1962 óta láthatunk vébémeccseket

Vágólapra másolva!
A Magyar Televízió az 1958-as, svédországi labdarúgó-világbajnokságot - a magyar részvétel ellenére - nem közvetítette, mert akkoriban itthon még csak kísérleti adás ment. Az volt az első vébé, amelyet hatvan országban láthattak, legalább felvételről. A magyar tévézők 1962-ben kapcsolódhattak be, a chilei rendezvény néhány találkozóját már láthatták némi késéssel.
Vágólapra másolva!

Az első labdarúgó-világbajnokság, amelyet több országban is közvetítettek, az 1958-es, filmes technikával felvett svédországi vébé volt. Hatvan országban láthattak találkozókat, Magyarországon viszont nem, holott a válogatott döntetlent játszott Walesszel és 4-0-ra verte Mexikót. Akkoriban nagyon kevés készülék volt az országban (1956-ban 600 darab tévé), s mindenki rádión hallgatta a közvetítéseket.

A készülékkel rendelkező szerencsések 1957 áprilisában már láthattak futballt itthon is, a Népstadionból Szepesi György közvetítette a húsvéti labdarúgótornát, ám 1958-ban a Magyar Televízió még mindig csak úgynevezett kísérleti adással volt az éterben. Az első meccs, amelyet az MTV külföldre is továbbított, az 1959-es Magyarország-NSZK volt, ez tíz országban volt látható.

"Az 1962-es chilei vébé volt az első, amelyet legalább darabokban láthattak a magyarok, bizonyos mérkőzéseket késéssel adhatott az MTV. Én közvetíthettem a 2-1-es magyar-angol meccset, a csehek elleni találkozót meg a döntőt. Ez még úgy is nehéz munkának számított, hogy tudtuk, mi történt a meccsen. Emlékszem, a rádióban Szepesi Gyurinak nagyon lassan és artikuláltan kellett beszélnie, hogy érthető legyen" - emlékezett Vitray Tamás. Azon a vébén már televíziós technikával dolgoztak, négy kamera volt a stadionokban. A döntőt két nap késéssel, 1962. június 19-én, 21 órakor mutatta be a Magyar Televízió.

Forrás: AFP

1958, Göteborg, Brazília - Wales

Az 1966-os, Angliában rendezett világbajnokságot már élőben adta az MTV, arra Vitray teljesen egyedül utazott, szerkesztő sem volt mellette. "Tizenkét meccset közvetítettem arról a vébéről, és örök fájdalmam marad, hogy a brazilok elleni 3-1-es győzelmünk képét, hangját nem lehetett rögzíteni: közvetítettük, de szocialista államként nem volt felvételi lehetőségünk. Az NDK-nak a nyugat-németek odaadták a felvételt, így végül tőlük megkapta az MTV is, azonban hang nélkül, sem stadionzaj, sem kommentár nem hallatszott. 1966 karácsonyán végül ezt a meccset megismételte a Magyar Televízió, én adtam a hangom a mérkőzéshez, de úgy, hogy előre szóltam, hogy most tessék figyelni, izgalmas jelenet, gól jön. Kínos és kényszerű megoldás volt" - tette hozzá.

Forrás: AFP

1962, Santiago de Chile, Németország - Svédország

Az 1970-es vébén már két kommentátor volt az MTV-től, Szőnyi János és Vitray Tamás, továbbá ott volt Radnai János rovatvezető és egy műszaki szakember. "Onnantól kezdve már nagyon sok meccset adtunk, persze élőben, de akkor már lehetett rögzíteni is. A 70-es, mexikói vébén nagy bánatunkra nem volt ott a magyar válogatott. Az 1974-es, NSZK-ban rendezett torna nagyon nagy világbajnokság volt, akkor már többen utaztunk a csatornától is, többek közt Knézy Jenő is velünk volt. Több kocsival mentünk ki, szabadon lehetett közlekedni, jönni-menni a helyszínek közt. A technika fejlődése pedig lenyűgöző: míg 1966-ban fekete-fehérben adtunk mindent, és jó, ha négy-öt kamera vett egy meccset, addig ma, aki otthon tévézik, a lassításokkal, ragyogó kameraállásokkal sokszorosan többet lát, mint aki a stadionban ül" - fejezte be Vitray.