Szulejmán így nehezen hódítja meg újra Magyarországot

Rendhagyó módon egy török sorozattal rukkolt elő az RTL Klub szerdán főműsoridőben: a Szulejmán az itthon is hírhedt és sokat emlegetett szultán életét mutatja be. Senki ne számítson azonban történelemórára, a főszerep a szerelemé, a melodrámáé és a cselszövésé, többet tudunk meg Szulejmán háreméről, mint a hódításairól. Mindezt sajnos egy átlagos dél-amerikai szappanopera színvonalán, amivel Szulejmánnak azért valószínűleg nehéz lesz meghódítania a magyar nézőket.

Mit nézhetett eddig a magyar sorozatfüggő szerda esténként? Választhatta az egyedi dramaturgiájú Született feleségeket, a nem mindennapi betegségekkel harcoló, utánozhatatlan modorú Doktor House-t, vagy a hosszú évtizedek után feltámasztott, régi patronokat durrogtató Dallast. Hozzá kell szoknunk, hogy 2013-ban új korszak kezdődött a magyar televíziózásban: nem egy nagy költségvetésű, reklámkampányokkal alaposan megtámogatott amerikai sorozatot követhetünk mostantól főműsoridőben, hanem kosztümös, történelmi utalásokkal teleszőtt, a giccset és a melodrámát véletlenül sem nélkülöző török sorozat jut nekünk.

Szerdán este dupla résszel indult az RTL Klubon a Szulejmán, amely a magyarok számára talán legismertebb szultán életét mutatja be. A magyar középiskolai történelemkönyvek és irodalmi emlékek úgy mutatják be Szulejmánt, mint hataloméhes, a nyugatot mielőbb leigázni kívánó, gátlástalan, akaratos uralkodót. Nos, a sorozatból eddig az derült ki, hogy a harcoknál azért sokkal jobban érdeklik őt a nők, az ágyába vihető rabszolgalányok, és mellesleg örülne persze annak is, ha a világ a lába előtt heverne.

Csalódhatott, aki történelemórára számított

Aki nem látta volna, a sorozat kezdetén Szulejmán életébe ott kapcsolódunk be, hogy éppen szarvast üldöz társaival, mintha Franco Nero lenne a Honfoglalásból, amikor megtudja, hogy apja, Szelim szultán meghalt, és ő lesz az Oszmán Birodalom teljhatalmú ura. Ennek a változásnak a legjobban láthatóan Szulejmán anyja örül (telitalálat, hogy Frajt Edit a magyar hangja), aki az első percektől kezdve igyekszik kizárólagos hatással lenni fia életére, és ebben a Szulejmán körül legyeskedő hölgyek nyilván alaposan meg fogják zavarni.

Az első perctől nyilvánvaló, hogy a rabszolgaként a szultán palotájába érkező Alekszandra lesz az anya legfőbb ellenlábasa. A gyönyörű, smaragdzöld szemű lány családját - mint kiderül - lemészárolták a tatárok, őt elfogták az oszmánok, és ezért érthetően bosszút esküszik. Erre pedig - mint negyedórás ellenkezés és rikácsolás után rájön - a legjobb módszer, ha elcsábítja Szulejmánt, hogy bekerüljön a háremébe.

A helyzetet bonyolítja, hogy közben az udvarban feltűnik a kisfiával Szulejmán első felesége is, aki nem éppen a többnejűség híve, és kimondottan féltékeny a szultán ágyában megforduló lányokra. (Spoiler: Alekszandra, akit a törtémelem könyvek amúgy Rokszolánaként említenek, később majd eléri, hogy a szultán lefejeztesse a fiával együtt az első feleséget.)

Forrás: RTL Klub

Nagy tétekben lehet tehát arra fogadni, hogy a sorozat főleg ezzel a szállal foglalkozik majd, és Szulejmán szerelmi életéről, féltékenységről, anyai cselszövésekről fog szólni. Elég nagyot csalódhatott, aki történelemórára számított. A történelmi, politikai szál annyiban jelenik meg a sorozatban, hogy az udvarban gyakorlatilag az összes pasa kiakad a szultán első döntésén, miszerint a solymászát, Ibrahimot teszi meg főemberévé, lakosztályfelelősévé, ami gyakorlatilag Lázár János-i hatáskörökkel jár: a szultán nevében is dönthet, és minden pasát felelősségre vonhat. Szulejmán azután, hogy rendet tegyen a morgolódó, kétkedő pasák fejében, le is fejezteti az egyiket.

Egy dél-amerikai szappanopera színvonalán

A politikai és háborús történések háttérbe szorítása és a melodramatikus szál bemutatása nyilván természetes, mégiscsak egy tévésorozatról van szó. És egy sorozattól nyilván botorság lenne azt várni, hogy mereven ragaszkodjon a tényekhez, és csak a hiteles dokumentummal alátámasztott eseményeket mutassa be. Abból nehéz lenne izgalmas tévéműsort gyártani. A nagy baj viszont az, hogy ez az amúgy remek díszletekkel és gyönyörű kosztümökkel dolgozó török sorozat Szulejmán életét egy átlagos dél-amerikai szappanopera eszköztárával mutatja be, talán azzal a különbséggel, hogy itt még egy vak ember vagy egy ikertestvér sincs.

Forrás: RTL Klub

Eleve nem sok jót sejtetett, hogy a főcímben nagyjából negyven szereplő nevét írták ki, és a rossz előérzetünket csak növelte a sok belső monológ, amelytől hemzsegett a sorozat első fele. ("Szulejmán vagyok, Trabzonban születtem..." - így mutatkozott be a főhős a film elején.) Utoljára a Marimar című méltán elfeledett mexikói szappanoperában hallhattunk ennyi belső monológot, abban még Bolhás, a kutya is moralizált magában.

Hogyan mutatják majd be a mohácsi csatát?

A Szulejmán színvonalát szintén rontotta a színészi játékot alapjaiban nélkülöző mimika a szereplők arcán, Alekszandra fárasztó rikácsolása és a feszültséget növelni kívánó, ám valójában funkció nélküli aláfestőzene, amely két órán keresztül szinte egy percre sem szűnt meg. A viccesnek szánt eunuchok pedig sajnos egyelőre nem voltak viccesek, a szintén szórakoztató szereplőnek beleírt kövér szakács szájába pedig még a Sas-kabaré színvonalát elérő kisebb poént sem sikerült adni.

Forrás: RTL Klub

Nekünk, magyaroknak annyi izgalmat még tartogat a sorozat, hogy vajon a török médiaipar hogyan ábrázolja majd a magyarországi hadjáratokat, illetve például Szapolyai Jánost, Jurisics Miklóst vagy a Szigetvárnál a szultán vesztét okozó Zrínyi Miklóst. Érdekes lesz például, hogy a magyar történelem fekete lapjain szereplő 1526-os mohácsi ütközet a török sorozat alkotói szerint milyen súllyal és milyen színben jelenik majd meg. Csak győzzük kivárni, mert a sorozat cselekménye az eddigiek alapján eléggé vontatottan halad, márpedig Szulejmán uralkodása, 46 év elég hosszú idő. Az első két rész alapján ennek a Szulejmánnak, ha meg akarja hódítani Magyarországot, jóval nehezebb dolga lesz, mint 1526-ban.