Öt ember, aki meghatározza estéinket

Showrunner a neve azon televíziós szakembereknek, akik a sorozatok napi működését felügyelik, akik gyakran vezető írók, akik ízlése, tervei szerint alakul az adott széria. Bemutatunk röviden ötöt, akikre első munkáitól kezdve érdemes figyelni, ugyanis olyan sorozatokkal, mint a Lost, Az elnök emberei vagy a Drót bizonyították, hogy nem egy bennfentes nagybácsi miatt kapósak a tévés piacon.

Bár a tévésorozatok epizódjai sosem egy ember agyszüleményei, mégis egy-egy széria esetében szokás egy-egy embert a történetek szülőatyjának tartani. Nevük az USA-ban showrunner, ők általában megegyeznek a sorozatok készítőivel. Utóbbiak felelnek az első részek, a pilotok forgatókönyvéért, ők azok, akik a pilot forgatását megvalósítják a rendező és a producerek segítségével, majd pedig a pilot berendelése esetén ők verbuválnak maguk köré írói stábot, akikkel az egyes epizódokat ötletelésekkel tarkított közös munkával összehozzák, majd pedig megíratják egy végső célszeméllyel, a részre kijelölt íróval.

Sokan észrevették, hogy az amerikai sorozatok kedveltsége, új felfutása nemcsak annak köszönhető, hogy nagyobb a büdzsé, szebb a látvány, moziszerű élményt adó képeket látunk: a történetek is gyakran annyira lendületesek és izgalmasak, hogy sokan alig bírják kivárni a következő hetet a folytatásért. A nagy sorozatkészítő pedig arról ismerszik meg, hogy termékét áthatja saját szelleme, zsenialitása, hogy már egyetlen epizódról rá lehet ismerni a kézjegyére - talán még akkor is, ha nem ő írta az adott részt. Kiemelünk öt meghatározó nevet az elmúlt időkből - lássuk, kik alkottak nagyot:

David Milch

2000 előtt: Capital News, New York-i zsaruk (NYPD Blue)
2000 után: Deadwood, John From Cincinnati

Az igényesebb, tudadtos tévéző, amikor nagy rajongójává válik egy sorozatnak, előfordul, hogy megjegyzi a készítő nevét, hogy később esetleg követhesse munkásságát. Ilyenkor pedig az is adja magát, hogy a netes adatbázisok segítségével kiderítsük, hogy korábban mivel foglalatoskodott az illető, s bizony legtöbbször nem csalódik az ember.

David Milch például azzal lett igazán elismert, hogy az HBO-ra megírta a Deadwood-ot, mely jóval több annál, mint amit sok visszajelzésben lehet hallani (miszerint ebben a sorozatban káromkodnak a legtöbbet és a legízesebben). Milchet ugyanis leginkább azért illeti nagy elismerés, hogy ilyen hitelesen megidézte a western-korszakot, annak pár nevesebb karakterét: az embernek szinte a fogai között ropogott a préri pora, amikor a Deadwood éppen aktuális részeit nézte. Nem is lepődik meg az ember, ha visszatekint az író filmográfiájában, és olyan klasszikus sorozatot lel benne, mint a New York-i zsaruk (ő készítette), vagy éppenséggel a Hill Street Blues (író volt benne).

------------------------------

Aaron Sorkin

2000 előtt: Esti meccsek (Sports Night)
2000 után: Az elnök emberei (The West Wing), Színfalak mögött (Studio 60 on The Sunset Strip)

Aaron Sorkinról az első, ami szembetűnik, ha ránézünk a filmográfiájára, írói kreditjeire, hogy minden bizonnyal sztahanovista. Egy átlagos sorozatban ugyanis az írószobában helyet foglaló 4-6 executive producer rangot viselő író és a pár, alacsonyabb beosztású stábíró szokta írni az epizódokat, hogy aztán azokat a vezető író kijavítsa, "felülvizsgálatra" visszaadja. Sorkin viszont olyannyira erős kontroll alá vonta saját sorozatait, hogy nem elégedett meg azzal, hogy a megírt forgatókönyvet kénye-kedve szerint átírja, hanem az Esti meccsek esetében általában a részre kiválasztott írót maga mellé vette, és vele együtt készítette el a forgatókönyvet, míg Az elnök emberei-nél jó ideig szinte minden írói feladatot magára vállalt. Ezt a munkatempót persze nem nagyon lehetett bírni, így (más okok miatt is) a 4. évad végeztével kivált a sorozatból, és John Wellsnek adta át a karmesteri pálcát.

Sorkinra leginkább az a jellemző, hogy bármiről készít is sorozatot, mindig a színfalak mögé akar bekukkantani, egy új világba viszi el a nézőt - esetében hol tévés kulisszákról van szó, hol politikaiakról. És persze, ha mindez nem lenne elég, iszonyatos mennyiségű párbeszéddel önti nyakon a történetet, s a színészeknek szó szerint pergő nyelvvel kell beszélniük, hogy valamiképpen beleférjenek az egy-egy epizódra kiszabott 42 percbe.

------------------------------

David Simon

2000 előtt: Gyilkos utcák (Homicide: Life on The Street), The Corner
2000 után: Drót (The Wire), Gyilkos megszállás (Generation Kill)

David Simon 2000 előtti sorozatai valójában nem saját sorozatai voltak, hiszen mind a Gyilkos utcák, mind a The Corner Simon könyvei alapján készültek, de utóbbi HBO-s minisorozat előkészítésében már ő is szerepet vállalt.

Sorkinhoz hasonlóan David Simon is szereti maga írni a forgatókönyveket, s ő is nagy súlyt fektet a dialógusokra, azonban Simon karaktereire nem a nagy dumák és a hipergyors gondolkodás, a labdák azonnali lecsapása a jellemző, hanem a 100%-os hitelesség. Ez persze nem is csoda, hiszen mielőtt tévés pályára tévedt volna, 12 éven át újságíróként dolgozott a Baltimore Sunnál, nem is volt csoda, hogy nem egy sorozatában meglehetősen leplezetlen módon beszélt a napilapokról, illetve a médiáról, valamint a sajtó körül tapasztalható visszásságokról.

A Simon-féle sorozatok nyelvezete nem fukarkodik a szakkifejezéssel, a szlenggel és persze a nyomdafestéket nem tűrő módon beszélő karakterekkel sem, de az író sosem volt az elkendőzés híve, s ez is magyarázza, hogy miért is tartják sokan a 2000-es évek egyik alapsorozatának a Drót-ot.

------------------------------

J. J. Abrams

2000 előtt:Felicity
2000 után: Alias, Lost - Eltűntek (Lost), Rejtély (Fringe)

Természetesen egyetlen tévés írós lista sem lehet teljes J. J. Abrams neve nélkül, még akkor sem, ha tudjuk, hogy Abrams az első évad után már csak névleg van jelen a Lost stáblistáján, hiszen mozifilmezni kezdett, és a produkciós cége is meglehetősen lefoglalja - persze ettől még segédkezett a Rejtély létrehozásában.

Éppen az első évad miatt hiba is lenne Abrams javára írni mindazt, amit a sorozattörténelemhez hozzátett a Lost, azonban szerencsére az író előző sorozatai, a Felicity és az Alias remekül megmutatják erényeit. Előbbi egy felütésében szimpla tini-, illetve egyetemistasorozathoz hasonlított, azonban már ekkor is érződött valami egyéni íz rajta, amely az Alias során lett egyértelmű. Az Alias alapjaiban egy CIA- (kettős) ügynökös akciósorozat volt, de a felszín alatt egy igen komplex rejtéllyel és klasszikus összeesküvés-elméletekkel bírt a sorozat, s ez utóbbit később Abrams védjegyévé is nyilvánították, talán nem is érdemtelenül.

------------------------------

Bryan Fuller

2000 előtt: -
2000 után: Wonderfalls, Haláli hullák (Dead Like Me), Halottnak a csók (Pushing Daisies)

Talán az egyik legkülönlegesebb sorozatos író Hollywoodban Bryan Fuller, de a nevét biztosan nem ismerik olyan sokan, hiszen itthon sorozatai csak kábeladókon fordultak elő. (Azért a Heroes stáblistájáról pár embernek talán rémlik a neve.) Fuller és a különlegesség általában kézen fogva jár, hiszen történetei annak ellenére, hogy a valóságtól abszolút elrugaszkodottak, jól élvezhetők: legyen szó egy lányról, akinek a fejére zuhan egy űrállomás vécés csészéje, s ezáltal Kaszás lesz, egy másik lányról, akihez beszélnek a műanyag állatok, vagy a fiúról, aki érintésével fel tudja támasztani az élőlényeket.

A különlegesség nem csak Fulller történeteiben, hanem sorozatainak képi világában és párbeszédeiben is jelen van, sokak szerint ezen egyediség mozivásznon jobban érvényesülne, s épp ezért talán nem is csoda, hogy az író eddigi három sorozata összesen csak öt évadot ért meg.

Szekeres Viktor