Keleti Andrea: Szerepet cseréltünk Csonka Andrással

2010.12.01. 19:33

Az RTL Klub Reggeli-jében Keleti Andrea vette át a Való Világ-hoz igazolt Lilu helyét: a műsorvezető még csak most ismerkedik a szereppel, de kollégája, Csonka András - akivel megnyerte a Szombat esti láz második szériáját - sokat segít neki. A Celeb vagyok, ments ki innen! esetében mást várt, mint amit kapott, a Kalandra fal-t szerinte mindenkinek ki kellene próbálnia, névrokona, a Tv2 Keleti Andreája pedig róla készítette a vizsgafilmjét. Interjú. 

Mennyi időre vették fel a Reggeli-be? Az RTL Klub egyelőre csak annyit közölt, hogy átmeneti a helyzete.

- Átmeneti felkérést kaptam arra az időre, amíg Lilu a Való Világ-ot vezeti - legalábbis, ha minden jól megy. Van azért egy kis próbaidő, a csatornának is, nekem is meg kell látnom, hogy működik-e a dolog.

És működik?

- Rendkívül izgalmas munka. Nem hittem volna, hogy ilyen kemény fába vágtam a fejszémet, legalábbis amikor korábban bent ültem a Reggeli-ben - akár vendégként, akár a Csak csajok műsorvezetőjeként -, nem tűnt ilyen nehéznek. Azt gondoltam, ez egy nekem való feladat, hiszen csak pletyizni kell, és hamar elszalad az a két órácska. Persze ennél jóval nehezebb, úgyhogy van még vele dolgom, bele kell tanulni. Leginkább ahhoz kell némi rutin, hogy megfelelően irányítsam a beszélgetést, négy-öt perc alatt ki tudjam bontani a lényeget, és el is érjek a végére. Ezzel küzdök még, mivel ha én elkezdek beszélni, az inkább két, két és fél óráig tart.

Szerkesztői feladatokat is ellát, vagy csak műsorvezetésről van szó?

- Főállásban nem vagyok szerkesztő, de olyan minőségben mégis, hogy a szerkesztő lányok szívesen beszélgetnek velem, főleg a családot érintő témákról. Ebben nekik nincs rutinjuk, mert egyiküknek sincs még gyereke, én viszont napról napra tudok aktuális kérdésekkel előállni. Már az első három napban kerültek így be a műsorba olyan beszélgetések, amelyeknek az ötletét tőlem vették a szerkesztők, de alapvetően csak a műsort vezetem.   

A Szombat esti láz-ban még ön tanította Csonka Andrást, most pedig ő segíthet.

- Igen, ez vicc szintjén fel is merült kettőnk között, hogy amikor én tanítottam táncolni, akkor én dirigáltam, ő meg csak hallgatott, most pedig egy kicsit megfordult ez. Nagyon kedvesen, rutinos műsorvezetőként megfogta a kezemet, felkarolt, az első héten még eléggé vitte a szót. Úgy láttam, hogy a második, harmadik napra azért ő is észrevette, hogy nem lesz ez annyira veszélyes helyzet, fog nekem menni a dolog. Beszéltünk róla, hogy szép lassan az egyenlőség jegyében mehet majd a műsor, de most még nyilván szükségem van az ő segítségére.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Még több kép az interjúról itt!

Civilben is jóban vannak?

- Abszolút. Nagyon jó barátság van kettőnk között. A mi közös szerepléseink a Szombat esti láz-zal egyáltalán nem értek véget, utána még sokáig turnéztunk az országban. A műsor után két évig szinte hetente voltak haknik, mindenféle rendezvényre hívtak minket, még Szlovákiába is. Bandival azért voltunk jó párosítás, mert jól tudunk együtt táncolni, ő pedig egy fantasztikus előadó, jó kis egyórás műsort tudtunk összeállítani. Főleg vidéken kívánta a közönség, hogy egy kicsit bevonjuk őket a produkcióba, úgyhogy amíg Bandi énekelt, addig én felvittem a nézőket táncolni. Egy idő után végül is azért hagytuk abba, mert Bandi kicsit megerőltette magát velem, egy fellépés során lumbágó jött elő nála. A barátság azért azóta sem szűnt meg: mindig valami munka hoz össze minket, de ez nem azt jelenti, hogy ne állnánk ugyanolyan nyitottan egymáshoz. Most írtam például egy szakácskönyvet, és ki mást hívhattam volna meg, hogy tesztelje az ételeimet, mint Bandit? Ő vezette le aztán a sajtótájékoztatót is.

A szakácskönyv ötlete hogyan jött?

- Háromszor is megnyertem a Vacsoracsatá-t, nyilván ez is erősen beleszólt abba, hogy ilyesmire vetemedjek. Alapvetően szeretek főzni, és összeállt már egy gyűjtemény azokból az ételekből, amelyeket nemcsak én szeretek elkészíteni, de a család és a barátok is lelkesen fogyasztják.       

Visszatérve a Szombat esti láz-ra, Kulkával milyen a kapcsolata? Együtt táncoltak az első szériában, de vele nem sikerült nyernie.

- Vele már nem tartom a kapcsolatot, de azért ha összefutunk, jól elbeszélgetünk, és ha tudom, hogy új darabban szerepel, akkor általában el is megyek megnézni. Ő egy egész más személyiség, sokkal zárkózottabb, nem a ricsajos baráti társaságok híve. Teljesen más az életutunk, Bandival könnyebben tudok azonosulni. A Szombat esti láz-ban próbáltam őt kibontani, de nem minden trükköm járt nála sikerrel - szerintem azonban így is eredményes volt az együttműködésünk, és mindketten jó szívvel gondolunk a közös munkánkra.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Még több kép az interjúról itt!

Hogy került képbe a műsornál?

- A Szombat esti láz-ba először is profi táncosokat kerestek, úgyhogy a TáncSport Szövetséghez fordultak, amely engem is kiközvetített. Az élet aztán úgy hozta, hogy túl sok profi táncos nem került a műsorba - miután a profi nálunk aktív táncost jelöl, aki profi kategóriában versenyez, és közben tánctanárként is dolgozik. Ez a legjobb kombináció a műsorhoz, hisz egy profinak van már pedagógusi tapasztalata a hírességek betanításához - ennek ellenére talán csak Zséda partnere, Dudás Tibi érkezett rajtam kívül a profi világból, Südi Iringó, Angyal Andris és a többiek mind amatőr táncosok.

A harmadik szériát csak a Celeb vagyok, ments ki innen! miatt nem vállalta?

- Miután az én nevem már összeforrt a Bandiéval, mi a szuperdöntőbe kerültünk. Hiba lett volna szétszedni minket, de közbejött persze az is, hogy én akkor már Argentínában harcoltam.

A Celeb vagyok-ban első szóra elvállalta a szereplést?

- Amikor a külföldi verziót megnézették velük, hogy tudjuk, pontosan miről is van szó, nagyon izgalmasnak tűnt az egész: nemcsak a vadon, de az is, hogy három hétig felnőtt társaságban lehetek - ami a gyerekek mellett nagy felüdülés. Akkor még nem tudtam, hogy rajtam kívül kik lesznek a műsorban, csak az irányvonalakat lehetett tudni, hogy például szeretnének egy olimpikont és egy énekest. Úgyhogy először egyértelműen igent mondtam, de aztán amikor Zolit, a férjemet hívták a Szombat esti láz-ba, akkor egy kicsit megriadtam, hogy ki fog vigyázni a gyerekekre. A főszerkesztő aztán még Argentínából is rám telefonált, úgyhogy az utolsó pillanatban úgy döntöttem, mégiscsak elmegyek - így már az oltások közül sem kaptam meg mindet. 

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Még több kép az interjúról itt!

Milyen elvárásai voltak, és ehhez képest hogyan alakult a játék?

- Az első szériát megnéztem, mivel kíváncsi voltam, hogy mi vár rám, de a helyszínen aztán teljesen más volt, mint amit képzeltem. Először is nem értettem, hogy ezek a sztárok miért punnyadnak egész nap a kis ülőkéjükön, úgyhogy elhatároztam, hogy én aktívabb leszek, kosarat fonok, indákra mászom, nagy túrákat szervezek. Hamar kiderült aztán, hogy erre nincs lehetőség, mert a tábor az egyetlen hely a környéken, amely nem veszélyes. Itt tudtak csak vigyázni ránk, a skorpiókat, mérges kígyókat például már előre összeszedték azon a területen - mondjuk így is volt olyan stábtag, akit megmart egy skorpió, és a táborban is találkoztunk halálos mérgű kígyóval. Szóval nem tudtam olyan aktív lenni, mint gondoltam, de elkezdtünk például építkezni a dzsungelben, amit aztán fél óra alatt lebontott a stáb, mert zavarta a kamerákat.    

Itt is szerzett barátságokat?

- Talán olyan mélyeket nem, de például Sütő Enikővel ma is összejárogatunk, őt is meghívtam, hogy tesztelje a szakácskönyvembe kerülő ételeket. Kinter Oszkárral is jóban lettem, valószínűleg azért, mert azon kevesek egyike vagyok, akiket Oszkár elfogad. Nyilván egyre messzebb kerülünk, egyre kevesebbet hívjuk egymást, de azért még nagyjából tudjuk egymásról, ki merre jár az életben. A többiekkel is úgy vagyok, hogy ha látjuk egymást, annak örülök. Tóth Gabit is megkedveltem odakint, a múltkor volt is vele egy vicces jelenet: mentünk egy nagy partira, ahova mindketten rendesen kiöltöztünk, és pont egyszerre szálltunk ki a kocsiból, ő pedig elkezdett rohanni felém, azt üvöltve, hogy "Mami!". A dzsungelben én voltam a mami, nekem ez természetes volt, de a fotósok nem nagyon tudták mire vélni a dolgot. 

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Még több kép az interjúról itt!

Mit gondol, miért önt tartották bent legtovább a nézők?

- Úgy látszik, hogy ezekben a valóságshow-kban a nézők végül azokat az embereket választják, akik kevésbé szélsőségesek. Szeretik nézni a furcsa figurákat, de a végső voksot mégis egy szolidabb emberre adják - így volt ez az első szériában is, Falusi Mariann is egy hagyományosabb gondolkodású, de nagyon pozitív nő. Gondolom, hogy rám is emiatt szavaztak sokan.    

Nemcsak itt nyert, de a Szombat esti láz-ban és a Vacsoracsatá-ban is, sőt a Kalandra fal-ban is a győztes csapatban volt. Ennyire fontos a győzelem?

- Ne felejtsük el, hogy sportoló voltam, több mint húsz évet szenteltem annak, hogy magyar bajnok legyek, majd ezt a címet vigyem tovább, és jussak minél előrébb a világversenyeken. A versenyszellem megvan tehát bennem, mint ahogy az is, hogy nem adok fel semmit könnyen. A legtöbb győzelmem azonban nem csak erről szólt, a Szombat esti láz volt talán az egyetlen, amelynél rajtam múltak a dolgok. A Celeb vagyok-ban a nézők voksoltak, amit több tényező befolyásolhatott, és a Vacsoracsatá-ban is a többiek szavaztak a végén, nyilván ott sem csak az számított, hogy az ember jól főz-e vagy sem.

És a Kalandra fal? Nem tartotta cikinek részt venni egy ilyesfajta vetélkedőben?

- Nem, sőt nagyon élveztem. Az életem szerves része, hogy nyáron táborozni megyek a táncosaimmal, ahol negyven-ötvenéves embereknek próbálom megmutatni, hogy nem kell mindig felnőttként viselkedni. Homokvárépítő versenyt rendezünk, az úszómedencében vízibalettozunk, szóval olyan dolgokra veszem rá őket, amilyeneket normális esetben nem csinálnának meg. Erről szól a Kalandra fal is, kicsit újból gyereknek lehetett lenni. Ez egy jó móka volt, ami néha kellene minden felnőttnek. 

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Még több kép az interjúról itt!

Eredetileg férfiszabó a szakmája. Gyakorolta valaha?

- Minden nap gyakorlom, ott áll az ebédlőasztal mellett a varrógépem, amit sűrűn előszedek kisebb-nagyobb dolgok miatt. Szeretek ruhákkal foglalkozni, de amióta híres lettem, páran már megdorgáltak, hogy nem kéne ezt reklámoznom, mert ciki, egy sztár ne dolgozzon. Nekem viszont a kreativitásom része, hogy tudok ruhákat tervezni, és el tudok menni egy partira egy általam készített ruhában. Annak idején volt egy tánckellék-üzletem, ahol ruhákat is készítettem a táncosoknak, szóval mondhatom, hogy egy ideig ebből is éltem. 

A Tv2-nél is dolgozik egy Keleti Andrea, a Napló-ban több riportját is láthatták már a nézők. Soha nem okozott gondot, hogy egyezik a nevük?

- Sültek már ki ebből édes sztorik, kaptam már olyan üzenetet, amely neki szólt, és nyilván ő is kapott több olyat, amely nekem. Van egyébként közös történetünk is, annak idején Andi rólam készítette a vizsgafilmjét, Keleti Andrea filmje Keleti Andreáról címmel. Csodás film, és érdekes is lenne most visszanézni, mert sokat mesélek benne a fiatalkori álmaimról, vágyaimról. Meg is kaptam a filmet annak idején, de sajnos az akkori táncpartneremnél maradhatott, aki azóta kint él Amerikában.

KAPCSOLÓDÓ CIKK