, mintha azték település lett volna, vagy az 1720-as Csehszlovákia, és vannak kisebbek - mindenesetre a szigorúan a szakmának élő, humorérzékkel nem rendelkező történészprofesszorok aligha tudnának végignézi belőle több részt higgadtan, nyugalomban, vagy ha mégis, dühödten vernék a képernyőt egy találomra felkapott, muzeális értékű, középkori lelettel. Mindenesetre egy részt mi is kaptunk, mikor egy 1897-es és pár későbbi jelenet elvileg magyar földön játszódik - ebben az epizódban a királyi jogar után erednek a hősök.

Forrás: [origo]

A sorozat után

A hawaii szépség a Tomb Raider és az Indiana Jones szerelméből született könnyed kalandsorozat után animációs filmekhez adta hangját, szerepelt az amerikai Szombat esti láz-ban, pontosabban a Dancing With The Stars című show-ban. Korábban, a Leszámolás Kis-Tokióban című filmben testdublőr ugrott be helyette a merészebb jelenetekre, de a Playboy már valóban őt fotózta, 2003 januárjában ő volt a borítón, az amerikai kiadáson, ezzel pedig abban az évben hozta a legnagyobb példányszámot. Kisebb szerepeket kapott emellett sorozatokban, mint a Narancsvidék vagy a Kés/Alatt. Énekesnőként is bizonyít, hawaii dalokkal próbálkozik, épp idén kapott egy Grammy-díjat. 200-ben elvált filmproducer férjétől, két évre rá újból férjhez ment, ekkor egy fotóriporterhez. 2005-ben lánya született, jelenleg Los Angelesben él.

Christien Anholt a kincsvadászatról nem mondott le végleg - legalábbis szerepelt a szintén fordulatos kanadai kalandsorozat, a Kaland Bt. két részében. Játszott a Sötét zug című filmben, a Flyboys - Égi lovagok-ban pedig Jean Renóval szerepelhetett. Angliai otthonában, Somersetben él, feleségével és három kutyájával. A Relic Hunter-ben Claudiát alakító kanadai Lindy Booth említhető még, marad a pályán, olyan filmekben kapott szerepet, mint a Koponyák második része, az Amerikai pszicho 2., a Holtak hajnala, vagy a Levélbe zárt szerelem című vígjáték. Televízióban is találkozhattunk az idén harmincéves, Los Angelesben élő színésznővel, mivel dolgozott az itthon is látott 4400-ban, a Szellemekkel suttogó-ban vagy a New York-i helyszínelők-ben.