20 órából álló nap, hajnövesztő csodakút - tévés átverések

2010.04.01. 11:43

Április 1-jén nem csak a komisz diákok kennek fogkrémet a kilincsre vagy helyeznek rajzszöget a tanár székére - bolondok napján sokszor a tévécsatornák is átverik nézőiket: álhíreket csempésznek a híradóba vagy valótlan eseményeket mutatnak be a magazinműsorokban. A leghíresebb, illetve legeredetibb áprilisi tréfákból szemezgettünk.

2004-ben a GMTV című brit reggeli műsorban egy csodálatos hatású ásványvízről számoltak be. A riport szerint a Yorkshire Water nevű cég piacra dobott egy olyan vizet, amitől nagyon rövid idő alatt, nagyon sokat lehet fogyni - sőt az átverést azzal is megfejelték, hogy bemutattak egy olyan vízcsapot, amelyből fogyasztó víz folyik, akkor is, ha mondjuk a konyhai mosogatóra szereljük fel. A csapra körülbelül tízezer megrendelés érkezett a vállalathoz.

Az efféle technikai újításokat viszonylag könnyű elhitetni a nézőkkel, hisz elég, ha a stúdióban pár szakértő beszél a jelenségről - az átlagember úgysem fogja érteni a mechanizmust. 1962-ben a svéd köztévé egy gyakorlati bemutatót készített, amelyből kiderült, miként lehet a fekete-fehér tévéből színeset varázsolni - csupán egy nejlonharisnya segítségével. Miután az elméleti hátteret szaknyelven magyarázta el egy technikai szakértő, valószínű, hogy otthon sokan kipróbálták a látottakat.

1975-ben egy ausztrál hírműsor, a This Day Tonight azzal állt elő, hogy az országban bevezetik a "metrikus időszámítást", vagyis attól fogva minden nap 20 órából, minden óra 100 percből és minden perc 100 másodpercből fog állni. Amellett, hogy az intézkedés bizonyára sokaknak okozott volna zűrt, egy néző például azért telefonált be kétségbeesetten, mert újonnan vásárolt egy digitális órát, és kíváncsi volt, azt miként lehet a metrikus időnek megfelelően átállítani.    

A televíziózás történetének leghíresebb átverése (melyet a Museum of Hoaxes is az első helyen jegyez az áprilisi tréfák közt) egyébként a BBC-hez kötődik, amely 1957-ben arról tudósított, hogy Svájcban spagettifák nőnek - sőt le is vetített egy kisfilmet, melyben pár ember fákról szüretelte a tésztát. Az adás után nézők sokasága hívta a csatornát, hogy honnan lehetne spagettifát szerezni - a BBC munkatársai pedig nem győzték őket arra emlékeztetni, hogy milyen nap is van.

A britek nemzeti televíziója a későbbiekben is számos tréfát eszelt ki: 1980-ban például azt híresztelte el, hogy a Big Ben számlapját egy digitális kijelzőre cserélik. A hír persze nagy felháborodást keltett az angolok körében, mint ahogy a kormány 2006-os (ál)döntése is, miszerint feketéről pirosra festeti át a Downing Street 10. szám alatti miniszterelnöki rezidencia ajtaját - az átverés itt duplán sikerült, hisz a hírt nemcsak a BBC szellőztette meg, de a Daily Mail is megírta.

Az áprilisi tréfák tehát megrökönyödést is kelthetnek a nézők körében, sőt olykor pánik okozói lehetnek: 1980-ban eléggé túllőtt a célon a bostoni Channel 7, amely arról tudósított, hogy a közeli Milton városa mellett kitört egy egyébként ártalmatlan tűzhányó. A csatorna hamis képeket mutatott a hegyoldalon lezúduló láváról, sőt még az akkori elnök, Jimmy Carter aggodalmas szavait is bejátszotta. A városkából - érthető módon - sokan menekülni kezdtek, és a helyi rendőrséget is rengetegen hívták tanácsért - a Channel 7 később megkövette az átverteket, a tréfáért felelős producert pedig kirúgta.  

Kisebb riadalmat keltett az ausztrál tévé azon bejelentése is, miszerint a Sydney-i Operaház elsüllyedt a kikötőben. A hetvenes évek elején adott riportban búvárok vizsgálták a talapzatot, és építész szakértők beszéltek a jelenség hátteréről. Persze nem minden átverés ilyen súlyos, van, amin már adás közben nevet az ember: az orosz tévé 2001-ben egy hajnövesztő kútról számolt be, amely a Kaukázusban található, a norvég TV2 pedig arról tudósított a Mel Gibson-féle Passió megjelenésekor, hogy a filmet börtönviseltek átnevelésére fogják használni.     

A fekete-fehér tévéből színes válik:


Játék a játékban

Az április 1-én adásba kerülő tévés vetélkedők, játékos show-k is szívesen élnek a tréfálkozás lehetőségével: az amerikai televízióban bevett szokás, hogy erre a napra két házigazda műsort cserél, ami azért mókás, mert sokszor fogalmuk sincs a pontos szabályokról. A rendes feladványok helyett ilyenkor blődségek is előkerülnek, 1997-ben a Szerencsekerék-ben például azt kellett kirakniuk a versenyzőknek, hogy "supercalifragilisticexpialidocious" - ami egyébként egy kifejezés a Mary Poppins-ból. 

1991-ben a rövidéletű The Challengers azzal rukkolt elő, hogy lehetetlenül nehéz kérdésekkel bombázta a játékosokat, akik így olyan témakörökből válogathattak, mint a prekolumbiánus építészet, a kvantumfizika vagy épp Burundi politikája. Az Egyesült Államokban népszerű The Price Is Right-ban (melyben különféle tárgyak árát kell megtippelniük a versenyzőknek) a nyolcvanas években pedig azt játszották el rendszeresen, hogy értéktelen nyereményeket osztottak ki, például utazásokat nem létező helyekre.

KAPCSOLÓDÓ CIKK