Hargitai Bea Bogotában sokkot kapott - magyar tévések dél-amerikai kalandjai

Az elmúlt években többször is jártak magyar tévések Latin-Amerikában, forgattak valóságshow-kat Argentínában, Kolumbiában, Dominikán. A legtöbbször nemzetközi formátumok átvételéről volt szó (Rettegés foka, Celeb vagyok), többé-kevésbé biztonságos környéken, már bevált forgatókönyvek segítségével készületek a produkciók, de voltak, akik a dzsungelbe vetették magukat, pár jó snittért, indián asszonyért, egzotikus kalandokért. Voltak, akiket kórházba kellett szállítani, mert csípésektől formátlanra dagadt a lábuk, másokkal géppisztolyos vízirendőrök üvöltöztek a holdfényben, az Amazonas közepén, de eddig mindenki épségben, egészségben hazatért.

A hazai nagy csatornák (RTL Klub, Tv2 és újabban a Viasat3), Latin-Amerikát veszik célba, a nagy formátumkereskedő cégekkel dolgoztatnak, előre meghatározott helyen, részben helyi stábbal, korábban más tévétársaságok, műsorgyártók által korábban használt felszereléssel. Ezek a licencműsorok (Kísértés, Survivor, Celeb vagyok, Rettegés foka, Éden Hotel) is hoznak meglepetéseket a forgatás során, de a legkalandosabb talán a Hargitai Bea főszereplésével felvett Senorita Szöszi volt. Dombóváry Kristóf a Kölyökidő-ből lehet ismerős a nézőknek, de az utóbbi tíz évben már nem műsorvezetőként, hanem rendezőként dolgozott az RTL Klubnak, a Tv2-nek, számos produkcióban vett részt, ezek egy részét Dél-Amerikában forgatták. "Argentínában sem kapkodják el a tévészakmában dolgozó emberek a dolgokat, igen ráérősek, de profik. Kolumbiában ugyanakkor bájos fejetlenség van, miközben a világ egyik legszerethetőbb országa" - mondta a jelenleg a Tv2-nek producerként dolgozó tévés a két országról, ahol forgatott.

"Kolumbiában aludtuk a dzsungelben, a földön, igazi indiánok közt, olyan helyen, ahol alig jár más ember, turista pláne, és persze áram sincs. Öt éve láttak aggregátort utoljára, akkor elvitték megjavítani, azóta várják, hogy visszajöjjön a szerkezet. Út sem volt arra, csónakokkal közlekedtünk, miközben helikopterrel vitték el a stábtól a kazettákat. Minket egy dzsungelmentő juttatott oda, akinek a feladata pont a bajbajutottak kimentése volt. A kunyhók tetején összegyűlt esővízben mosakodtunk, és azt ettük, amit a helyi törzs tagjai halásztak, vadásztak: reggelire például friss, nagyon finom piranhát. Vízidisznót könnyen fogtak, volt sok a környéken, rizst pedig vittünk magunkkal" - adomázott a reality rendezője.

A Senorita Szöszi scripted reality volt, amerre kanyarodott a történet és amerre ment a latin szerető, a főhős, Alejandro, arra vezetett a csapat útja. A stáb fele volt magyar, utazott hangmérnök, technikus, szerkesztő, operatőr, szereplő, rendező, a hat magyar mellett pedig helyiek is ügyködtek. Az engedélyeket részben leszervezték itthonról, a többit kinn intézték a kolumbiaiak, a hatóságokkal pedig nem volt problémájuk, leszámítva egy esetet.

"Az Amazonason éjszaka nem szabad hajózni, mert sok nagyméretű farönk úszkál a vízben. Amikor a környéken forgattunk, egy turistacsoport épp akkor ment éjjel a vízen, kettétört a hajójuk, mindenki meghalt. Mivel nekünk sietni kellett épp valahová, éjszaka közlekedtünk: kis motor vitte előre a hajót, elöl meg egy kolumbiai segítőnk állt zseblámpával, amivel előrefelé világított - de spórolt az elemmel, úgyhogy néha lekapcsolta. Minket viszont a vízirendőrség kapcsolt le, a dzsungel közepén közölték, hogy bevisznek, de Hargitai Bea végül bedobta női csáberejét, a hatóság is megenyhült... ez utólag vicces emlék, de amikor gépfegyveres emberek szállják meg a hajót a holdfényben, az meglehetősen félelmetes. Brazíliában pedig csak egy napunk volt, bementünk egy bárba. Egy fickó tizenöt perc után lövöldözni kezdett a plafonba, őrjöngött, mindenki fegyelmezetten lefeküdt a földre, majd kiment az utcára. A fickót kivezették a bárból, majd mindenki visszament iszogatni, mintha mi sem történt volna" - mesélte.

Cartagenában mindenki lebetegedett a stábból, de az indián faluban nem volt gyomorrontásuk sem a koszt miatt. A magyar operatőrt a dzsungelben megharapta ugyan valamilyen azonosítatlan lény, derékig bedagadt a lába, de mivel nem volt orvos a környéken, csak vártak, hogy meggyógyuljon. "Ott mindig, mindenkit megharapott, megcsípett valami állat, csak az volt a kérdés, hogy miképp reagál a szervezet erre. A kolléga is jobban lett később. Megemelt kunyhóban aludtunk, de így is bemászott oda mindenféle lény. A gumicsizmát talppal felfelé állítottuk le lefekvéskor, hogy ne legyen benne pár állat reggelre. A kolumbiai-brazil határhoz közel fekvő Puerto Narinóban pedig már full luxusnak számított, hogy a helyi szállodában egy cső állt ki a falból - az volt a zuhany" - emlékezett.

Dombóváry szerint a női főszereplő, Hargitai Bea remekül viselkedett a forgatás során. "Egyedi női humora és ironikus, cinikus hozzáállása van, intelligens nő. Egyszer sokkot kapott ugyan Bogotá külvárosában, ahhoz képest, hogy milyen megpróbáltatásokon ment keresztül, nem csoda. Egy olyan negyedbe keveredtünk a fővárosban, ahová sem a katonaság, sem a rendőrség nem ment be: pár utca az egész, ahol jóformán nincs közigazgatás. A helyi gyártásvezetőnk volt a szervező, ő ismerte a helyi vezetőt. Egyszer engedték csak meg, hogy kiszálljunk, és pár snittet forgassunk, Bea viszont sokkot kapott a kocsi hátsó ülésén, amikor megcsonkított emberek kezdték lökdösni az autót" - elevenítette fel a nyomasztó emléket.

A magyaroknak később a kolumbiai követséggel is meggyűlt a bajuk, mert előbb a helyi Cambio című lap írt cikket az ország negatív ábrázolásáról (prostituáltak, csövesek, drogosok tűntek fel az első részben, a borzalmas állapotban lévő, olcsó motel mellett), majd a magyar Külügyminisztérium kapott tiltakozó jegyzéket a Tv2 valóságshow-ja miatt, melyben az akkor Bécsben lévő Rosso José Serrano, Magyarországra is akkreditált kolumbiai nagykövet fejezte ki elégedetlenségét. "Ezek az extrém végei a dolognak, segítőkész, csodálatos emberek lakta, nagyon szép országról van szó. Sok pozitív élmény ért, nagyon sok spontán helyzet akadt, amelyekre senki sem számított, de a leghihetetlenebb szituációkat mindig az élet produkálja" - magyarázta a rendező.

Viharok, dzsungelbéli állatok és lelassult helyiek

Kereszty Gábor, a Tv2 volt vezérigazgatója 2010 utolsó két hónapjában Kolumbiában az Éden Hotel című realityt gyártó Mastiff Hungary csapat vezetője volt: nekik főleg az első időszak okozott némi bosszúságot. "Adminisztrációs zűrök voltak, az általunk kiküldött ezernyi diszkhez hetekig nem jutottunk hozzá, többször nyilatkozni kellett, hogy nem hagyjuk ott, hanem hazavisszük. Bürokratikus akadály volt tehát, de mivel jóval korábban feladtuk, még idejében megjöttek a dobozok. Műsorvezetőnk, Horváth Éva egy bőröndje viszont, a fellépőruhákkal, örökre eltűnt" - mesélte.

2010-es, kolumbiai képeket itt talál

Az észak-kolumbai dzsungel szélén lévő szállodai szobákban, bungalókban néha felbukkantak állatok, és mivel a trópusi, nedves melegben felnőtt helyi sáska háromszor, a béka kétszer akkora, mint a hazai, okoztak némi riadalmat. Mindenkinek meg kellett barátkoznia a helyi élővilággal, így a medúzákkal is. Az első két hétben parti tűzlegyek csípésétől szenvedett mindenki, több stábtag került kórházba, injekciókkal kúrálták a bedagadt, vörös foltos lábakat. Egy idő után vagy immunissá lett mindenki a méreganyagra, és megszokta a test, vagy a durva esők miatt felázott, homokos talajból eltűntek az amúgy is parányi rovarok. Szokatlanul esős időben forgattak a Viasat3-nak: általában november végétől száraz arrafelé az időjárás, ennek ellenére minden nap volt eső. Háromszor csapott villám az épületbe, ahol a forgatások java zajlott, első alkolommal tönkement rengeteg lámpa, tíz kamera.

Az állatokkal volt baj, az emberekkel nemigen. Kereszty szerint a cudar időjárást kompenzálták a kolumbiaiak kedveskedéssel, így idegeskedésről, stresszről szó sem volt ott. A magyar stáb is akklimatizálódott, megszokták, hogy már hétfőn szóltak, ha csütörtökre kellett valami. Volt, hogy nyolc magyar várta este tízkor a kisbusz sofőrjét, aki viszont kiszámolta, hogy megvolt a nyolc vagy tizenkét órája, és értesítés nélkül hazahajtott aludni. Ezért dicséretet nem kapott, de később kis prémiumért hajlandók voltak túlórázni a helyi munkaerők.

2010-es, kolumbiai képeket itt talál

"Általában megértették, mit akarunk. Egyszer ugyan volt gond egy külső helyszín kifizetésével: a helyi partnerrel volt megállapodásunk, hogy ők fizetnek előre, majd továbbszámlázzák nekünk, de valami átutalási galiba következtében pár órára túszul ejtettek minket egy helyen. A stáb tagjainak kellett összedobnia a kétezer dollár körüli összeget. A technikai problémákat három svéd próbálta megoldani, szorgosan dolgoztak, még nemzetközi szerelem is szövődött" - mesélte.

December 19-én volt az utolsó forgatási nap, december 20-a körül indultak haza a magyarok, de jutott izgalom a végére is. Az Air France-gépek késtek, járatokat töröltek, a magyar stábtagok egy része lekéste a csatlakozásokat, "tipikus, karácsony előtti, havas, zűrzavaros út" volt, európai repülőterek lezárásával. Akinek meg jutott egy ingyen éjszaka Bogotában vagy Párizsban - az sem bánkódott.

Sorozatunk második részében az Argentínában forgatott magyar produkciókban dolgozók mesélnek.