Dan Snow szereti a magyarokat

2014.04.28. 08:45

A BBC eddig sem szűkölködött természettudományos műsorokban, az idén azonban az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektet a műfajra: David Attenborough új sorozattal jön, a Lost-ból és A Gyűrűk Urá-ból ismert Dominic Monaghan kígyókkal és pókokkal barátkozik, de újraélhetjük többek között a Grand Canyon első vízi bejárását is, valamint számos robbantásos kísérletnek lehetünk tanúi – a BBC Worldwide Showcase-en több műsorvezetővel és alkotóval beszélgettünk. 

A BBC természettudományos műsorokat gyártó részlegének élén 2012 óta áll a tengerbiológusként végzett Wendy Darke – az első nő ebben a pozícióban –, akinek munkája már most beérni látszik, hisz 2014/2015-ben a szokottnál jóval több ismeretterjesztő műsor érkezik a csatornára.

Darke azonban már a kerekasztal-beszélgetés elején sietett leszögezni, hogy ez nem csupán az ő érdeme, a sikerhez jó terepet szolgáltatnak a műfaj sajátosságai is: "Szerencsém van a természettudományos műsorokkal, mert azok háromtól százéves korig eladhatók, attól függően, hogy miként készítjük el őket. Én a széles skála híve vagyok, csináltam is egy táblázatot, hogy a jelenlegi műsoraink miként hatnak az agytól a szívig – a kritikusok persze a gondolkodós szériákat szeretik, a nagy nézőszámokat viszont az érzelmes produkciók hozzák" – fogalmazott, és meg is mutatta a kollégái körében valószínűleg már jól ismert ábrát.

Wendy DarkeForrás: BBC

Darke emellett ráerősített arra is, amit már régóta gondoltunk magunkban, miszerint a tévések közül a természettudományos műsorokon dolgoznak a legelszántabb szakemberek: "Állandóan új fajokat, új felfedezéseket próbálnak bemutatni, és maguk is folyamatosan kutatják az új technikai lehetőségeket, amelyek segítségével ez minél jobban kivitelezhető" – mondta.

Erre talán a legjobb példa a Dolphins – Spy in the Pod készítője, John Downer. A rutinos természetfilmes a BBC Worldwide liverpooli központjában személyesen mutatta be nekünk speciális kameráit, amelyeket robotállatokba rejt, hogy minél közelebb kerülhessen az adott fajhoz, sőt, a szavanna állatvilágának megfigyeléséhez még egy jókora elefántürülék mását is elkészítette, mert, mint mondta, "az ide beépített kamerára nem kezd el gyanakodni egyetlen arra járó állat sem".

A magyaroknak nem kell magyarázni semmit

A hasonlóan lelkes ismeretközlők közé tartozik Dan Snow történész is, akitől számos témában láthattunk már műsort a BBC-n, többek között a kínai agyaghadseregről vagy éppen a Loire menti kastélyokról is. Mint mondta, legújabb produkciójának, az Operation Grand Canyon with Dan Snow-nak a "kapuzárási pánikja" miatt vágott neki, 35 évesen már szeretett volna az eddiginél veszélyesebb helyzetekbe keveredni – ami sikerült is neki, minthogy korabeli felszereléssel reprodukálta a Grand Canyon első vízi bejárását, a vad Colorado folyón zajlott, 1869-es expedíciót.

Dan SnowForrás: BBC/Cameron Balbirnie

Snow az Origónak azt is elmondta, a forgatás során a legnagyobb kihívást az jelentette a számára, hogy három hétre el kellett felejtenie a mobiltelefont – holott jól tudta, hogy a családja mennyire aggódik érte –, illetve sok problémát okozott neki az is, hogy britként amerikaiakkal kellett dolgoznia: "Egy nyelvet beszélünk, mégis nehéz volt kijönnünk egymással. Az amerikaiak állandóan felidegesítették magukat, emiatt piszkálták is egymást rendesen, náluk még az időnként feltűnő skorpiókat és csörgőkígyókat is jobban viseltem" – mesélte nevetve.

A magyarokat viszont nagyon is szereti a történészként végzett műsorvezető, már a kerekasztal-beszélgetés elején megörült nekem – mint egyetlen magyar újságírónak –, és a későbbiekben is többször kikacsintott felém, annak ellenére, hogy semmilyen magyar kötődése nincs. "Sokat jártam már Magyarországon, egyszerűen megszerettem az ottani közeget. A magyarok a legjobban élték meg a legrosszabb dolgokat, nekik aztán igazán nem kell magyarázni, hogy miért fontos a történelem ismerete" – vélte.

Utazás öt menetrenddel, robbanás minden mennyiségben

Szintén történelmi távlatokban gondolkodik a How We Got To Now újonc műsorvezetője, Steven Johnson is, aki megírt egy csomó tudományos könyvet, mielőtt elkezdett előadásokat tartani, és fontossá vált a számára, hogy ki is beszélje, ami benne van – azt azonban, mint mondta, máig furcsa neki leírni foglalkozásként, hogy "tévés műsorvezető".

Operation Grand Canyon with Dan SnowForrás: BBC/Cameron Balbirnie

Írt azonban egy könyvet a felfedezések fontosságáról is, arról, hogy honnan jönnek az ötletek, illetve, hogy mennyit fejlődött a technika az utóbbi kétszáz évben: ebből lett a How We Got To Now, amely bemutatja többek között azt is, hogy az időzónák világos felosztása és a karórák elterjedése előtt valóságos matematikai zseninek kellett lenni ahhoz, hogy az ember nagy távolságokat tegyen meg az Egyesült Államok vasútvonalán.

Johnson elméleti fejtegetései a lehető legtávolabb állnak azonban az októberben már magyarul, a BBC Knowledge-en is látható Factomania csapatától, akik kísérletekkel – jobbára rengeteg robbanással – igazolnak fizikai törvényeket. Fran Scott, Greg Foot és Dominic Byrne triójából az előbbi két tag tudós, utóbbi csak "lelkes amatőr", aki a többiek szerint mindig meglepődik azon az eredményen, amit a kísérlet kivált – és amit ők ketten tudnak is előre.

Steven JohnsonForrás: BBC

A bemutató alapján – amelyben az is kiderül, hogy pusztán hanggal össze lehet-e törni egy poharat – az egyszeri néző szinte automatikusan az Állítólag… című produkcióhoz hasonlítja a műsort, de a készítők szerint ennek nincs sok alapja. "Mi nem rombolunk le mítoszokat (az Állítólag… eredeti címe Mythbusters – a szerk.), csupán bemutatunk bizonyos fizikai jelenségeket. Ráadásul egy adáson belül is egyik tényről a másikra ugrálunk, nem egyetlen problémát viszünk végig" – mondta Foot.

"Igazából mi azt a mítoszt próbáljuk csak lerombolni, hogy a tudomány kizárólag a nagyon okos emberek sajátja. Nekem az iskolában például rengeteg gondom volt a természettudományokkal, de valószínűleg csak azért, mert roppant unalmasan tárták elém – mi a műsorral ezen próbálunk változtatni" – tette hozzá Byrne, amivel talán a BBC természettudományos részlegének törekvését is megfogalmazta.

David Attenborough és Dominic Monaghan műsoráról szándékosan nem szóltunk többet, mindkettejükkel külön interjút közlünk a későbbiekben.