Nem buktatja le a bűvészeket a Trükkös tudomány

Vágólapra másolva!
Ben Hanlin tizenegy éve foglalkozik a bűvészettel, és ritka, hogy nem tudja megmondani, hogyan működik egy trükk, de ha találkozik ilyennel, annak nagyon örül, mert imádja a rejtélyeket. A Trükkös tudomány című műsorban nem akarták elrontani egy illuzionista, egy bűvész munkáját sem, ezért vadonatúj trükköket mutatnak be, olyanokat, amiket még soha senki azelőtt. Lesz a Discovery Channel műsorában egy nagyon hatásos jelenet, ahol James Galea, az egyik bűvésztársa egy óriási tartályhajót roppant össze az elméje erejével - ezen trükk magyarázatára is sor kerül.
Vágólapra másolva!

Mióta fejleszted a képességeidet, mikor kezdtél el a bűvészettel foglalkozni?

Most 26 éves vagyok, 15 évesen kezdtem el érdeklődni a bűvészet iránt, még a suliban, kezdetben csak azért, hogy csajozzak vele. Igazából vicces, hogy direkt a hátsó sorban ültem minden tudományos órán, hogy a bűvész trükköket gyakoroljam, miközben lehet érdemes lett volna figyelni. Aztán egyetemre mentem, és volt rendes állásom is, de négy évvel ezelőtt felálltam és otthagytam, mert az nem én voltam. Azóta foglalkozom professzionális szinten a bűvészettel.

Számodra kik a bűvészet kultikus alakjai?

Akkor kedveltem meg a bűvészetet, amikor először láttam David Blaine-t a tévében. Farmerben volt és pólóban, és bűvész trükköket mutatott be egy pakli kártyával. Sosem láttam még ilyen formában a bűvészetet és nagyon menőnek tartottam, meg akartam tanulni mindent, amit csinált, azt akartam csinálni, amit ő csinált, szóval miatta vagyok, aki vagyok. Bírom még a Penn & Teller típusú embereket. Korábban említettem, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki jó bűvész legyen: szakértelem és előadásmód; ők óriási szakértelemmel bírnak, és az előadásuk... ha van lehetőséged megnézni őket Las Vegasban, ki ne hagyd! Zsenik. Aztán David Copperfield, ő már egy másik szint. Itthon, Angliában, Derren Brown fantasztikus a pszichológiai jellegű trükkökben, olyan mintha olvasni tudna az emberek gondolataiban, valójában egy modernkori Sherlock Holmes, aki az alap érzékszerveit használja felsőfokon. Nagyon szórakoztató.

Forrás: discovery channel

Van hivatalos oktatási intézmény, ahol a bűvészetet tanítják?

A legfontosabb dolog a bűvészet világában, hogy a trükköknek titokban kell maradnia, épp ezért nagyon nehéz megtanulni őket. Én úgy kezdtem, hogy kezdő bűvészkönyvek után kutattam a könyvtárban, amikor azokat kiolvastam, jöttek a haladó könyvek, és így tovább. Angliában van egy csoport, a Magic Circle, ez a bűvészet londoni otthona. Meg kell felelned a meghallgatáson, a vizsgán és az interjún is, hogy bejuthass, de ha bent vagy sokat tanulhatsz. Itt a bűvészek megosztják egymással ötleteiket, trükkjeiket, segíthetsz másoknak és viszont. Szóval vannak helyek, bűvészklubok és társaságok, ahol ezt meg lehet tanulni, akár a ti országotokban is.

Minden csak gyakorlás és kemény munka kérdése?

Ahhoz, hogy jó bűvész lehess, két dolog szükséges. Az első a szakértelem, de ez szerintem csak a befektetett munkán, a gyakorláson, ismétlésen múlik. Ugyanolyan mintha mondjuk gitározni tanulnál. A másik, ami nekem például nehezebb, az előadásmód. Ki kell állni egy közönség elé, legyen az a tévében, a színpadon, vagy az utcán, és el kell érned, hogy higgyenek neked, és hogy élvezzék, amit csinálsz. Előadni és kitalálni a saját stílusod, szerintem ez a legnehezebb. Legyél akár komoly, akár vicces, akár kissé furcsa, el kell érned, hogy a közönség azt gondolja, hogy "igen, ez csodálatos volt, zseniálisan csinálta".

Forrás: discovery channel

Mi várható a Trükkös tudomány című sorozattól?

Négy bűvész lenyűgöző varázslatokat fog bemutatni, amik valójában nem is varázslatok. Ezek olyan trükkök, amelyeknek tudományos alapja van és miután a néző végignézi, elcsodálkozik és remélhetőleg elhiszi, hogy varázslatot látott, eláruljuk, hogy mi a trükk tudományos háttere. Tulajdonképpen a tudományt helyezzük új megközelítésbe, ami által sokak számára élvezhetővé válik. Így a végére nemcsak jól szórakozik a néző, sok hasznos tudást is szerez. Olyan fizikai vagy kémiai dolgokat tanulhatnak meg, amikről nem is tudtak, vagy már régen elfelejtették.

Kik lesznek a műsor házigazdái, és miért pont ők?

Négyen vagyunk: a kanadai Billy Kidd, az ausztrál James Galea, az amerikai Wayne Houchin és jómagam, Angliából. A Discovery Channel célja az volt, hogy négy olyan embert találjanak, akik képesek együtt egy érdekes, vicces, nagyszabású, új és az eddigiektől eltérő műsort készíteni. Ebből adódóan nyilván nem a klasszikus, cilinderes, szmokingos, szürke szakállú bűvészeket keresték.

Melyek a legnagyobb felfedezések, amelyeket a műsor tett?

A legnagyobb felfedezés számomra az volt, hogy miközben azt hittem sokat tudok a bűvészet világáról, és arról, hogyan kell ámulatba ejteni az embereket, igazából én magam csodálkoztam el, hogy mennyi új dolgot lehet még tanulni. A kémia, a különböző kütyük és technológiák tanulmányozása közben arra gondoltam, hogy milyen nagyszerű, hogy mindezt bűvész trükké lehet alakítani.

Láttál valaha olyan trükköt, amit nem tudtál megérteni vagy megmagyarázni tudományos szempontból?

A műsorban a tudományt tüntetjük fel olyan színben, mintha varázslatról lenne szó. Fiatal koromban imádtam, ha ámulatba ejtett egy trükk és nem tudtam hogyan működik. Például amikor láttam David Copperfieldet "repülni" a színpadon, drótkötelek nélkül. Már 11 éve foglalkozom a bűvészettel, és ritka, hogy nem tudom megmondani, hogyan működik egy trükk, de ha találkozok ilyennel, annak nagyon örülök, mert imádom a rejtélyeket. Egyszóval igen, a mai napig megesik, hogy átvernek.

A bemutatott trükköket ki találja ki? Egy tudós, vagy ti magatok?

Amikor felmerül egy új trükk, először a tudományt vizsgáljuk, régi tudományos bizonyításokat, vagy órai kísérleteket, hogy mi lehet az alapja. De előfordul az is, hogy maga a kísérlet fog meg, ilyenkor azon gondolkozunk hogyan lehetne ebből egy jó trükköt kihozni. Aztán körbeüljük az asztalt a csapattagokkal, producerekkel, rendezőkkel, tanácsadókkal és ötletelünk, hogy mit érdemes megtartani és mit nem. Az arra méltó trükköket a gyakorlatban is teszteljük, általában rejtett kamerás megoldással. Bűvészként általában visszafelé gondolkodsz. Mondjuk, arra gondolsz, milyen király lenne eltüntetni ezt az autót. Ez ugye a trükk vége. De hogyan jussunk el idáig? Ezután kipróbálsz egy csomó ötletet, ami ezt az eredményt hozhatja, és vagy sikerül, vagy nem. A trükköknek csak a képzelet szab határt, és az hogy kitaláld, hogyan tudod megvalósítani.

A Trükkös tudomány sorozatban melyik volt az a trükk, ami nagyon látványosnak és bonyolultnak tűnik, miközben nagyon egyszerű tudományos magyarázata van?

Nem árulom el mi az alapja, de van egy nagyon hatásos jelenet, ahol James Galea, az egyik bűvésztársam egy óriási tartályhajót roppant össze az elméje erejével. Ez igencsak látványos, én még sosem láttam, hogy ilyesmi történt volna egy tartályhajóval, de a tudomány, ami mögötte áll, roppant egyszerű. Csodálatosnak tartom, hogy egy ennyire általános tudományos tényt ilyen nagyszabású módon tudunk szemléltetni. A másik kollégám, Wayne Houchin gyakorlatilag az életét kockáztatta az egyik trükk során. Tudományos alapja volt, hogy a bungee jumping trükk működik, de ott volt az a kicsi kockázat, hogy mi van, ha mégsem. Szóval ez eléggé izgalmas volt.

Melyik trükkre volt a legnehezebb felkészülni a sorozatban?

Néha úgy kellett megcsinálni egy-egy trükköt a nagyközönség előtt, hogy nem is tudtuk, vajon tényleg működni fog-e. Amikor működött, az nagyon izgalmas volt, mert mi is akkor láttuk először. Voltak olyanok is, amiket a hitelesség végett nem lehetett előre kipróbálni. Ilyen volt amikor Wayne bungee jumpingolt, azt nem próbálta el, életében nem csinált még ilyet, és akkor először egyből 100 ember előtt, egy közel 50 méter magas daruról ugrott le.

Az egyik epizódban kimutatod a hazugságot egy speciális folyadékkal. Mi volt a közönség reakciója?

A trükk, amiről beszélsz a legelső részben van, két folyadékról van szó, ami színt vált. Itt is a tudományt vizsgáltuk előbb, hogy mit lehet kezdeni két olyan folyadékkal, aminek az a tulajdonsága, hogy megváltoztatja a színét. Úgyhogy kitaláltuk, hogy vicces lenne, ha hazugságvizsgálóként használnánk. Szerencsére mindenki nagyon pozitívan állt hozzá, örültek, hogy a részesei lehetnek a trükknek, izgalmasnak találták. Szóval fogták az üveget, én feltettem pár kérdést, és mivel tudtam mennyi idő múlva vált színt a folyadék, ezért úgy tudtam alakítani a dolgokat, mintha hazudnának. Kérdeztem valami vicceset, például, hogy előfordult-e, hogy egy hétig nem fürödtek, persze jött a válasz, hogy nem, de a folyadék színt váltott, ami azt a hatást keltette, hogy az illető füllentett. Ezt persze mindenki viccesnek találta. Aztán persze elmondtuk nekik, hogy hogyan működik a trükk, és nagyon sokan valóban meglepődtek, mert nem gondolták volna, hogy ennek ez az oka. Elhitték, hogy ez egy hazugságvizsgáló, és hogy tényleg lebuktak a válaszaikkal.

Forrás: discovery channel

Mesélnél még egy olyan trükkről, amit kifejezetten hatásosnak tartasz?

Az első epizódban James a saját kezét teszi kockára. Az alapötlet, hogy James keze egy asztalhoz van bilincselve, a keze fölött egy 15 méter magas cső, a tetején egy ágyúgolyó. Amint lejár az időzítő, a golyó elszabadul, leesik a csőben és összezúzza a kezét. A rendelkezésére álló idő alatt kell megtalálnia azt a kulcsot, ami a zárat nyitja, csakhogy az egy üvegben van, 400 másik kulcs között. Közönség előtt filmeztünk, Londonban, és nagyon izgalmas volt, de mégis valós veszély áll fent, hogy lejár az idő, leesik a golyó, és összezúzza a kezét. Mindenkinek szörnyű, ha szétroncsolódik a keze, de mi, bűvészek, a kezünkből élünk. Ha összetörne a keze, lehet, hogy nem tudna többé dolgozni. Nem árulom el mi történik pontosan, de egy tudományos törvényszerűség lehetővé teszi számára, hogy kiszabadítsa magát és megállítsa az ágyúgolyót. Számomra ez azért olyan izgalmas, mert oké, hogy ez tudomány, és minden rendben lesz, de te például odatennéd a kezed? Mert mi van, ha valami rosszul sül el? Szóval érdemes megnézni.

Nem féltek attól, hogy ha felfeditek a nagy trükkök mikéntjét, sok bűvész elveszti az állását?

Ez valóban nagy aggodalommal töltött el mind a négyünket a kezdetekkor, mert azt semmiképpen sem akartuk, hogy ez egy olyan műsor legyen, ami lerántja a leplet létező trükkökről. Azokat a trükköket többé nem lehetne sehol sem bemutatni, és ez tönkretenné a varázslás művészetét. Pontosan ezért mi vadonatúj trükköket mutatunk be, amit még soha senki azelőtt, sőt ez valójában tudomány, tehát nem teszi tönkre egyik bűvész munkáját sem.

Vizsgáltátok esetleg Houdini bármelyik híres mutatványát tudományos szempontból?

Nem, és azért is vagyunk ezzel nagyon óvatosak, mert valószínűleg Houdini a legnagyobb valaha élt bűvész. Nem akarjuk az ő, vagy bármelyik másik bűvész trükkjeit leleplezni, mert azzal tönkretennénk a munkásságukat. Sokszor még új trükköket is elvetünk, mert úgy érezzük túl közel áll egy-egy létező mutatványhoz, szóval tényleg tudatosan törekszünk arra, hogy minden általunk bemutatott trükk vadonatúj legyen. Ez igen nagy kihívás, mert a bűvészet már nagyon régóta része az emberiség történetének, csakúgy, mint a tudomány. A bűvészek korábban is használták a tudományt a trükkjeikhez, éppen ezért szerencsés, hogy mégis ennyi tudományos alapú trükk van, amit nem mutattak még be, és amivel tudunk dolgozni. Az volt igazán izgalmas, hogy olyan dolgokat vehettünk filmre, amit még soha senki nem csinált meg azelőtt.

Mi a legnagyobb álmod, mi a célod a karrieredben? Különleges tervek a jövőre nézve?

Az a vágyam, hogy legyen egy saját önálló tv-műsorom, és van is pár különleges ötletem. A Trükkös Tudomány-ban azt szeretem a legjobban, hogy tökéletesen különbözik minden eddigi bűvész műsortól, ami a tévében ment. A saját műsorral is ugyanez a célom, hogy majd az is teljes mértékben egyedi legyen. Aztán talán egy napon lehet egy vegasi showműsorom is. Tudjátok, akkor vagy igazán nagy bűvész, ha már felléptél az MGM Grand-ben. Szóval valami ilyesmi.

A műsor november 22-én indult, a Discovery Channel műsorán látható. Az interjút a Discovery bocsátotta rendelkezésünkre, magyarul csak az [origo]-n olvasható.