Az év első felében a Tények volt a legvéresebb hírműsor

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elemzése szerint 2011 januárja és májusa közt a Tv2 Tények című műsora foglalkozott legtöbbet bűnügyi jellegű hírekkel: ezek hosszának aránya nem haladhatja meg éves szinten a 20 százalékot, de a Tények június elejére 24,8 százaléknál tartott.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság internetes adattára szerint 2011 januárja és májusa között a Tv2 Tények című műsora tartalmazta a legtöbb bűnügyi hírt, a műsoridő arányában 24,8 százalékot. Az RTL Klub híradója ugyanebben az időszakban 12,3, az MTV esti hírműsora 6,1, a Duna tévé híradója pedig 3,6 százalékban foglalkozott bűnügyi hírekkel.

A Tények januárban még majdnem tartotta a hússzázalékos limitet (ekkor 22,4 százalék volt a bűncselekményekről szóló tudósítások aránya), de februárra és márciusra 30 százalékra ugrott, azaz a műsoridő közel harmadát kékhírek adták. Az RTL Klub híradójánál - a vizsgált időszakban - a február volt a legvéresebb, de ekkor is csak 13,7 százalékot vittek el a rendőrségi hírek.

A hazai hírek mennyiségben is lényegesen hangsúlyosabbak voltak, mint a külföldiek. A Tények márciusban például 161 bűnügyi hírrel foglalkozott (ez a hónap volt esetszámban a rekord), az első öt hónapban összesen 675 ilyen jellegű tudósítás volt a műsorban. Az RTL Klub híradója ugyanezen idő alatt 318, az MTV 153 a Duna tévé esti híradója pedig 90 esetben számolt be bűncselekményről.

Szankció csak 2012 januárjától lesz

A médiatörvény a jelentős befolyásoló erővel rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltatókkal szemben a következő elvárást fogalmazza meg: "A más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának húsz százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű."

Az NMHH műsorelemzői többek között a büntető törvénykönyv szabályait is figyelembe vevő, összetett szempontrendszer alapján vizsgálják a hírműsorokat. E szerint a demokratikus közvélemény szempontjából jelentőséggel bírnak a hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy és a külföldi hivatalos személy által vagy ellen elkövetett bűntettek; a külföldi vagy hazai vonatkozású terrorcselekményekről, merényletekről, etnikai alapú bűncselekményekről szóló beszámolók, illetve a szociális indíttatású bűncselekmények egyes fajtái (uzsora, lakásmaffia).

Azokat a beszámolókat, melyek nem sorolhatók a fenti kategóriák valamelyikébe, az elemzők a 20 százalékos szabály alá tartozó bűnügyi híranyagnak veszik. A médiatörvény által meghatározott húszszázalékos arány túllépését a hatóság csak jövő januártól szankcionálhatja az után, hogy határozatban is sor került a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók beazonosítására.