David Duchovny: Bármikor visszatérnék Mulder ügynökhöz

Az elmúlt évek egyik legprovokatívabb sorozata, a Kaliforgia szeptemberben már a harmadik évadját kezdte az Egyesült Államokban, jövő év elején pedig a hazai HBO-n is láthatjuk majd az új részeket. A történet középpontjában egy jobbára szexszel és piálással foglalkozó író, Hank Moody áll, akit az X-akták-ból ismert David Duchovny alakít. A színész egy nemzetközi konferenciabeszélgetésen mesélt szerepéről, jövőbeli terveiről.

David Duchovnyt az HBO budapesti irodájából érjük utol telefonon, pontosabban egy nemzetközi konferenciabeszélgetésbe kapcsolódunk be, a vonalban úgy tizenöt újságíró tolong a világ minden tájáról - Magyarországról egyedül az [origo].

Az első kérdés arra vonatkozik, hogy Duchovny és a készítők miként adagolják a Kaliforgia sokkoló jeleneteit úgy, hogy a show ne essen szét, a túlzott provokációval ne váljon öncélúvá. A színész szerint az egyensúlyt a történet központi magja, Hank és Karen (illetve Hank és Becca) kapcsolata biztosítja, hisz a sokkoló és/vagy vicces képsorok után így mindig van lehetőség egy kis érzelgősségre. "Persze az egyensúly megtartása igen nehéz, és néha el is szállunk, de épp ez a vicc a dologban" - mondja Duchovny.

Miután a színész abba is belement (rögtön a Kaliforgia nyitó jelenetében), hogy karakterét egy templomi ima közben orálisan kielégítse egy apáca, felvetődik a kérdés, hogy lenne-e egyáltalán olyan jelenet, amelyet nem vállalna el. Persze, hogy lenne, bizonygatja Duchovny, de konkrét példát nem mond. "Tudod, egész más dolog megírni egy jelenetet, és más kiállni a nézők elé és eljátszani azt. De azt hiszem, a sorozat írója, Tom Kapinos is megérti ezt. Van olyan, hogy le kell ülnünk egy kreatív vitára, de mindig tiszteletben tartjuk a másik álláspontját" - fogalmaz a színész.

Egy német újságírónő arra is rávilágít, hogy Európában általában rettentő prűdnek gondolják az amerikaiakat, de a Kaliforgiá-hoz hasonló sorozatok talán segíthetnek abban, hogy ez a kép megváltozzon. A hatást Duchovny is elismeri, de nem tulajdonít neki túl nagy jelentőséget, szerinte nem ez a Kaliforgia elsődleges célja: "A feladatunk humorból, történetmesélésből és egy cseppnyi érzelgősségből áll. Sosem gondoltam arra, hogy valakit mondjuk lazábbá teszek azzal, amit csinálok, nem ez a küldetésem - az én dolgom mások és a magam szórakoztatása".    

Hank Moody szerepére rátérve, Duchovny azt szereti benne a legjobban, hogy egy jól megcsinált világban létezik, "nagyon jó dialógusokat és remek helyzeteket adtak hozzá az írók". Fontos persze, hogy egy roppant szórakoztató ember, egy olyan, már-már komikus módon, amit Duchovny mindig szeretett volna a magáénak tudni. A színész úgy érzi, közte és a szerepe között amúgy csak egyetlen azonosság van: "Külsőleg nagyon hasonlítunk, csak neki sokkal több és jobb a sminkje" - jegyzi meg nevetve.

Forrás: HBO

Hank Moody egyébként a leglazább pasas a Földön, ami azért érdekes, mert közben egy hatalmas lúzer - jegyzi meg egy kollega, amivel Duchovny mélységesen egyetért, "azt hiszem, ezentúl idézni foglak", mondja. És hogyan viszonyulna Hankhez Duchovny, ha a való életben találkozna vele? A színész egy pillanatig nem tudja, mit feleljen erre, aztán kiböki: "Két gyerek apjaként bizonyára tartanám tőle a három lépés távolságot, de sok embernek szimpatikus lehet, főleg azért, mert az esze és a szíve is a helyén van." 

Ha már szó esett az apaságról, Hanknek is van egy lánya, a már említett Becca. Duchovny szerint ez a kapcsolat is fontos mozgatórugója a történetnek, "ha Hank és Karen viszonya a sztori szíve, akkor a Hank és Becca közti kapcsolat a tüdeje". A színész úgy látja, a Hank egyik legjellemzőbb tulajdonságának számító igazmondás az életének erre a területére is rányomja a bélyegét: "Ez egy nagyon nyers kapcsolat, abban az értelemben, hogy mit rejtenek el és mit nem rejtenek el egymás elől. Szülőként tudom, hogy nem a teljes őszinteség a gyereknevelés legjobb módja, de nem ítélem el emiatt Hanket. Azt hiszem, ő is csak egy fickó, aki a sötétben tapogatózik, mint minden szülő, aki a legjobbat akarja kihozni magából."

Nem biztos a happy end

Hank egyébként is kereső ember, mindig valami többet vár az élettől - az őszinteség mellett ez a másik tulajdonsága, amit Duchovny kiemelne vele kapcsolatban. Hogy a karakter végül megtalálja-e a boldogságot, abban a színész sem biztos: "Ha megkapjuk az esélyt, hogy saját magunk fejezzük be a sorozatot (és nem kaszálják el), nehéz döntés előtt fogunk állni. A finálét is Tom Kapinos világképe szerint kell megcsinálni, de még ha ő a valóságban hisz is a happy endekben, nem biztos, hogy ez a sorozatba is belefér."

Arra a kérdésre, hogy mit tanult Hank eljátszásából, Duchovny viccelődve csak ennyit felel: "Rájöttem arra, a közönség mindig meglepődik azon, hogy tudok humoros is lenni. És ez a halálomig így lesz, a közönség mindig meglepődik, teljesen mindegy, hogy előtte hányszor látott már komikus szerepben." A színész magáról nemigen tudott meg új dolgokat, művészként - színészként, rendezőként, akár producerként - viszont sokat érlelt rajta a produkció. Duchovny ugyanis imád rendezni, de évadonként csak egy epizódra van ideje: ez mindig az első rész, vagyis az adott szezon nyitó epizódja, ezekben producerként is közreműködik.

Egyáltalán nem zavarja, hogy tévés színészként, és nem mozicsillagként van elkönyvelve. Úgy véli, hogy a legnagyobb különbség az, hogy egy mozifilmmel egy vagon pénzt lehet keresni, és mondja ezt úgy, hogy mozit is vállalt, és persze sokat tévézett. Semmi más nem különbözteti meg a kettőt, legalábbis munka szempontjából.

Hálás azért, hogy sokféle szerepben dolgozhat, és azt is szereti, hogy viszonylag szabadon ugrál a tévé és a mozifilmek között. Ha lehetne, még az X-akták Mulder ügynökéhez is visszatérne, hisz bármikor elő tudja hozni a figurát - közben persze ő maga is tudja, hogy az X-akták második filmje már nem volt akkora durranás. Mindenesetre Muldert sem érzi közelebb magához, mint Hanket, mindkettő eljátszása színészi munka, ami nem szól bele a magánéletébe - amiről egyébként semmit nem lehetett kérdezni az interjú során.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK