700 millióból készülhet a köztévéknél sorozat, tévéfilm

Vágólapra másolva!
Csonka év lesz a 2011-es, ám jövőre mintegy 700 milliós keretet biztosítana a köztelevíziók számára a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. Az már egyértelműnek tűnik, hogy a tévés műfajok támogatását kizárólag ez a szervezet finanszírozza - az Andrew G. Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalap közreműködése nélkül - nem tudni viszont, hogy milyen szempontok alapján és mekkora összeggel szponzorálnák a csak általuk zsűrizett filmterveket.
Vágólapra másolva!

Egy hónap leforgása alatt jelentősen átrendeződött a hazai filmes támogatási rendszer - olyannyira, hogy sokszor maguk a megbízottak sem tudják, mely területeket kell majd ellátniuk: Andrew G. Vajna producer, kormánybiztos május elején még arról beszélt, hogy Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. a televíziós forgalmazású filmek támogatásáról is tárgyal a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal, illetve a médiahatósággal - és közös produkciókról egyeztetnek a HBO Magyarországgal. A vagyonkezelő ugyanakkor állítja, a tévéfilmes büdzsé teljes egészében az ő hatáskörükbe tartozik.

"A pályázati terv idén a közmédia rendszer átalakítása miatt csonka év lesz, a jövő évtől várhatóan 700 millió környéki összegre lehet számítani" - válaszolt az [origo] kérdésére Dr. Kiricsi Karola, a Médiatanács szóvivője. Mint mondta, a médiahatóság maga nem vesz részt a finanszírozásban: ők a forráselosztásról döntenek, a Vagyonkezelő Alap forrásai terhére; pénz ezután sem a négy köztelevízió, hanem az egyes pályázatok között oszlik meg -utóbbiakat kizárólag a Nemzeti Filmiroda nyilvántartásában szereplő produkciós irodák nyújthatják be. Kiricsi arról nem közölt konkrétumokat, hogy egy-egy pályaműre maximálisan mekkora támogatást adna a Vagyonkezelő Alap - ez szerinte "szakmai alapon kerül meghatározásra".

Bár az NMHH elvileg nem szól bele a filmek forgatókönyvébe, a pályázati felhívásokat a médiahatóságot vezető Médiatanács hagyja jóvá, így pedig az is jól behatárolható, hogy a köztévék esetében milyen filmekre lesz szükség a későbbiekben. A tanács szóvivője arra a kérdésre nem reagált, hogy - a Vajna-féle Filmalaphoz hasonlóan - ők is megbízottakat küldenének a pályázati pénzek nyomon követésére; Dr. Kiricsi Karola válaszként a Vagyonkezelő Alap 12 éves ellenőrzési tapasztalatát említette, és azt, hogy az intézmény kintlévősége töredéke a többi filmfinanszírozó szervezetnek.

Kellenek a lila filmek is

"A jelenlegi körülményeket tekintve 700 millió forint nem kevés pénz tévéfilmek készítésére, különösen, ha ehhez hozzászámoljuk a 20 százalékos állami támogatást is" - vélekedett megkeresésünkre Bodzsár István producer. Az így elérhető közel egymilliárd forintból becslése szerint akár havonta egy-két, minőségi, 50 perces minisorozatot is biztonsággal le lehetne forgatni - már ha a Médiatanács erre tart igényt. "Mátyássy Áron Átok-sorozata vagy az én Hajónapló-m is közpénzből készült - utóbbiból aztán A-kategóriás szkeccsfilm lett, számos külföldi fesztiválon vett részt" - mondta Bodzsár, példaként arra, hogy a köztelevíziózásban is lehet minőségi munkát végezni. A producer szerint nem jelenthet gondot a központosított zsűrizés sem, amennyiben a filmgyártás műfaji sokszínűsége megmaradhat; szociográfiára, játék-és dokumentumfilmre, közönségfilmekre egyaránt szükség van - és kellenek a csak szűk réteg számára befogadható "lila filmek" is, hiszen ez is a közmédia toleranciáját, kultúra-központúságát igazolja.

A producer azt viszont nem érti, a kurátorok mitől, honnan remélnek hirtelen új forgatókönyvírókat, rendezőket: a filmes szakma kicsi, ha egy ígéretes tehetség megjelenik, annak gyorsan hír megy - az utóbbi 2-3 évben erre viszont nem volt példa, ugyanaz a kör indult a tendereken. "Én örülnék a legjobban, ha lenne új filmes generáció, de ilyennek nyomát sem látom" - jegyezte meg keserűen Bodzsár. A producer abban is kételkedik, hogy bármelyik rendező jól tűrné, ha szponzorai vezetni próbálnák őt munka közben - másrészt, ezt feleslegnek tartja: ha valaki eddig is jó munkát végzett, akkor nincs szüksége tanácsokra - ha pedig korábban is rossz volt, akkor a ráhatás sem segíthet.

Javuló színvonal

A Médiatanács közlése nyomán a Duna Televízót is felkerestük: Ókovács Szilveszter vezérigazgató szerint legyen szó bármilyen összegszerű támogatásról, az a Vagyonkezelő Alapnál landol, így a csatorna külön nem kap pénzt. A televízió ugyanakkor befogadási nyilatkozatot adhat az egyes filmtervekre - ha pedig a Médiatanács is jóváhagyja, a produkciót az MTVA gyártja le majd. Bár a folyamat látszólag automatizált, a végső döntést nem az NMHH, hanem a csatorna hozza meg. "A Duna Televízió kezében tartja az alfát és az ómegát: az általa megrendelt szinopszis, treatment illetve forgatókönyv alapján elkészített művet a Zrt. fogadja el, és engedi adásba" - közölte Ókovács.

Forrás: [origo]

A Tűzvonalban még figyelt a látványra

Pörös Géza, a MTVA Divízió I. művészeti igazgatója a dokumentumfilmek finanszírozásáról mesélt. "Átlagban két-három millió forint jut egy produkció forgatására, ami nagyon kevés; jó lenne, ha egy-egy filmet nagyobb összeggel is tudnánk támogatni; az utóbbi években például Kocsis Tibor Eldorádó-sorozata kapott komolyabb finanszírozást, 20 millió forint körüli büdzsével - de ez kivételesnek számít" - jelezte. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a jelentkezők a csatorna befogadó nyilatkozatával, de előzetes szűrés nélkül indultak különféle tendereken - például az MMK, az ORTT vagy az NKA pályázatain. A rendezők így több lábon állhattak, a módszernek viszont megvolt az a hátránya, hogy a Duna TV később gyenge vagy közepes produkcióknak is képernyőt kellett biztosítson.

A központosított elbírálással Pörös szerint javulhat színvonal - és attól sem kell tartani, hogy a pályázók több helyről gyűjtenek be pénzt, visszaélve a sokszereplős támogatási rendszer lehetőségeivel. A csatorna ugyanakkor maga is több produkciót támogatott anyagilag vagy technikailag: 2007-ben az MMK-val együttműködve összesen 21 dokumentumfilm elkészítését finanszírozták, 50-50 millió forintos hozzájárulással - két évvel pedig később öt játékfilmet szponzoráltak, szintén a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal, 120-120 millió forint értékben.

Társas játék?

A bejelentések apropóján érdeklődtünk a magyar HBO-nál - hány produkció esetében, illetve milyen nagyságrendben működnének közre a központosított magyar filmgyártással: közlésük szerint az egyeztetések még annyira kezdeti stádiumban vannak, hogy arról korai lenne bármit is mondani.

A mozicsatorna annyit ugyanakkor elárult, hogy saját büdzséből idén hat-nyolc filmet forgatnának le - közöttük a Társas Játék folytatásos drámasorozat részeit, illetve az In Treatment magyar adaptációit is - a költségekről azonban nem szerettek volna nyilatkozni.

Koncz Tamás