Nem Amerikából jöttem - színesebbek lettek a tévésorozatok

2012.12.01. 21:52

Támad az Észak, bekeményít a Dél: évről évre, sőt hónapról hónapra mérséklődni látszik az amerikai tévésorozatok túlsúlya a magyar csatornákon. A világtrendeknek megfelelően itthon is kezdik felfedezni az Amerikán kívüli sorozatokat, a török újhullám után Dániából, Spanyolországból, Angliából, Ausztráliából és Kanadából érkeznek újdonságok.

Magyarországon ugyan amerikai sorozatok adják a tévés műsoridő jelentős részét, ha nem számoljuk a latin-amerikai telenovellákat, amelyek napi produkció lévén, nem is vethetőek össze a heti vetítésű, sokkal nagyobb költségvetéssel készülő szériákkal. A dél-amerikai telenovellák délutáni egyeduralmát már megtörték a több hullámban érkező török sorozatok, mint az Ezel, a Bosszú mindhalálig, A szív útjai vagy a Seherezádé, majd egyre több külföldi, de nem amerikai szériára figyelhetett fel a tévéző.

A skandináv filmek már régóta különleges csemegét jelentenek a moziba járóknak, a Millennium-trilógia (A tetovált lány és folytatásai) óta pedig a könyvmolyok is rákattantak az északi irodalomra, főként a krimikre. Nincs ez másként a televízióban sem, ahol szintén a krimi műfajában hódítanak a skandinávok, elsősorban a dánok - annak ellenére, hogy a nemzetközi érdeklődés talán a svéd Wallander-rel nőtt meg ezen produkciók iránt.

Kurt Wallander nyomozó tipikus skandináv főhős, akiből csak úgy árad a düh és a szomorúság, és persze a magánélete sincs rendben: elvált, és túl sokat iszik, meg amúgy is egészségtelen életet él. Rendesen szét van tehát esve, de a szíve a helyén, az áldozatokkal és azok családjával is mélyen együtt érez. A figurát a kilencvenes években teremtette meg Henning Mankell - regényeinek egy része magyarul is megjelent -, és Svédországban már akkor készült egy filmsorozat, melyet egy tévés széria is követett.

BBC
Kenneth Branagh mint Kurt Wallander

Ez utóbbiból 2005-ben és 2009-ben indult egy-egy évad, az utolsó, harmadik szezont jövőre tervezik bemutatni. A nemzetközi érdeklődés azonban csak 2008-ban ugrott meg a produkció iránt, amikor elkészült annak brit remake-je is, Kenneth Branagh főszereplésével. A sorozat érdekessége, hogy a londoni casting után kiválasztott angol színészek együttesen átköltöztek a svédországi Ystadba, és az ottani próbák után helyben vették fel a szériát - megmaradt tehát a jellegzetes skandináv hangulat, érezhető hideggel és sok sötétséggel.

A történeteknek eredetileg is helyet adó Ystad ezután kedvelt célponttá vált a brit turisták körében, a Wallander-t pedig világszerte több helyen vetítették, így Magyarországon is lehetett már látni az AXN-en és az M1-en is. Az már más kérdés, hogy ez a produkció az eredeti svéd sorozatra mennyire hívta fel a figyelmet, az mindenesetre tény, hogy a megvalósítást - és Branagh alakítását - a svéd újságok is inkább csak dicsérték, és a skandináv hangulat a világ más részein tévézőket is elkapta.

Egy gyilkos ügy, egy norvég mintás szvetter

A Forbrydelsen (The Killing, magyarul Egy gyilkos ügy) már saját jogán vált ismertté és kedveltté: Nagy-Britanniában például eredeti nyelven, felirattal mutatták be, de így is többen voltak rá kíváncsiak, mint a Mad Men - Reklámőrültek éppen akkor futó részére. A helyi újságok ráadásul nemcsak magával a produkcióval, de más skandináv sajátosságokkal is elkezdtek foglalkozni: több cikk jelent meg például a norvég mintás pulóverekről is, amelyeket a főhősnő előszeretettel hord.

DR1
Az Egy gyilkos ügy hősnője

Az Egy gyilkos ügy középpontjában ugyanis egy női nyomozó, Sarah Lund áll, aki eléggé elszigetelt személyiség, nehezen képes bármiféle kommunikációra. Alakítója, Sofie Grabol a sorozat indulásakor elmondta, csak férfiakat ismer, akik így viselkednek, ezért megpróbált úgy játszani, mint egy férfi. Ehhez a későbbiekben is tartotta magát: amikor az írók azon tanakodtak, hogy be kellene vonni egy szerelmi szálat, a színésznő állítólag tajtékozva rontott be az irodájukba, és azt kiabálta: "Nem csinálhatjátok ezt, ez árulás. Én Clint Eastwood vagyok! Neki nincs barátnője!"

A keménység és a melankólia ilyen keveréke mellett a sorozatot tempója is megkülönbözteti az amerikai produkcióktól, az Egy gyilkos ügy ugyanis nem "egy rész-egy áldozat" típusú krimisorozat: minden évad egy-egy esetet dolgoz fel, húsz epizódon keresztül vizsgálva egy-egy ügyet. Így a nézők nemcsak a rendőri munkáról kaphatnak képet, hanem többek között arról is, hogy az áldozatok családtagjai min mehetnek keresztül. Emiatt a sztori sokkal emberibbé válik, amit a kifejezetten krimikkel foglalkozó Crime Time Preview is kiemelt, amikor arra kereste a választ, hogy miért is a Forbrydelsen a jelenlegi legjobb drámai sorozat.

A szériából már amerikai remake is készült, mint ahogy egy másik, dán-svéd koprodukcióban készült sorozatra, a Broen-re is fenik a fogukat a tengerentúlon - legalábbis a pilotot már megrendelte a Fox. Itthon A híd címmel a Viasat Playen látható a széria, amelynek története a Koppenhágát és Malmőt összekötő Öresund-hídon indul - a remake természetesen az amerikai-mexikói határra helyezné az eseményeket.

DR1
A híd rendőrpárosa

Az alapsztori szerint a címbeli hídon találnak egy hullát, melynek egyik fele Dániában, másik fele Svédországban van, így mindkét ország elkezd nyomozni az ügyben. A dánokat egy idősödő családapa, a svédeket pedig egy érdes modorú, egyedülálló nő képviseli - akik először persze ki nem állhatják egymást, de aztán kénytelenek egymáshoz csiszolódni. A történet, a gyilkosság megfejtése itt is az egész évadon keresztül bonyolódik, érvényesül a skandináv tempó.

A skandináv komikusok nem örülnek

Az északi sorozatok közül említhetnénk még a sorozatgyilkosok utáni nyomozásokat bemutató Den Som Draeber-t - amely a magyar fordításban a Kard által vész címet kapta -, valamint a Borgen című politikai drámát is, amelyeket szintén jó eséllyel karolhat fel a nemzetközi tévéipar. Bár a skandináv sorozatok az utóbbi években kezdtek el világszerte hódítani, azért ne feledkezzünk meg a dán Lars von Trier kultikus művéről, az 1994-ben indított A birodalom-ról sem. (Az európai Twin Peaks-nek is nevezett szériáról mint rendhagyó kórházi sorozatról írtunk évekkel ezelőtti cikkünkben.)

A skandináv krimik és thrillerek térhódításának talán csak az ottani komikusok nem örülnek, aminek legutóbb hangot is adtak a Fringe-nek is helyet adó Edinburgh-i Fesztiválon. Az ott bemutatkozó svéd és norvég stand-uposok kivétel nélkül sajnálták, hogy a nézők a borongós hangulattal mossák össze a skandinávokat, és az általuk készített vígjátékokra már nem is kíváncsiak.

Vízre szálltak a spanyolok

Említsük meg a spanyolokat is, hiszen szűkebb körben, de ismert A balfék körzet mellett A bárka és Az internátus is - ráadásul tapasztalataink szerint akik ezekre rákattantak, nem is nagyon szoktak le róluk, azaz erősen addiktívak. Annyiban hasonlítanak egymásra, hogy egyik sem nagyvárosi környezetben játszódik, hanem egy zárt közösségben: A bárka a spanyol Lost, de egy fura sziget élete helyett egy apokalipszis után hánykolódó hajó legénységének kalandjait mutatja be, utóbbi pedig egy bentlakásos iskola személyzetének és tanulóinak sötét titkait tárja fel, ügyesen, lassan, megfelelően adagolva a drámát.

Forrás: AXN


Az internátus hét évadot, 71 részt élt meg: a néhol thrillerelemekkel operáló sorozat főszereplői közül kettőt, a Marcost alakító Martin Rivast és az Ivant játszó Yon Gonzálezt kérdezte az [origo] - a cikk itt olvasható. A Bárka még megy kinn is, a szereplői közül öttel is készítettünk interjút, a velük készül anyagokat itt találja.

Jönnek az ausztrálok

A TV2 kábelcsatornái ausztrál sorozatokkal próbálkoznak, ráadásul mindkettő kosztümös: az Útonállók (Wild Boys) az 1800-as évek közepén játszódik, és modern szerkesztésű, cliffhangerekre alapozó westernsorozat. A széria a mellett, hogy üdítően mocskos, elég konkrétan meghatározható jellemekkel dolgozik, s annak ellenére, hogy antihősök, banditák a főszereplői, illik rá a westernek egyik jellegzetessége, miszerint a jók nagyon jók, a rosszak pedig valóban roppant gonoszak.

Forrás: dr1

A másik debütáló ausztrál sorozat, a Miss Fisher nyomoz (Miss Fisher's Murder Mysteries) karakterei nem a jók és rosszak tengelyén mozognak, mivel krimiről van szó. A műfaj eleve klasszikus, ha bekapcsoljuk a tévét, akkor szinte biztos, hogy öt kattintáson belül találunk rajta nyomozós sorozatot, de a Miss Fisher nyomoz abban a tekintetben is klasszikus, hogy az 1920-as években játszódik, nagyjából akkor, amikor Agatha Christie regényei - igaz a széria alapját egy ausztrál írónő 90-es évekbeli munkássága jelenti. A címbéli Miss Fisher igazi úrikisasszony, aki nem fecseg, de nyomoz, és elég gyakran hagyja magát elcsábítani az erősebbik nem képviselőitől. Az ausztrál vonalra építkezett az év első felében az HBO is a Dühös fiúk című komédiával.

Aktív angolok

Anglia pedig rendületlenül gyárt remek krimisorozatokat, ezek pedig gyakran hozzánk is eljutnak. Láthattuk a Luther-t vagy a Sherlock-ot, kisebb csatornákon pedig ment a Száműzetés (Exile) című thriller vagy A bolygó neve: Carpathia (Outcasts) és a Paradox című sci-fi. Sőt akadt olyan sorozat is, az M1-es Válaszcsapás (Strike Back) első évadja, amelyet John Porter kalandjai címen a Viasat6 is leadott azok után, hogy itthon az HBO meglepő módon a második szezonnal kezdte meg a sugárzást. A Viasat6 egyébként alig pár hete a Kívülállók (Misfits - az alábbi képen) című angol szériát is elkezdte adni hosszas várakozás után, és ezt a netes reakciók alapján meglehetősen sokan várták: olyan fiatalokról szól, akik egy elektromos viharnak köszönhetően arra eszmélnek, hogy szuperképességeik lettek.

Angol sorozatokat találunk még a Story4-en is, igaz, ezek nem a legújabbak, viszont nem is rosszabbak, mint az újhullám képviselői. Ott a kanadai-angol Murdoch nyomozó rejtélyei, a tisztán angol Poirot, a Sherlock Holmes vagy a Miss Marple - de a csatorna a német vonalat is viszi tovább az Álomhajó-val és a Rex felügyelő-vel.

Forrás: [origo]

Noha a fenti szériákkal még mindig csak a felszínt karcolgatjuk, már így is látható, hogy mennyi alternatíva akad az országos kereskedelmi csatornák főműsoridejét elöntő krimisorozatokkal szemben. Az M1 az ausztrál MacLeod lányai-t követően mostanában például a kanadai vonalra erősített rá a Heartland-del, a King-gel és a Végjáték-kal (utóbbi kettő krimi), de más csatornán láthattunk például remek új-zélandi szériát is, az Ez nem az én életem-et. Az elkövetkező egyik nagyszabású sorozatpremier minden bizonnyal az RTL Klubra érkező A szállító-é (The Transporter) lesz, amely az ismert filmsorozat alapján készül, ráadásul magyar főszereplővel, Osvárt Andreával.