Kállay-Saunders András: Nem vagyunk együtt, csak írnak rólunk mindenfélét

Kállay-Saunders András New Yorkból érkezett a Megasztár 5-be, egy ismert zenész fiaként édesapjának is meg szeretné mutatni, hogy mire képes. Az Egyesült Államokban is indult már tehetségkutatón, és úgy gondolja, a nyelvi nehézségek ellenére Magyarországon is válhat belőle sztár. Szerinte az emberek itt sokkal természetesebbek, azt viszont még most sem érti, hogy az újságok miért hozzák össze állandóan Tolvai Renátával.

Korábban New Yorkban éltél - honnan tudtál a Megasztár-ról?

- Látogatóban voltam itthon, és akkor láttam egy reklámban, hogy van ez a műsor. Az Egyesült Államokban is részt vettem hasonló tehetségkutatón, New Yorkban voltam egyen, ahol az utolsó fordulóig el is jutottam, de aztán sajnos kiestem. Nem olyan ismert műsor volt, mint itthon a Megasztár, szóval nem az American Idol vagy az America's Got Talent volt, az volt a címe, hogy Making the Band. New York-i barátaim persze követik itthoni dolagiamat, péntek után mindig felmennek az internetre, és megnézik, meghallgatják a videókat. Ami eddig a legjobban tetszett nekik, az a legutóbbi dal volt.

A nyelvi korlátok ellenére is lehet belőled magyar megasztár?

- Értek mindent, amikor beszélnek hozzám magyarul, csak amikor nekem kell beszélni, akkor keresem a szavakat. Tanulok magyarul énekelni, és már jobban is megy, mint az elején, szerintem eljön majd a nap, amikor nem lesz akcentusom. Amikor énekelek, amúgy is kevésbé lehet hallani az akcentusomat, mint amikor beszélek.

Olyan stílust képviselsz, ami itthon még nincs igazán bejáratva, Mester Tamás szerint meg is tudnád újítani a magyar popzenét. Erről mit gondolsz?

- Ezt nagyon jólesett tőle hallani, és remélem, hogy meg tudnám csinálni. Mindenki nagyon jó a saját stílusában, attól függ, ki fog nyerni, hogy kinek a stílusa jön be legjobban a nézőknek. A közönség dönt.

A zsűriről mi a véleményed?

- Mindig van abban igazság, amit mondanak. Amikor rosszat mondanak, azt sem azért mondják, mert rossznak gondolnak, hanem azért, hogy tanuljunk belőle. Friderikusz a legőszintébb szerintem, de mindannyian sokat tudnak, Mester Tamás dalait nagyon szeretem, Presser zenéjét is.

A külföldi előadók közül ki a példaképed?

- Nagyon sok van, de akit nagyon szeretek, az nem annyira ismert, az a neve, hogy Justin Nozuka. R'n'B-t és soult énekel, és amikor hallgatom, azt érzem, hogy hasonlít rám egy kicsit, érzelemmel énekel, nagyon átéli, ami kijön belőle.

Édesapád is zenész. Vele milyen a kapcsolatod? (Fernando Saunders többek között Lou Reeddel, John McLaughlinnal is dolgozott már együtt - a szerk.)

- Beszélünk interneten, látta a YouTube-on a legutóbbi szereplésemet is: nagyon büszke rám, azt mondta, végre kiengedtem, ami bennem van, nem izgultam annyira. Ha eljutok addig, hogy már a duettek következnek, akkor úgy néz ki, hogy eljön Magyarországra.

Az Egyesült Államokban vagy Magyarországon szeretnéd folytatni a karriered?

- Itthon szeretném folytatni, de a barátaimnak sokat kell majd jönniük, és én is gyakran meg szeretném látogatni őket.

A magyarokat hogyan látod? Mennyiben más itt az élet, mint New Yorkban?

- Nagyon kedvesek hozzám itt az emberek, természetesebbek, mint otthon. Az USA-ban az emberek sokkal anyagiasabbak is.

Friss képek itt!

Renátával mi most a helyzet? A bulvársajtó már az elején összehozott titeket.

- Igen, egy újságban most azt olvastam, hogy ő is meg én is felvállaltuk, hogy együtt vagyunk. Nem vagyunk együtt, csak írnak rólunk mindenfélét, nem tudom, miért.

Mivel töltitek az időt a Megasztár-házban?

- Amikor nem gyakorolunk, akkor forgatunk: nincs olyan sok szabadidőnk, de azért több van, mint az elején. Szabadidőmben próbálok aludni, amikor van rá lehetőség, egyből beugrom az ágyba.

Mit hallhatunk még tőled a műsorban?

- Most pénteken éneklem Duffytól a Mercy-t. Még csak ezt tudom, ha tovább is jutok, a többit még nem.