Bikák öklelik fel a Játék határok nélkül szereplőit

2014.05.15. 22:05

Veszélyesebb versenyszámokkal tér vissza a Játék határok nélkül, amelynek új részeit ezen a héten veszik fel Budapesten. A forgatás második napján haragos bikák kergették a színes labdákat gyűjtögető játékosokat, akadt dolga az orvosnak is, az oroszok pedig kihúzták az gyufát az egyiptomi műsorvezetőnél.

A forgatás második napjára látogatunk el egy észak-pesti stúdióba, Csapó Gáborral futunk össze rögtön a bejáratnál. „A magyar csapat kapitánya vagyok, kijelölöm a versenyzőket az adott számra, és tanácsot adok, hogyan lehet megoldani a feladatot. Nagyjából tudom, ki gyors, ki jó úszó, ki miben erős, aszerint megy egy-egy feladatra, de hogy a bika ellen kit küldjek be, azt nehéz felmérni. Százötven jelentkezőből választottuk ki azt a harminchatot, aki itt van. Két külföldi csapat kifejezetten tornászokat hozott, velük pár programban nehéz dolgunk volt az első nap" – magyarázza lendületesen.

A korábbi szériákból Gundel Takács „jó dumájára" emlékszik, a mostani pedig szerinte különleges, jó nézettségű műsor lesz. Három casting és két csapatépítés előzte meg a forgatást, amely az első napon 16 órán keresztül tartott, így szabadideje egyáltalán nem marad az egykori vízilabdázónak. „Egy hétig nem nagyon látom a családot. Reggel úszom egyet, majd bejövök ide, és hajnalig itt vagyok."

A magyar csapat bevonulása. A képre kattintva galéria nyílik!Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Április végén derült ki, hogy az MTVA-nak kell a kilencvenes években itthon roppant népszerű francia gyártású műsor magyarországi folytatása. Először 1993-ban csatlakoztunk a nemzetközi vetélkedősorozathoz, amelynek az volt a kimondott célja, hogy összehozza Európa polgárait. A sorozat 1999-ig tartott, azóta több eredménytelen kísérlet is volt a feltámasztására, most egy hét alatt 13 részt vesznek fel Budapesten. Nem pont az eredetit, de erről később.

Jönnek az oroszok 

Aki volt már forgatáson, tudja, hogy a szereplők, statiszták, nézők a legtöbb időt semmittevéssel töltik, miközben a stáb szerel, kamerát, lámpát igazít, méricskél, beáll, hogy aztán beinduljanak az események.

A bevonulásokat közel egy órán át veszik, a vegyes amerikai csapatba tartozó brazilok capoeiráznak, a szurkolótáborok vígan éljeneznek, majd kezdődnek az éles versenyek. A lelátón az oroszok vannak a legtöbben, jó százötvenen jöttek, a legdrágább szállodában pihenik ki magukat, és a külsőségekben is egységesek: ugyanaz a póló, melegítő van mindegyiken.

Miközben egy stábtag azt meséli, hogy az első napon az orosz játékosok a fair playt is felrúgva mindent bevetettek a győzelemért, a szurkolóhaduk éppen saját magát hergeli, egyik tagja megafonon keresztül ordibál.

„Russia, please!" – szól rájuk méltatlankodva Egyiptom női műsorvezetője, akivel épp felkonfot vennének fel a hatalmas terem közepén. Miután elkönyvelem, hogy érzéketlen, önző törtetőkkel lesz dolgunk, abbahagyják a zajongást, és utána már semmi baj nincs velük a következő órában, az orosz lányok szépsége pedig gyorsan feledteti a kezdeti ellenszenvet.

Szörfözős versenyszám a Játék határok nélkül-ben. Kattintásra galéria!Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az első feladat, amelyet végignézünk, egy vízi kaland – kis szörfdeszkán hasalva, idétlen jelmezben kell siklani, a táborok ovációval jutalmazzák az ügyesebbeket. Egy játékos esik egy nagyot, beveri a fejét vagy a nyakát, azonnal ott az orvos mellette, és a saját lábán távozik. Kinn, a szabadban (tíz fok, szemerkélő eső) elsétálunk egy mezítláb ácsorgó, dohányzó, pocakos francia stábtag mellett, és megnézzük a sorukra várakozó bikákat a karámban. A következő, az eddigieknél jóval izgalmasabb feladatban vetik be őket, 18 van belőlük, és minden engedély megvan hozzájuk, mondja kérdésünkre a produkció illetékese.

A feladatban a háromfős csapatoknak egy elkerített, homokkal fedett területen kell összegyűjteniük ezt-azt – színes kis labdát, felfújható játékokat –, de előbb minden menet elején beengednek egy-egy bikát a játéktérre. Bár csak közepes méretűek, és a szarvuk is be van bugyolálva, komoly küzdelmet látunk, at állatok erősek, gyorsak és ingerültek. Háromszor két csapat próbál pontokat szerezni, tehát három versenyt látunk: előbb egy menyecske zuhan ruhástul a hideg vízbe, utána egy férfit tapos meg egy bika, többeket pedig felöklel vagy elsodor a szarvával. Van, aki a kerítésre mászik előle, más a szimbolikus pálmafára menekül.

Ennek fele sem tréfa, nézünk össze páran, tapintható az izgalom, láthatóan nem leszedált és jóllakott állatokat küldtek be a francia szervezők, hanem energikus és ideges bikákat, amelyek azonnal rárontanak minden közeli, mozgó testre. Pár kék-zöld folttal most megússzák a játékosok, de védőruha nélkül komoly sérülések is összejöhettek volna. „Ezek nem játékszerek, 300–500 kilós bikák, viadalokon is használnak ilyeneket. Nálunk azonban az állatokat nem bántja senki, ez a napi mozgásuk része, és a legtöbbször ők is tudják, mi a feladatuk..." – állítja Bányai Gábor producer.

A név ugyanaz, a tartalom igen hasonló

A vetélkedő két magyar szervezője, Tompa Tímea és Farkas József Miklós négy éve találták ki, hogy vissza kellene hozni a játékot, majd hosszú tárgyalássorozat indult a jogtulajdonosokkal. Az eredeti műsort azonban már nem lehetett folytatni, a franciák viszont évek óta gyártanak egy nagyon hasonló, a The Biggest Gameshow In The World című vetélkedőt. Ehhez csatlakoztunk most, és bár eleinte úgy volt, hogy a magyarok elsőre egy kinti versenyen szereznek tapasztalatot, és majd egy későbbi évben lehetünk házigazdák, felgyorsultak az események, és a jogtulajdonos Mistral belement, hogy Budapesten rendezzék az idei vetélkedőt (az előzőeket mind Franciaországban vették fel).

Régi idők hangulata a szünetekben. Kattintson a galériáért!Fotó: Tuba Zoltán - Origo

„Kereskedelmi csatornákat is megkerestünk, de az általunk megkérdezett nézők is úgy látták, hogy a műsor a közmédiához köthető, így sikerült megegyezni az MTVA-val. A többi országot a franciák szervezték be, a partner tévék válogatták kinn a játékosokat" – mondja Farkas József Miklós.

Az eredeti formátumhoz képest az a legfontosabb különbség, hogy itt városok helyett országok csapatai küzdenek: mellettünk oroszok, indonézek, franciák, egyiptomiak, meg az USA-ból, Kanadából és Brazíliából verbuvált amerikai csapat. A Játék határok nélkül név azonban így is használható, erről is megállapodtak a magyarok. A stúdió felszerelését magyar vállalkozók biztosítják, a csapatok szállását, étkezését, utazását pedig nem mi fizetjük, hanem a részt vevő országok egy-egy tévétársasága (azaz el is költenek Budapesten pár millió forintot).

Előtérben a bikaviadal, háttérben a szurkolók. Galériánkért kattintson!Fotó: Tuba Zoltán - Origo

„Az oroszok rengeteg VIP-vendéget hoztak, sztárokat, énekeseket. Náluk 30 százalékos nézettséggel mentek a korábbi adások, ezért jöttek ilyen sokan" – teszi hozzá Tompa Tímea. Minden ország atletikus játékosokat küldött, itt pocakos irodisták nem nagyon érvényesülnének. Minden adásban lesz úgynevezett sztárvendég, Kozma György, Dávid Kornél, Pulai Imre is igent mondott a felkérésre.

A két szervező kissé már gyűröttek tűnik, mert a reggel ötig tartó forgatás után nyolckor már a tévéstúdióban volt dolguk aznap. Ezzel együtt meseszerű, hollywoodi történetnek érzik a sajátjukat, mert mint mondják, senkit nem ismertek a közmédiánál, szívósan próbálkozással mégis elérték, hogy részt vegyenek a magyarok egyik kedvenc vetélkedőjének feltámasztásában.

A város szép, de sok a dolgom

„Könnyed és gyors volt, alig tizenhat órát forgattunk tegnap, de ma talán megússzuk kevesebbel" – mondja a pár mondatra elcsípett Bányai Gábor producer. „Ami újítás a show-ban, az mind veszélyesebb játék. Nehéz játszani, van sérülésveszély, de a játékosok nagyon ügyesek, az egyikük tegnap lenyomott egy bikát." 

Az egyik bika annyira vehemens volt, hogy szinte kimászott a küzdőtérről. Galériáért klikk a képre!Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az 1995-ben alapított Mistral főnöke Yves Launoy, nála vannak a jogok, megáll egy fél percre nálunk is. „A város nagyon szép, a magyarok pedig jók. Több ország először szerepel ebben a műsorban, mint az indonézek vagy az egyiptomiak. De elnézést, nem nagyon tudok angolul, és sok a dolgom!" – ráz le minket kedvesen. Annyit még megtudunk róla, hogy nem ma kezdte a tévézést, ismerte személyesen Charles de Gaulle-t, és sportközvetítő volt évekig.

A végeredmény, ami a képernyőre kerül, minden országban más lesz. Mindenki hozott saját műsorvezetőket, technikusokat, majd a tévétársaságok kapnak egy hosszabb, de már vágott verziót. Azt ők tovább vágják, hiszen mondjuk a brazilokat vagy kanadaiakat nem érdekli annyira, hová szalad egy egyiptomi a bika elől, vagy, hogyan esik a medencébe egy indonéz. A részt vevő országok megrendelő, licencdíjat megvásároló tévétársaságai a 45–65 perc közti nettó játékidőt kibővítik interjúkkal, többet bevágnak a saját versenyzőikről, így átlagban 90 perces lesz egy adás. Az oroszok viszont két és fél órás esztrádműsort gyártanak belőle, ők ebben is különcök.

A magyarok felkészülnek a bikaviadalra. Több képért klikk a fotóra!Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Hogy itthon mikor kerül képernyőre a most forgatott 13 rész, arról az MTVA dönt, de nem lenne értelme megvárnia, hogy előbb lemenjen Franciaországban vagy Oroszországban. Úgy tippeljük, hogy ősszel lesz látható, és akkor kiderül, hogy a citromsárga magyarok lenyomják-e megint a fél világot.