Újra lépnek másfél milliót

Vágólapra másolva!
A Magyar Televízió újra adja a Másfél millió lépés Magyarországon című sorozatot, amely a Kéktúra útvonalát bejárva mutatja be az országot. A tizennégy részes széria korántsem egy szimpla természetfilm, hanem élő, izgalmas rajza a magyar vidéknek és embereknek - ami nagyban köszönhető a rendező, a már elhunyt Rockenbauer Pálnak vagy Sáfrány József, Magyar Örökség- és Pro Natura-díjas operatőr-rendezőnek. Utóbbit kérdeztük emlékeiről.
Vágólapra másolva!

"Indulj el egy úton, én is egy másikon..." - ha más nem is, ennyi biztosan beugrik a Másfél millió lépés Magyarországon című sorozatról a harminc fölöttieknek, hisz a Muzsikás által átköltött népdal szinte már védjegyévé vált a műsornak. Rockenbauer Pál és kilenc társa 1979 júliusában indult el az Országos Kéktúra keleti végpontjától, a Nagy-Milictől, és két és fél hónapnyi gyaloglás után ért el a nyugati határnál fekvő Írott-kőig. A csapat több mint ezer kilométeren keresztül barangolt Magyarországon, hogy bemutassa a nézőknek a különféle tájakat, szokásokat, embereket.

"Ez egy nagyon jó kordokumentum az 1979-es évről, az akkori Magyarországnak nagyon jó keresztmetszetét adja. Peták István (a Másfélmillió lépés Magyarországon szerkesztője - a szerk.) azóta is csinált ilyen sorozatokat, de Rockenbauer Pál személyisége nagyon hiányzik ezekből a műsorokból" - mondta lapunk megkeresésére Sáfrány József, Magyar Örökség- és Pro Natura-díjas operatőr-rendező, aki Rockenbauer mellett rendezőasszisztensként vett részt a produkcióban.

"Temérdek helyen jártunk, de az én lelkemhez mindig valahogy a szegényebb vidékek álltak közelebb, például a Cserhát és a Cserehát dombvidékei. Az itteni emberek, akikkel találkoztunk, sajnos már nem nagyon élnek, már a sorozat idején is öregek voltak. Vannak azonban olyanok, akikkel mai napig tartjuk a kapcsolatot, például Kaulics László doktorral, aki most Ózdon görög katolikus esperes vagy a baktakéki egykori TSZ-elnökkel, aki a mi hatásunkra lett aktív turista, egymás után háromszor is végigjárta a Kéktúrát" - mesélte Sáfrány.

A műsorban a hagyományos ismeretterjesztés is bőven kapott helyet, sőt minden témának külön szakértője volt: az adott térség geológiai jegyeiről Juhász Árpád beszélt bővebben, a néprajzi sajátosságokat Paládi-Kovács Attila sorolta el, a műemlékekről pedig Dercsényi Balázs tartott előadást a nézőknek. A produkció azonban így sem vált nehézkessé, hisz ízessé tették azok az emberek, akikkel a forgatócsoport összefutott út közben. Tegyük hozzá, ezek a találkozások általában spontánként jelentek meg a képernyőn, holott Rockenbauer a rendezőasszisztenssel, Sáfrány Józseffel a konkrét forgatás előtt egyszer már bejárta az útvonalat - ekkor szerezték azokat az ismerőseiket, akik később feltűntek a műsorban.

Az előkészítő munka amúgy is legalább két évig tartott: egyrészt minden településről, ahol a túra áthaladt, be kellett gyűjteni az információkat, másrészt magát a műsortervet is el kellett fogadtatni a tévé akkori vezetőségével. A sorozat eredetileg ifjúsági műsorként készült volna, mivel az ötletgazda (és későbbi szerkesztő), Peták István a Magyar Televízió ifjúsági osztályán dolgozott - csakhogy egy hasonló műsor elkészítése az osztály egész éves keretét kimerítette volna. Létrejött viszont a Natura szerkesztőség, amely a Másfél millió lépés Magyarországon-t is bevette a programtervébe - olyan sorozatok mellé, mint, mondjuk, a Tizenkét hónap az erdőn.

Forrás: MTV

Eredetileg a Másfél millió lépés Magyarországon is hasonló koncepcióra épült volna: a korai tervek szerint minden tájegységet abban az időszakban mutatott volna be, amikor az a legszebb. Ebből viszont viták kerekedtek az alkotók között (nem tudtak megegyezni, hogy ősszel vagy télen érdemes a Zemplénbe menni), így inkább a folytonos, egyhuzamban történő felvétel mellett döntöttek, ami aztán sajátos dramaturgiát eredményezett - a stábnak pedig egy csomó kihívást. Faludi Sándornak, a hangmérnöknek például az egész túra alatt egy tizenhárom kilós szerkezetet kellett a nyakában cipelnie, hogy megfelelő minőségű hanganyag születhessen - ez ma már egy alig harmincdekás géppel megoldható.

Volt aztán olyan is, hogy egy-egy helyszínre vissza kellett ugrani, mert egy anyag tönkrement, vagy mondjuk a stáb éppen lemaradt egy görög istentiszteletről, amit mindenképp szeretett volna rögzíteni - ilyenkor többnyire az operatőröket vitték vissza kocsival, miközben a többiek mentek tovább. Emellett profi felszerelést, sátrakat, esőkabátokat kellett szerezni - sőt a Magyar Televízió kullancs elleni szérumot is hozatott Bécsből, miután tájfutó-világbajnokunk, Monspart Sarolta épp az idő tájt kapott agyhártyagyulladást egy csípés után.

Forrás: MTV

A túra elvileg nyitott volt, így a csapatba két olyan ember is bekerült, aki nem dolgozott a tévé kötelékében. Mindketten a megtett távot mérték: Tolnai Ferenc a mérőkereket tolta (melynek fordulatszámlálójával - ismerve a kerék kerületét - meg lehetett állapítani, hogy mennyit haladtak), a számítástechnikusként végzett Petres Pál pedig egy elektromos lépésszámlálót vitt magával, ami azonban egy idő után felmondta a szolgálatot. Fontos feladata volt Sinkó Lászlónak is: ő narrálta a sorozatot, színészi elfoglaltságai miatt azonban csak néhány kisebb túraszakaszra csatlakozott a társasághoz.

A hatalmas mennyiségű nyersanyag még jó két év utómunkát igényelt, mire 1981 májusában a képernyőre került az első rész. A népszerű sorozatnak aztán folytatásai is lettek: 1986-87-ben elkészült a Dunántúl tájait bemutató ...és még egymillió lépés, 1990-91-ben pedig a Kerekek és lépések, amely Szekszárdtól visszavezet a Nagy-Milicig, bezárva ezzel a kört. Ez utóbbi sorozat sajnos már Rockenbauer Pál nélkül készült, aki 1987-ben, egy kirándulás közben hunyt el. Nevét őrzi a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra hosszú távú turistaút, amelyet az ...és még egymillió lépés bejárási útvonala mentén alakítottak ki 1989-ben.