Megjött az első Maugli, Dányi Krisztián

2013.06.26. 12:07

Dányi Krisztián a Film Mánia magyar hangja, ősszel már a Jóban Rosszban egyik karakterét viszi: az egyik szinkronstúdióban beszélgettünk a színházról, a Dzsungel könyvéről, a magyar jelnyelvről, annak fontosságáról.

Dányi Krisztiánt többször láthatták a tévézők, szerepelt reklámokban, felbukkant a Barátok közt és a Kisváros sorozatban is. Szívesen játszik bármilyen produkciókban, még ha csak epizódszerepeket is kap, mint legutóbb a Munkaügyekben: ott egy affektáló meleget kellett alakítania. Szeptember végétől megjelenik a Jóban Rosszban szappanoperában, mint Szentfalvi Zsolt, akinek előéletéről egyelőre többet nem árulhatott el. A tervek szerint hosszabb ideig fogja befolyásolni a sorozat szereplőinek életét.

Amikor a hangjával dolgozik, Krisztián szívesen szinkronizál mindent. „Nincs kedvenc karakterem, ami jön azt csinálom. Mivel széles a repertoár, így szerencsére nagyon sok munkám van” – mesélte az Origónak. Több tucat sorozatban hallhatta a néző, olyanokban, mint a 24, a Grace klinika, a Buffy, a Miami helyszínelők, a Joey, a Jerico vagy a Lost, ahol az egyik főszereplő, James Ford "Sawyer", azaz Josh Holloway magyar hangját adta.

Dányi Krisztián színész

Részese volt az idei színházi évad egyik nagy eseményének a Dzsungel könyve 1000. előadásának. „1996 januárjában mutattuk be, akkor alakítottam Mauglit, majd elmentem vidékre, Kaposvárra néhány évig. Az ezredik hatalmas élmény volt: abban a pillanatban, ahogy beértem a Pesti Színházba szóltak, hogy menjek a színpadra. Felmentem és végszóra már mondták is a nevemet: És megjött az első Maugli, Dányi Krisztián!... Mint egy jó színész, pont a végszóra érkeztem.”

2002-ben, amikor visszajött Pestre, aggódott a megélhetés miatt, ezért rengeteg reklám castingra járt. „Egyszer csak az egyik telefontársaságnál kaptam szerepet. Reggel hétkor kezdődött a forgatás, keményen dolgoztunk, forgattunk több helyszín. Délután háromkor a Vígszínház művészeti titkára, Várnai Péter nem fogadott hívására lettem figyelmes. Visszahívtam, és rögtön az első kérdése az volt, mit csinálok éppen. Elmondtam, ő hallhatóan elsápadt, majd rövid hatásszünet után megkérdezte, ha egy órán belül kapok egy szövegkönyvet, akkor este héttől tudnék e vállalni egy Dzsungel könyve előadást. Akkor én már több mint hat esztendeje nem játszottam Maugli szerepét, de kíváncsi voltam, vajon meg tudom-e csinálni” – emlékezett.

Dányi KrisztiánForrás: Activestudio

Mikor igent mondott, rohant a stábhoz, hogy kiderítse vajon a forgatás véget ér-e az előadás kezdetéig. „Ezt akkor még senki nem tudta, de nem estem kétségbe. Ahogy akadt egy perc szünetem, rögtön újra ismételtem a szövegeket, és szinte az utolsó pillanatban, de sikerült a színházba beérnem. Tartottunk egy gyors összpróbát, majd pontban este hétkor órakor felment a függöny. Nagyon izgultam, de minden simán ment, így sikeres volt az aznapi előadás. A színház akkori vezetése ezt úgy hálálta meg, hogy a következő években többször játszhattam Maugli figuráját.”.

Bár a József Attila Színház vezetése nem hosszabbította meg a szerződését a nem keseredett el. „Ott maradt három darabom. Illetve most próbálok egyet a Rózsavölgyi Szalonban, amely a Petőfi utcában van. Játszom a Süsü, a sárkányt a Játékszínben, és Dicső Dániel munkájában, az Illúziókban is felbukkanok. Jó hír, hogy jövőre készül egy új tévéfilm Rudolf Péter rendezésében, amelynek Kossuth kifli lesz a címe, és abban is szerepet kaptam.”

Fontos neki a jelnyelv

Dányi különböző forrásokból azt hallotta, hogy 2014 után azt szeretnék, hogy a filmeket, de főleg a gyerekeknek szóló rajzfilmeket, jelelve is tolmácsolják. „Mivel a hangomból élek, ezért azt találtam ki, hogy azoknak is a nyelvét is megismerem, akik viszont egyáltalán nem hallanak hangokat, sőt kiadni is nehezükre esik. Vagy amit kiadnak, az az értő fül számára olykor sértő vagy furcsa. Akkor arra gondoltam, hogy ha már hanggal csinálom, mért ne én legyek az első színész, aki jelelve is tudja majd ezt művelni. A 90 Decibel Alapítványnál kezdtem, ott tanulok mind a mai napig.”

Kiderült, hogy a jelnyelvben kétféle abc is létezik. „Van a daktil meg a fonomimika. Mind a kettőt meg kellett tanulni. Hogyha külföldi szavakat kell például jelelni, akkor nem mindig tudom, hogy a fonomimikát vagy a daktilt használjuk-e. Ez a nyelv nem olyan, mint amiket a legtöbben ismerünk: ha nem használjuk, hamarabb elfelejtjük, mint mondjuk az angolt. Az ember akusztikus memóriája fejlettebb, mint a kezével történő gesztusrendszer. Így, ha nincs egy partner, akivel rendszeresen gyakorolj, akkor nagyon könnyen el lehet felejteni. Én ezért kétszer nekifutottam a tanulásnak, de most a középfokúra hajtok.”

A cikkért köszönet Fried Nikolettnek és a magyarszinkron.hu-nak

magyarszinkronForrás: [origo]