Rákay Philip: Az MTV megszállásával nem lehet választást nyerni

2011.09.30. 15:25

Egyféle kulturális forradalommal ér fel az, hogy az Önök kérték nosztalgiaműsort leveszi a műsoráról a Magyar Televízió - mondta az [origo]-nak adott interjúban Rákay Kálmán, a Magyar Televízió Philip néven ismertté vált intendánsa. Nézettségi ígéretet nem tett, de azt mondta, erősen csalódna, ha maradna a teljes lakosságnál mért nyolc százalék. Rákay szerint a korábbi MTV-ben többen kerestek havi egymillió forintot, valódi munkavégzés nélkül.

- Miben más az intendáns, mint a programigazgató?
- Nem sokban, ezek csupán tévés műszavak, a névjegykártyámon például mindkettő szerepel. Azért felelek, hogy ami a Magyar Televízió képernyőjén megjelenik, az jó és minőségi legyen. Én tervezem meg, milyen legyen a műsorrács, melyik idősávban milyen műsorokat indítsunk vagy épp szüntessünk meg, melyik legyen - a világban máshol már bevált - licenc, és melyik saját fejlesztésű, és én döntök a képernyősökről is. Kilenc hónapja kezdtem ezt a kreatív munkát. Amikor megkaptam a kinevezést, arra bíztattak, felejtsem el a lehangoló előzményeket, és rakjak össze egy olyan közszolgálati csatornát, amely a 21. században megállja a helyét. Egy ilyen kivételes megbízatás esetén természetes, hogy az ember elkezd szárnyalni, és leír ezer ötletet.

- Mennyi valósult meg ezekből?
-
Idén ősszel a terveim hatvan-hatvanöt százaléka megvalósul, ami óriási dolog, főleg az után a szegényház után, amit itt találtam. Október elején több mint húsz új műsort indítunk, majd egy tucat pedig megújul, és ez egyedülálló. Kicsit olyan ez, mintha teljesen újraszületne az m1. Mi tagadás: jókora lemaradásunk van, lesz mit behozni. De nem csupán műsorok terén erősítünk. Ha az elmúlt időszakban egy nézhető, magyar tévéfilmet akartunk elővenni, még mindig a Fekete városhoz vagy az Abigélhez kellett nyúlnunk - bármennyire rajongok is mindkettőért -, azért ez elképesztő! Nem akarom elfogadni, hogy ma nincsenek tehetséges színészek, filmkészítők, mert tudom, hogy vannak. Szeretném is föltámasztani ezt a műfajt, ezért az őszi struktúrában két remek magyar filmsorozat is helyet kapott: a Hacktion és az Átok. És mindent el fogok követni annak érdekében, hogy jövőre meríthessünk a magyar irodalom és történelem eleddig feldolgozatlan remekeiből is egy-egy új kosztümös tévéfilm erejéig.

- Úgy tűnik, az MTV terveiből több valósult meg, mint a Duna tévé elképzeléseiből. Miért?
-
Szakmailag is indokolt, hogy így alakult, mert ha a nézettségre vetünk egy pillantást, láthatjuk, hogy nálunk még van egy szabad szemmel is látható nézői réteg, amit már nem volna szabad elveszíteni. Erre a bázisra építve lehetne komolyabb nézettségre szert tenni. A Duna kicsit nehezebb helyzetben van, de erről nekem nem tisztem beszélni. Ha pedig van egy egységnyi pénz, amiből egy egész közmédiarendszert kell megújítani, akkor az egyik opció, hogy elaprózzák az összeget, de abból csatornánként csak apró, észrevétlen változások érhetők el, és úgy is lehet, ahogy most történt: az m1-et kistafírozták, hogy látványos legyen a megújulás.

- Mennyit kapott új műsorra az MTV, a Duna, a Rádió?
-
Aki engem ismer, tudja, hogy nem szoktam kerülgetni a forró kását, de egyszerűen arról van szó, hogy szerencsére ilyen típusú döntésekben nem kell részt vennem. Így aztán fogalmam sincs, melyik műsor milyen költségvetésből készül. Nem azért, mert nem érdekel, hanem mert ez nem az én kompetenciám. A jelenlegi médiatörvény szerint vannak a zrt-k, és van a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, az MTVA, amely a Rádió, a Duna Televízió és az MTV megrendelésére készíti a műsorokat. A Magyar Televízió programigazgatójaként meghatározom a tartalmat, megrendelem annak legyártását az Alaptól, ők pedig eldöntik, belsős vagy külsős kapacitás bevonásával gyártják-e le az adott műsort vagy filmet. Gyakorlatilag ők ülnek a költségvetés felett, ők tudják, meddig ér a takaró. Nekem a megrendelésen túl az a dolgom, hogy - amennyiben elégedett vagyok a legyártott produkciókkal - átvegyem és műsorra tűzzem azokat.

- Sejtése csak van, hogy mennyibe kerül egy-egy műsor.
-
A sejtés jó szó. De se időm, se kedvem, se energiám ezzel foglalkozni. Fogalmam sincs, hogy a belső gyártásban készült műsorokat hogyan árazzák be, a külső beszállítókat pedig milyen szempontok alapján választják, vagy hogy melyik produkciónak mennyi a költségvetése. Egy kreatív ember számára ez az ideális állapot, mert nem köti gúzsba a gondolataimat a méricskélés. A múlt héten kinn jártam a Gundel Takács Gábor által vezetett Maradj talpon! című vetélkedőnk forgatási helyszínén. Elfogultság nélkül állíthatom, hogy hasonlóan szép, igényes, nagyszabású díszletet a magyar kereskedelmi televíziózás is ritkán lát. Amikor idén tavasszal, a cannes-i tévés vásáron megtaláltam ezt a formátumot, első látásra tudtam, hogy a megvalósítása nem két fillér lesz, de azt is éreztem, hogy igazi kuriózum lehet belőle, egy olyan - különleges, formabontó - műsor, amely újraéleszti a műveltségi vetélkedő műfaját, de más megközelítésben. Időközben az amerikai NBC is megvette, és pár hete elindult a spanyoloknál - óriási sikerrel. Hittem és hiszek ebben az új műsorban, és bevallom: csak az érdekel, hogy minőségi legyen, ami elkészül.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

- Cannes-ban kinézte a formátumot, majd az MTVA versenyeztetett cégeket a gyártásra? Vagy csak felkértek egy tévés gyártót?
-
Én leadtam az igényt, hogy minden hétköznap az esti sávban ezt szeretném látni a képernyőn. Az Alap megkereste a licenctulajdonost, megegyezett vele, utána dőlt el, melyik magyar cég gyártja. Húsz éve vagyok televíziós, pontosan látom, hogy ez egy rendkívül belterjes szakma. Például egy ilyen nagyszabású vetélkedő esetében egy kezemen meg tudom számolni, hány igazán profi cég jöhet szóba, amely az elvárt színvonalat hozni tudja.

- Ezt épp a Show and Game nevű cég készíti.
-
Így van. Ők valóban a legjobbak közül valók, és ez számomra komoly garancia a minőségre.

- Meglehetősen sok lesz a külső gyártásban készülő műsor. Ott a Hacktion, amelynek szerdán lesz a premierje: ezt eredetileg a Duna tévé rendelte meg. Ki döntött úgy, hogy ne ott, hanem az MTV-n induljon?
-
Közösen döntöttünk az MTVA-s kollegákkal. Amikor a DVD hozzám került, az volt a feladvány, hogy mit csináljuk egy olyan sorozattal, amelyben kiváló magyar színészek játszanak, ráadásul le is van forgatva belőle több epizód. Oroszlán Szonja, Szente Vajk, Hujber Ferenc, Dunai Tamás, Lukáts Andor játéka és a film története, képi világa egyaránt meggyőző volt, én pedig amúgy is olyan magyar sorozatot kerestem, amellyel meg tudjuk különböztetni magunkat a kereskedelmi tévéktől. Megtetszett a Hacktion, így tárgyalni kezdtem Kálomista Gáborral arról, hogyan lehetne folytatni a sorozatot.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

- Mennyi türelmi időt kapnak az új sorozatok?
-
Ha jól tudom, a gyártókkal a legtöbb szerződés az év végéig szól, úgy tizenkét-tizenhárom hétre. Picit csúsztunk a struktúrával, hiszen szeptemberben kellett volna indulnunk, így aztán lesznek olyanok, amelyek átlógnak a jövő év elejére is. Negyed év után valamiféle képünk lesz arról, mit szeretnek a nézők és mit nem, ugyanakkor több millió magyar ember tévézési szokásait nem lehet három hónap alatt megváltoztatni. Idő kell ahhoz, hogy a fiatalabb korosztály is visszataláljon az m1-re. Kijelöltem olyan műsorokat, amelyekben maximálisan hiszek: lecövekeljük ezeket, és bízunk bennük a következő hónapokban és jövőre is. Nem fogunk kapkodni! Ha valami nem hoz gyorsan növekvő nézettséget, de közben minőséget képvisel, biztosan nem fogom néhány adás után levenni. Ez egy lassú építkezés lesz, amit csak az alapoknál szabad elkezdeni. A környezetemben sok olyan ember van, aki egyáltalán nem néz tévét, mert nem kíváncsi a kereskedelmi televíziók valóságshow-s agyhalálára, az Önök kérték harmincéves kabarétréfája negyvenhetedszerre pedig picit unalmas nekik. Szeretném, ha egy-egy műsorsávval vissza lehetne csalogatni őket az MTV-re, hiszen nem volt azért annyira régen, amikor sokan egy-egy műsorhoz igazították a bioritmusokat, és másnap arról beszéltek. Az On the spot vagy D. Tóth Kriszta új talkshow-ja például ilyen lehet...

- Ki döntött arról, hogy ő szakítson a híradós imázzsal, és a szórakoztatás felé forduljon?
-
Néhány hónappal ezelőtt Kriszta bejelentette, hogy nem szeretne többé hírműsorban szerepelni. Még aznap beszéltem az MTV vezérigazgatójával, Medveczky Balázzsal, és úgy döntöttünk, megpróbáljuk őt itt tartani. Másnap Kriszta itt ült a szobámban, megkérdeztem tőle, szíve szerint milyen műsort szeretne. Elmesélte, hogy régi álma egy olyasmi talkshow, mint amit Ellen DeGeneres vezet Amerikában, és ha valami hasonlóan profit lehetne neki fejleszteni, akkor bizony elgondolkodna. Több ilyen beszélgetésünk is volt ezután,  amelyekben igyekeztem megnyugtatni Krisztát afelől: higgye el, magam sem vagyok a félmegoldások híve, ezért én sem azt szeretném, hogy használt kellékekből és díszletelemekből összetákoljunk valami gagyi szegényházat, amire aztán majd jól kiírjuk, hogy talkshow. Eleinte kicsit szkeptikus volt, mára övé az egyik legszebb díszlet és az egyik legütőképesebb szerkesztőcsapat, aminek nem csak ő, hanem mindannyian nagyon örülünk, hiszen végre újra televízióban érezhetjük magunkat. Egyébként elképesztő, hogy Kriszta mennyire sokoldalú és maximalista, ráadásul a talkshow-házigazda szerep is remekül áll neki. Az első két adás felvételén túl vagyunk, szerintem több mint biztató az eredmény.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

- Úgy hírlik, fel is mondott korábban.
-
Hogy beadta-e a felmondását, vagy az utolsó pillanatban visszavonta? Nem emlékszem, de a jelen állás szerint ennek már semmi jelenősége.

- Napi szappanopera is lesz az MTV-n, kétmilliárd forintos költségvetéssel. Szükség van erre, válság idején?
-
Hogy mennyibe kerül, arról én is csak a sajtóban olvastam. Fogalmam sincs a pontos összegről, de tudni kell, hogy a televíziózás igen drága műfaj, függetlenül attól, hogy az adásidőt vásárolt, amerikai filmmel, vetélkedővel vagy épp saját szappanoperával töltjük-e meg. Egy átlagos keresetű magyar ember nyilván megrémülne annak hallatán, hogy egy jobb kamera napi bérlete több tízezer forint is lehet, és bizonyára azt is furcsállná, miért kerül egy speciális kameramozgató rendszer egy napra százezer forintba - és ezektől a tételektől még nem lesz kész a műsor. Lehet tehát keseregni azon, hogy mindez drága, de amennyiben a Magyar Televíziónak az a feladata, hogy minél több emberhez eljusson és őket értékes, minőségi tartalmakkal informálja és szórakoztassa, akkor fanyaloghatunk az összeg láttán, csak épp nem érdemes. Nem olcsó a szappanopera sem, de ha ugyanezt a sávot filmekkel vagy más műsorokkal töltenénk meg, az sem lenne két forint. El kell dönteni, akarunk-e olyan közszolgálatot, amely valós és vállalható alternatíva lehet a kereskedelmi tévék nem túl szívderítő egyeduralmával szemben. Ha a válasz igen, akkor élni kell a legkorszerűbb eszközökkel.

- Ezzel fiatalítanák az MTV nézői bázisát? Mert teljes lakosságban a múlt héten nyolc százalékon volt, de a 18 és 49 évesek közt, a kereskedelmi célcsoportban négy százalék alatt, így verte a Viasat3, a Cool és a Film+ is.
-
Ez tragikus, de azért nyáron egy jó Lindával vagy Hofival ennél többet is hoztunk! (fanyar mosoly) Egyébként valóban, a fiatalabbak jó ideje nem találnak maguknak programot a köztévén, de ha úszó-vébét, focit vagy olimpiát adunk, akkor jönnek. Emlékképeikben még ott dereng az MTV. Rendkívül fontos, hogy a teljes lakosságot megszólítsuk, de mindez csak gyökeres változtatásokkal érhető el. Az én felfogásomban az m1 lesz a legkereskedelmibb közszolgálati csatorna, amibe van, ami belefér a régi repertoárból, és olyan is, ami nem. Lehet, hogy viccesen hangzik, de egyfajta kulturális forradalommal ér fel az, hogy évtizedek után az Önök kérték-et le merem venni a képernyőről - októbertől a Duna tévé adja majd. Mindennek természetesen célja van: át szeretném pozicionálni a csatornát. Az m1 vizuális megjelenésben, díszletben, formátumokban, szerkesztési szemléletben nem maradhat le a kereskedelmi tévék látványpékségétől, azzal a különbséggel, hogy a tartalom nálunk közszolgálati lesz. Nyilvánvalóan nem eshetünk át a ló túloldalára sem, így nálunk nem celebek lesznek a képernyőn, hanem olyan ismert emberek, akik mögött van valós teljesítmény. Az én fejemben a közszolgálatiság nem az, amit ma tízből kilenc ember gondol róla; számomra nem a kínos, a ciki és az idejétmúlt szinonimája. Nekem a közszolgálatot a BBC jelenti, a maga újításaival, modernségével és minőségével.

- Ők milyen nézettséget hoznak majd?
-
Nem tudok és nem is szeretnék pontos nézettségi elvárásokat mondani, de azzal elégedett lennék, ha nem negyven százalék nézné a valóságshow-kat a kereskedelmi tévéken, a mi közönségarányunk pedig nőne. Divat szidni a realityt mint műfajt - én is gyakorlom ezt rendszeresen -, de magunkat is ostorozhatjuk, hiszen az MTV az elmúlt években az ilyen műsorokkal szemben nem tudott valós, nézhető alternatívát felmutatni. Azzal lennék elégedett, ha mindenki minőségi médiumként gondolna az MTV-re. Ha pedig a "minőség" szó eszükbe jut, akkor majd megjön a nézettség is lassan.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

- Fél éven belül elképzelhető a mostani nyolc százalék megduplázása?
-
Ha alálövök, az sem jó, ha fölé, akkor azzal szembesítenek majd fél év múlva. Értelmetlen a számháború, mert nekünk - ellentétben a kereskedelmiekkel - nem elsődleges és kizárólagos célunk a nézettség hajhászása, pláne nem gatyaletologatással. Abban bízom, hogy a nézők is felfedezik és értékelik majd a változást. Amúgy a kötelező vallási, kisebbségi, határontúli-műsorokkal, amelyeket nekünk le kell adnunk, nyilván soha nem leszünk versenyképesek.

- A reklámpiacon aktívabb lesz az MTV?
-
Ez együtt jár a nézettség emelkedésével. Az elmúlt két hónapban az Alap kereskedelmi igazgatójával többször is elmentem olyan tárgyalásokra, ahol kőkemény üzletemberekkel ültünk szemben. Az öltönyös urak eleinte elég szkeptikusan hallgatták a műsorszponzorációs terveinket, majd a prezentációm végén csodálkozva néztek. Azt mondták, ha ez így megvalósul, akkor kérni fogják a médiafoglaló ügynökségeiket, hogy ne hagyják ki az MTV-t, amikor reklámidőt vásárolnak.

- Már Rudi Zoltán idején is elhangzott, hogy az MTV sokkal tartozik a gyerekeknek. Egy éve lehet tudni, hogy az M2 gyerek- és ifjúsági csatorna lesz, de mégsem indult el szeptemberben. Ennek mi az oka?
-
Csakis a pénz. Egyébként két lehetőségünk van: elmehetünk a külföldi tévés vásárokra, és megvehetjük halomban ugyanazt a szemetet, amit a legtöbb gyerekcsatorna ad, ezek viszonylag olcsón beszerezhetők, mivel a világpiacra készülnek. Ez esetben azonban miben különböznénk a többiektől? A másik út, hogy animációs filmeket, új ifjúsági sorozatokat, gyerekszínházat, szitkomokat készíttetünk, ez viszont nagyon drága műfaj. Rengeteg újdonságot kellene adnunk, hogy századszorra ne csak az archívumban kotorásszunk. Én augusztus végén leadtam a 2012-es gyerekcsatornáról szóló terveinket, mostanában zajlik ezek beárazása, én is kíváncsian várom, mi lesz belőle.

- Süveges Gergő - egykori m2-intendánsként - is kíváncsian várta, mi lesz a terveiből. Ő abba bukott bele, hogy blogot vezetett a terveiről?
-
Szerintem Gergő elkövetett pár hibát. Én például még sohasem tettem ki idő előtt egy blogra a tervezett műsorrácsot, és nem is tervezem. Ennek nem az interneten lett volna helye, ahogy üzleti titoknak minősülő más céges ügyeknek sem. Régen volt, borítsunk erre fátylat.

- Ami rokonszenves volt, hogy üvegzseb-politikát hirdetett, hogy mindenki tudja, mi mennyibe kerül. Erre az MTV-nek szüksége is lenne, hiszen sok éven át olyan kép volt róla, hogy egy hatalmas közintézmény, amely elherdálja a pénzt.
-
A pazarló gazdálkodásról szólva érdemes megjegyezni, hogy nem a külső gyártásra ment el sok pénz, hanem a mesterségesen felduzzasztott, szocialista típusú nagyvállalati működésre, ahol helyenként fél emeletek működtek melegedőként és szociális kifizetőhelyként. Amikor a sajtóban arról írnak, hogy mennyi embert rúgnak ki a közmédiából, akkor a könnycseppek elmorzsolása előtt nem árt tájékozódni. Volt itt olyan kolléga - még néhány hónappal ezelőtt is -, aki a havi 800 ezer forintos fizetéséért akár havi két órát is bírt dolgozni. És olyan is akadt, aki milliós fizetésért még a kerületben sem járt hónapokig. Ha valami, ez aztán viszi a pénzt. Háromezer-négyszáz ember dolgozott a teljes közmédiarendszerben, évi húszmilliárdos bértömeggel. Ez elképesztő összeg! És mire a képernyőhöz értünk, sokszor nem jutott tízezer forint sem arra, hogy a kulturális műsorunk stábja eljusson vidékre - mondjuk - egy festőművészhez forgatni. Ezek az igazi aránytalanságok. Politikai tisztogatásról írtak akkor, amikor pusztán racionalizálás zajlott olyan cégeknél, ahol sokáig semmi nem számított. Leginkább a képernyő nem.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

- Lesz újabb leépítés?
-
Igen, de az MTVA a kompetens ebben a kérdésben.

- Volt olyan kolléga, akit sajnál, hogy már nincs a cégnél?
-
Kizárólag magánvéleményt fogalmazok meg, amikor azt mondom: akadtak, akik helyett talán mást is ki lehetett volna tenni - persze egy ennyire bonyolult átalakításnál szinte természetes, hogy akadnak hibák. De azt nonszensznek találom, hogy tizenhárom vagy tizenöt szakszervezet működik a rendszerben százhúsz-százötven fős vezetői garnitúrával, akik persze érinthetetlenek, függetlenül attól, jól dolgoznak-e vagy sem. Egyébként ők sem a mi munkavállalóink, hanem az Alapéi - itt az MTV-nél mindössze ötvenen vagyunk.

- Mennyi beleszólása volt abba, kit rúgjanak ki?
-
Nem volt beleszólásom. Az MTVA dönti el, milyen szakemberekkel kíván dolgozni, és azt is, hogy a megrendelt műsorok legyártásához mennyi és milyen kvalitású ember kell.

- Vannak tanácsadói?
-
Igen, köztük tapasztalt MTV-sek és fiatalok is vannak, olyanok, akikkel az elmúlt húsz évben dolgoztam együtt. Előfordult, hogy a műsorrácsot tervezgettem, de elakadtam valahol, leültem egy régi operatőr kollégával, és választ kaptam a bennem lévő kérdésre. A pozícióm kicsit olyan, mint a színházi direktoré, aki kitalálja az évadot és azt is, mely előadást kikkel lehet sikerre vinni.

- Kiemelt fontosságú sportesemények kerülnek az MTV-re. Futball-BL lesz?
-
Csakis prémium események jöhetnek számításba. A 2012-es olimpiát és a foci Eb-t is mi adjuk, és ha ezek mellé a jövőben tudunk még találni komoly nézői érdeklődést kiváltó sporteseményeket és az ezek megvásárlásához megfelelő forrást, akkor nem is lehet kérdés. A Bajnokok Ligája nem olcsó, ugyanakkor a világ egyik legnépszerűbb sporteseménye. Meglátjuk... Az NB I-gyel egyébként jó döntést hoztunk, a 18-49-es korcsoportban, abban a sávban meg is ugrik a nézettségünk. Az MTVA és az MTV sportfőszerkesztője folyton ostromol ötletekkel, persze belátva, hogy nem férhet el minden az m1-en.

- A magyar válogatott futballmeccsek közvetítési joga a Chello Central Europe-nál, a Sport TV-nél volt, de a médiatörvény értelmében - mint kiemelt fontosságú sporteseményt - ezeket a találkozókat átvette az MTV. Mennyiért?
-
Már megint azok a számok... Ezekben a kérdésekben tényleg az Alap a kompetens. A Chello és az MTVA között gyümölcsöző kapcsolat jött létre, ahogy hallom, mindkét félnek kifizetődő. A magyar bajnoki meccsekkel kapcsolatban is van megállapodás - ha jól tudom, talán költségmegosztás is van. Két cég között akkor jön létre ilyen megállapodás, ha mindkettő akarja.

- Említette korában, hogy sok száz műsorötletet kapott. Milyen furcsaságokat küldenek be?
-
Vannak elszabadult ötletek, én pedig mindent végigolvasok. Akadt, aki ragyogó ötletnek tartotta, hogy egy tévés vetélkedő nyertesét űrutazásra fizessük be. Hülyeségből sajnos túlkínálat van, de furcsa módon így is az ötletek hetven százaléka jó. Filmforgatókönyvek és kulturális műsortervek is szép számmal érkeznek. Ismeretlen emberek is küldtek be ötleteket, lesz, ami meg is valósul.

- Ha nekem van egy jó ötletem, egy kis cégem is mellé, gyárthatok műsort az MTV-nek?
-
Ha én ragaszkodom a műsorötlethez, és az MTVA-n is átmegy, és ebben a kategóriában az találtatik a legjobbnak, akkor igen.

- Említette, hogy átalakul pár korábbi műsor. Melyek és miképp?
-
A Ma Reggelt például csak nők fogják vezetni. Jóval több kultúra, közélet, több interaktivitás és kevesebb politika lesz benne. Hétvégén pedig kimondottan kulturális adás lesz - Opera Café címen, amelyben Ókovács Szilveszter is közreműködik majd. A Magyarország, szeretlek! egy vidám vetélkedő,  az On The Spot pedig előbb ismétlésekkel lesz képernyőn, de Cseke Eszter és S. Takács András a mi megrendelésünkre is gyárt egy sorozatot, a világ izgalmas törzseiről. A Múlt-kor című műsorunk is minőséginek ígérkezik: ez egy különleges történelmi magazin, Cserhalmi György közreműködésével. A HungarIQ magyar találmányokkal és leleménnyel foglalkozik majd, a Gasztroangyal Borbás Marcsival pedig azt mutatja be, milyen volt régen és hová fejlődhet a magyar gasztrokultúra.  De lesz színházi műsorsáv, péntek esti humorsáv Bagi-Nacsával és a L'art Pour L'art társulattal, indul egy szituációs komédia Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter főszereplésével, folytatjuk az Átok című sorozatot, Bánsági Ildikóval a főszerepben, lesz zöld magazin, és ezt még hosszan sorolhatnám.

- Egy kimutatás szerint az RTL Klubnak volt politikailag legkiegyensúlyozottabb a híradója, elmaradt ettől az MTV és a Tv2. Nem kellemetlen ez a köztévének?
-
Amikor először értesültem erről a kutatásról, rögtön az jutott eszembe: hogyan lehet összemérni a bulváros, véres hírekkel hasító kereskedelmi tévék híradóit a miénkkel. Ha pedig hozzáveszem a hírháttér-műsorainkat, akkor azt látom, hogy tökéletesen működik az úgynevezett francia modell, amit a kollégák dekára betartanak: egyharmad kormány, egyharmad ellenzék, egyharmad kormánypárt. Ha nem tartanánk be, a pártok minden áldott nap feljelentgetnének bennünket, de nem ez történik. A kiegyensúlyozottság elsődleges szempontunk. Amikor engem kineveztek, mindenki azt gondolta, hogy az MTV-n minden a politikáról fog szólni, de hamarosan az új struktúrából is kitűnik a véleményem: annyi szép dolog van a világon a politikán túl, amit érdemes megmutatni. Ráadásul nemegyszer bebizonyosodott, hogy a Magyar Televízió megszállásával sem nézőket, sem választást nem lehet nyerni.

- Majdnem 20 éve a Magyar Televízióban kezdte, majd a Z+ tévénél vált igazán ismertté. Sokan csináltak médiakarriert onnan indulva. Kivel tartja a kapcsolatot?
-
Van, ami változik, de sok minden változatlan: Sebestyén Balázzsal a zenetévé óta máig jóban vagyunk. Mindkettőnknek sok a dolga, így viszonylag ritkán beszélünk, de bármikor ott folytatjuk, ahol korábban abbahagytuk... És rendszeresen hallgatom a rádióban is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK