Nincsenek szexi asztrofizikusok - mesél a Kozmosz műsorvezetője

2014.04.08. 10:27

A National Geographic Channelön fut itthon a Kozmosz: Történetek a világegyetemről című sorozat, amelyet az eredeti széria megalkotójának, Carl Sagannek egykori felfedezettje, Neil deGrasse Tyson vezet. Az asztrofizikus a mai napig szuperlatívuszokban beszél egykori mentoráról, annak tudományos munkássága mellett emberi nagyságáról is, saját magát viszont sosem veszi a kelleténél komolyabban. Londonban, a Kozmosz világpremierjén beszélgettünk vele.

Neil deGrasse Tyson tudományos munkásságáról talán elég csak felsorolásszerűen beszélni, az is sokatmondó: a New York-i Hayden Planetárium vezetője, megírt tíz könyvet, emellett rendelkezik a NASA legmagasabb polgári kitüntetésével és tizenkilenc díszdoktori címmel. Mindeközben az amerikai talkshow-knak is gyakori vendége, a Twitteren pedig a cikk írásakor több mint 1,8 millió követője van - személyisége remekül illik tehát a népszerű ismeretterjesztés műfajához.

2000-ben a People magazin ráadásul a legszexisebb élő asztrofizikusnak választotta, amiről azonban csak így vallott az Origónak, egy harsány nevetés kíséretében: „Az már majdnem tizenöt évvel ezelőtt volt, amikor legalább annyi kilóval könnyebb is voltam. Meg azért valljuk be, nem volt olyan nagyon erős a mezőny, az asztrofizikusok között sosem lehetett kimondottan szexi férfiakkal találkozni.”

Neil deGrasse TysonForrás: Patrick Ecclesine/FOX


Tyson New Yorkban él, mi pedig londoni szállodai szobájában beszélgettünk vele, így az időeltolódástól igen kába volt, de így is végig vidám tudott maradni, és nagyon is jellemző volt rá az a fajta önirónia, ami a fenti mondatából is sugárzik. Akárcsak a Kozmosz-ban, élőben is közvetlenül és egyszerűen beszélt, egyszer sem éreztük úgy, hogy fitogtatná tudományos jártasságát vagy feltehetően jóval magasabb IQ-ját.

Carl Sagan örökségét viszi tovább

Tizenhét éves volt, amikor Carl Sagannal találkozott, ami elmondása szerint nemcsak tudományos karrierjét, de emberi fejlődését is nagyban meghatározta: „Én csak egy bronxi kamasz voltam, Carl pedig akkor már elismert tudós, de így is látott bennem fantáziát, és meghívott az ithacai Cornell Egyetemre, ahol tanított. Attól a naptól kezdve már nemcsak azt tudtam, hogy milyen tudóssá szeretnék válni, de azt is, hogy milyen emberré. A nap végén kikísért a buszállomásra, de közben egyre jobban esett a hó, ezért felírta az otthoni telefonszámát egy papírra, hogy nyugodtan hívjam fel: ha a busz elakadna, aludhatok a családjánál” - mesélte Tyson, láthatóan elérzékenyülve.

Sagan özvegyének, a Kozmosz-ban író-producerként is közreműködő Ann Druyannek aztán már Tyson mutatta be a Family Guy-t is jegyző Seth McFarlane-t, aki szintén a sorozat egyik producere lett. „Ha belegondolunk, a tudomány nagy szerepet kap a Family Guy-ban is - elég csak számba venni Stewie találmányait -, így számomra nem volt meglepő, hogy Seth is csatlakozott a stábhoz. Mondhatni, hogy korábban is dolgoztunk már együtt: amikor a Family Guy-hoz készítette az ősrobbanást megidéző epizódot, meghívott ebédelni, és közben feltett vagy hatvan kérdést - így lettem annak a résznek kvázi tudományos tanácsadója” - mondta.

Tyson ennek ellenére is kételkedett abban, hogy a Kozmosz-ban is működnének az animációs betétek - az eredeti sorozatban a történelmi visszatekintések még dramatizált formában, élő szereplőkkel játszódtak -, de aztán hamar rájött, hogy ez csak nagyobb szabadságot ad az alkotóknak, hiszen több mindent meg tudnak jeleníteni képileg. „Ráadásul ezeket a betéteket meg tudtuk támogatni az elbeszélés módjával is, például azzal, hogy a narrációkat az eredeti helyszíneket vettük fel: a Giordano Bruno történetét feldolgozó animációt például Róma kis utcáin járkálva vezetem be” - tette hozzá.

A történelmi elődöket megemlítve, adódott a kérdés, hogy Tyson mely neves tudóssal találkozna legszívesebben, ha lehetősége lenne rá - amire ő gondolkodás nélkül vágta rá a választ: Isaac Newtonnal. „Nemcsak kora, de az egész emberiség legnagyobb elméje volt. Legszívesebben közvetlenül azután beszélgettem volna vele, hogy megírta A természetfilozófia matematikai alapelvei-t, amellyel az egyetemes tömegvonzás törvényét is megalkotta. Fantasztikus összefüggésekre jött rá, anélkül, hogy birtokában lett volna a modern tudományos eszközöknek” - áradozott.

Selfie ObamávalForrás: FOX


Visszatérve a Kozmosz-ra, Tyson még elmondta, hogy a sorozattal az alapvető céljuk az volt, hogy megtanítsák gondolkodni az embereket - de erről Ann Druyan is bővebben beszélt az Origónak. „Tanárként sem volt sosem a célom, hogy a diákjaim szóról szóra visszamondják az általam leadott anyagot, mindig inkább az önálló gondolkodásra próbáltam nevelni őket. Ennek megfelelően a Kozmosz is csak annyi információt ad át, amitől a nézők gondolkodóba esnek, és talán megtalálják a maguk igazságát. Mert hát mi lehetne ennél általánosabb, ugyanakkor ennél egyedibb történet, amit el lehet mondani? Kik vagyunk mi? Mit keresünk itt? Talán mindenki mást” - zárta mondandóját egy félmosollyal, mi pedig elindultunk a lutoni reptérre, hogy legalább Tyson válaszait hazahozzuk. 

A Kozmosz: Történetek a világegyetemől című sorozatról írtunk már itt és itt, Ann Druyannel készített interjúnk pedig itt olvasható. A széria egyes epizódjai vasárnap esténként 22 órától láthatók a National Geographic Channelön.